Eger - napilap, 1935/2
1935-12-15 / 197. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. december 15. ÉLVEZET A MUNKA SUPER36 MELLETT Bemutatás, eladás, csere: ülés Béla rádiószakűzletében Eger. ___________ j anuár hó 10 ig hoeeá beküldik. Ezeket az ingyenes oltővescző- ket igénylőket csupán a vesszők csomagolási és szállítási költsége fogja az átvételkor terhelni. E szőlő vesszők igénylésénél az esetleg felmerülő visszaélések megakadályozása végett a kérvényben mindenki köteles feltüntetni sz átoltandő direktter- mő szőlőtőkék számát és fajtáját, továbbá azon területnek telekkönyvi és helyrajzi számát, ahol az átoltáet foganatosítani kívánja ; ezen adatok valódisága viszont a kérvényen igazolandó az illetékes községi elöljárósággal (városi hatósággal). Az íd- gyen kapott oltővesszők mikénti felhasználását a kerületi szól. és bor. felügyelőségek, valamint a községi elöljáróságok is ellenőrizni fogják. Visszaélés ecetén az illetőt, azonkívül, hogy a kiutalt szőlő- vesszők árát meg kell fizesse, még külön büntetés is fenyegeti. Örömmel kell fogadnunk tehál az új bortörvénynek ezt az intézkedését épen ügy, mint a földművelésügyi kormánynak fent ismertetett gesztusát, amellyel módot nyújt a direkttermő szőlők tulajdonosainak, hogy aránylag osekély áldozattal, az elismert és keresett csemegeszőlők termelésére áttérhessenek. Vitéz Lonojapataky Béla, m. kir. szól. és bor. főfelügyelő. * Legújabb rádiók kaphatók: Standard, Orion, Philips, EK A 12 havi hitelre Budlofnál, Városháza. Telefon: 159. EGHI JOGÁSZ A „BUDAPEST« MAGTAR TENGERJÁRÓ HAJÓ LEGFIATALARR KADÉTJA Vitéz Tibag Jenő alexandriai útjáról hazaérkezett Gyöngyösre és óceáni útjáról beszél Gyöngyös, december 14. Egerben és Gyöngyösön igen sokan ismerték vitéz libay Jenő jogakadémiai hallgatót, aki tanulmányai mellett legszívesebben ■porttal foglalkozott és tavaly megnyerte Eger város síbajook ■ágát i*. A gyöngyösi származású fiatalember életében az elmúlt két hónap alatt nagy változás állott be. Az egri csendes jogészélatböl a nagyvilág kalandos mozgalmasságára vágyakozö viiéz Tibey Jenő októberben gondolt egyet és abbahagyva tanulmányait felcsapott — tengerésznek. Kérvényét elfogadták és azonnal beosztást kapott a Budapest nevű tergarjáró magyar hajóra, amely arról nevezetes, bogy a magyar tengeri kereskedelmi flotta egységei kő zül egyedül tud a Duaán Budapestig felhajőznl. A fiatal tengerészkadét első tengeri útja Alexandriába vitt, ahonnan a Budapest most érkezett m’g a fővárosba. Viiéz T-biy felhasználta az alkalmat, hogy meglátogassa Gyöngyösön éiő szüleit, barátait, akiknek boldogan mesélte el.első tengeri útja irgalmas részleteit: — Egyiptom legnagyobb kikötője, Alexandria, — mondotta — középpontja és színtere a most forrongó világpolitikai eseményeknek. Átkelve a Fekete- tengerei), 8 Dardanellákon, azután a török és görög vizeken, Palesztina és Sziria partjain, már szemünkbe tűnnek a hatalmas angol flotta páncélos cirkálói. Félelmetes flottaegyságek sorakoznak Beirut, ,Hajf8, Jaffa és Alexandria kikötőiben. A nagy háborúnak filmre vetített viliga ölt élő testet. Megszámlálhatatlan óriási csatahajó, kisebb cirkáld és tengeralattjáró áll a vízen. Félelmetes mozdulatlantágban horgonyoznak a repülőgép- anyahajők, belsejükben a 3—400 kilométeres sebességgel szálló repülőgépeikkel. Alexandria kikötője angol tengerészektől hemzseg. Díszes egyenruhájukról, az arcukon ülő önérzetről leolvasható, hogy ők a világ urai. Az időt állandó gyakorlatozással töltik el. Végeláthatatlan torban vonulnak ki acélváraik a nyílt tengerre és messzi ágyűdörej jelzi a lázas készülődést. Éjjel a fényszórók féuyoióvái cirkálnak az égen és a féoyfoliokban, mint a hálóba került légy, vergődnek a magasban keringő repülőgépek, miod figyelői és őrei az angol kolóniáknak. Végül elmondja még az afrikai naptól barnított fiú, hogy Al- xat driábsn 40 fok meleget mértek, november 13-án indultak vissza, pár neppai később már a Fekete tengerben 10 fokos hidegben hajóztak, itt 3napig tartó borzasztó viharba kerültek, melyben 3 nagyhajó el is süllyedt. A román hatóságoktól eltekintve, mindenütt a legnagyobb előzékenységgel fogadják őket. A Vaskapunál olyan sekély a vízállás, hogy a p rtről vasúti lokomo ív húzta őket. A héten már mennek is újabb útjukra és cisk májusban fognak ismét Búd pestig felhajőzni. A magyar Szent Korona nevében 1 Az egri kir, törvényszék mini büntető bíróság sajtó útján elkövetett btosületsértéasei vádolt dr. K-por Elemér ellen folyamatba tett bűnügyben Szsjlai Sándor peri 1 kos főmagán vádló B. 1202/1985. sz. a. foglalt vád felett meghozta a következő ÍTÉLETET: Dr. Kapor Elemér j vádlott hírlapírő, bűnös mint sz 1914: XVI. t. c. 33 §. 1. bekezdés** szerinti szerző, tz 1914: XIV. ♦. c. 2. § ába ütköző ■ ennek 4. §. 2. bak. 1. tétele szerint mioősülő és büntetendő sajtó útján elkövetett bfC'ületsértés vétségében. A kir. törvényszék ezárt: Dr K por Elemér vádottat &z 1914: XLI. t. c. 4. § 2 bek. 2. tétele alapján,azonban a Btk. 92. §-áoak alkalmazásával 50, azaz őtven pe.igő pénzbüntetésre I éli. Szajlai Sándor főmagánvádlő- nak a tárgyalás alatt kif-jusett kívánatéra a bíróság e S>. 43 §. alapján elrendeli, hogy Dr. K por ! Elemér, mint az Eg*r—Gyón- j gyöti Újság szerkesztője az ftő- jj letet indokaival együtt az Eger— Gyöngyösi Újságban tegye közzé. INDOKOLÁS: Dr. Kapor Elemér vádlott a főtárgyalódon Beismerte, hogy ßz Eg-r—Gyöngyösi Újság Egér- bán 1935. január 29-én megjelent XLVI. évfolyamának 17. számában «Éger város gazdasági kérdései a képviselőtestület szombati közgyűlése előtt» címmel aláírás nélkül megjelent vezércikknek vádtárgyává tett azt a részét, hogy «Szajlai Sándor ízléstelen felszólalás formájában tette szóvá, hogy annak idején mennyire túllépték a régi posta épület átalakításának költségvetését»,— ö irta ős ő tétette közzé. A vádlott a valóság bizonyítás megengedéséi kérte, közérdekből, hangoztatva, hogy jogos kritikát gyakorolt, és hogy közérdeknek vélte azt, hogy városi képviselőtestületi gyűlésen, burkolt gyanúsítások alakjában ne legyen egy betegsége okából távollévő polgármester felelőségre vonható, s főként meggyanúsítható. A főmagánvádiő a valóság- bizonyítást elrendelését ellenezte, elrendelés esetére pádig ellenbizonyítást ajánlott fel arra, bogy a főmagánvádiő felszólalása nem volt »ízléstelen*. A bíróság a valőtégbiionyí- tást cl nem rendelte, mert a vád tárgyává tett kifejezés nem tényállítás és így nem is bizonyítható, hanem csupán megbélyegző kifejezés, ■ épen ezért egyéni megítéléstől függ, hogy ki mit tart Ízléstelennek, es egesz b'zonyoa, hogy a közgyűlés résztvevőinek egy része igennel, más része nemmel nyilatkozna megkérdezés esetén is. Minthogy pedig, ha valakinek az előadását, felszólalását »ízléstelennek« bélyegzik, az a jelző magát a felszólalót is kiisabbiti, reá magára is megbélyegzést jelent: ennélfogva ez a kifejezés a bíróság megítélése szerint e rendelkező részben Irt sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségének tényálludékát meg- valősíiotta, főkép azért, mert vádlott magát a megbélyegzett feLzőlalást egyáltalánb m nem közö te és így az olvasó közönség megítélését eleve lehetetlenné tette, kizárta ■ ezzel a saját véleményét béuyszeriteite az olvasóra. Ennélfogva és mert a valóság bizonyítása helyt nem foghatott: a bíróság a vádlott bűnösségét kimond itta és őt meg is büntette. A büntetés kiszabásánál azonban a bíróság a vádlott büntetlen előéletére, mint enyhitő körülméryre tekintettel — súlyosító hiányában — a kiszabandó fogházbüntetés legkisebb mértékét is tűlszignrunak találta, ezért a Btk. 92. § ának alkalmazásával c upán megfelelőnek talált pénzbüntetést szabott ki. Éger, 1935. évi április hő 25. □ apján. Hollós Nándor sk. kir. törvsz. bíró, f». elnök, dr. Szabó Ignác ■k. kir. törvsz. bíró, Mészáros Béla sk. kir. törvsz. bíró. A kiadmány hiteléül: Papp főtiszt.
