Eger - napilap, 1935/2

1935-12-03 / 190. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. december 3. köjál. Az elnök indítványára a közgyűlés egyhangú lelbesedé»- ■el hódoló táviratban üdvözölte Eger, december 2. A Gárdonyi Társaság dscem- ber 1 én nyitotta meg uj mun­kaévét nagygyűlés keretéban, melyet a Társaság rendes évi közgyűlése előzött meg. A köz­gyűlésen. amelyet Breenay Imre alelnök nyitott meg, dr. Bárány László főtitkár emelkedett han­gú beszédben emlékezett meg a lemondott Kürti Menyhért dr- elnök tíz éves lelkes éi értékes munkásságáról és indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg a lemondott elnök örökbecsű érdemeit. Ezután a közgyűlés egyhangú jelölés alap­ján nagy lelkesedéssel válasz­totta meg a Társaság elnökévé Török Kálmán pápai prelátus, kanonokot, aki rövid beszédben köszönte meg a közgyűlés bi­zalmát. A gyűlés a továbbiak­ban a Társaság rendes tagjává választotta Várkonyiné Bereo Irént, dr. Kapor Elemér felelős szerkesztőt, vitéz dr. Málnási Ödön és dr. Somos Lajos érseki tanítóképző intézeti tanárokat. A Társaság nagygyűlését a ciszterci gimnázium zsúfolásig telt tornatermében az uj elnök, Tőrök Kálmán pápai prelátus, kanonok Dyltoita meg. — A Gárdonyi Társaság évad­nyitó estéjén kezdődő előadása­ink során felvesszük az elejtett fonalat; szőt-szóba öltünk ; meg­ütjük a jőlismert hang billen­tyűjét ; összehangoljuk a jelent a múlttal, hogy Társaságunk cél­kitűzései az indulás irányától el ne térjenek. Az irányt a Gárdonyi-ideálok szolgálata és megszerettetése jelöli. E szolgálatra és megszerette­tésre az a tudat ösztönöz, hogy az irodalomnak a a vele testvér művészetnek hivatása emelni és nemesíteni a lelkeket. A hétköz­napok alkján, az élet zűrje-za- vara közt zakatoló ember észre­vétlenül is lejjebb-lejjebb gör­nyed s homályba vesznek sze­mei előtt a világoskodó ideálok. Az irodalom és művészet maga­sabb, tisztább ideálok felé vonzza a figyelmet. Azért mondja Miche­let, hogy az irodalom az élet fényűzése és a lélek bensejéből kiillatoző virág. A sző szoros értelmében csak ez, csak az ilyen irodalom méltő Stmrecsányi Lajos dr. pápai trőnállő, érseket és Kriston Endre püspököt. az irodalom becsületes nevére. Az irodalomtörténet is csak azoknak a költőknek és írfismű- vészeknek a nevét őrzi hálával ős büszkeséggel lapjain, akik a szép és nemes kultuszában al­kottak maradandót. Az ilyen al­kotások a nemzet szellemi és erkölcsi gyarapodásának értékes kincsei, hívatva arra, hogy nem- zedékről-nemzedékre szánjanak át drága örökségül. Az irodalom magasabb hiva- tottságának céljain és keretein kívül állók, még akkor is, ha a kortársak elfajult ízlése és az irodalmi divat költőiül és írókul ismeri el őket, ezek az irodalom nemesebb felfogása szerint leg­feljebb csak huilő otillegok. Azonban a szigorú bírálat táv­latában még inkább hasonlítha­tók a rostából kihullt mindenféle szemekhez, melyek a finomultíz- lésű és igényes ember szellemi táplálására se nem alkalmasak, se nem kívánatosak. Ez ez oka annak, hogy iro dalmi nagyjaink, a költők és írácművészek alkotásain az idők múlása nem szánt barázdákat. Nem válnak únottakká, sőt az alkotásaikból kiregyogő szellemi és erkölcsi szépség, annál hatá­sosabban nyűgöz, mennél in­kább nélkülözzük ezt a hatást az irodalmi elszíntelenedés nap­jaiban. Az irodalom értékelésének ily felfogásában Egernek tradioiői vannak. E tradíciónak képvise­lője Gárdonyi is, akinek Társa­sága vagyunk. A név megában véve is programm és irány. Mint ilyen, lendíiöje társadalmi téren azoknak a törekvéseknek, melyek egyrészről az irodalom szerele- téré nevelnek s művelésére buz­dítanak, másrészről pedig a tisz- túltabb költői és írásművek meg­szerettetésével igyekeznek lépést tartani. Társaságunk e hivatásának be­töltését a kultúrtényezőség ne­mes becsvágya sarkallja. Mun­kálkodásában hatni, építeoi, gya­rapítani Bkar ott, ahol a nemzeti élet érdekei szólítanak lelkes tevékenységre.Ez magában véve is ösztönző erő; de ezt az ösz­tönzést osak fokozza az a nem lankadó érdeklődés, mely Tár­saságunk működését Eger város megértő és emelkedettebb lelkű közönsége részéről kiséri. Ez a megértés igazolja a cél­jainkkal és törekvéseinkkel valő közösséget és összefonódást. Da igazolja azt is, hogy az a Tár­saság, mely a tudós egri Ciszter­citák rendházában látott nap­világot és nyert meleg otthont s ahol gondos, hívatott kezek ringatták bölcsőjét, — az a Tár­saság ma már csakugyan emelt fővel állhat azok közé, akik a nemzet szellemi és erkölcsi javai­nak gyarapításán fáradoznak. Meghatődottan gondolok és mély hálával emlékezem arra, hogy a jeles Cisztercita Rend illusztris Apát ura fogadta me­lengető karjaiba Társaságunkat; az ő fenkölt egyéniségének méltó társa Kürti főigazgató, nagyre- beosült barátom pedig több, mint tíz éven át nevelte és izmosí- totta s ma már Eger kultúr- tényezőinek sorozatában tisztel­ten áll helyet. A nagy tapssal fogadott pro­gramadó beszéd után dr. Bárány László főtitkár számolt ba költői szépségű jelentésben az elmúlt év eseményeiről, széles irodalmi tájékozottsággal mutatva rá az új magyar nemzeti irodalom tö­rekvésére, amely a nemzeti meg- ciorbítás után a magyar törté­nelem rBgyogő példáival igyek­szik őbrentartani a magyar ön­tudatot a jövő érdekében. Eger, december 2. A MÁV december 1-től kezdő- dőleg a hatvan—miskolci vonalra az eddig üzemben lévő vonato­kon kívül egy sebes sínautőbusz- párt helyezett forgalomba. Az új intézkedés azért volt szüksé­ges, mert a 411. és 416. az. se­besvonatok ezentúl általában nem állanak meg Ciincsetanye, Szihalom, Karácsond, Adáci és Hort— Ciány állomásokon, így gondoskodni kellett arról, hogy j az említett községekbe, vagy azokból utazási lehessen tenni. A Budapestről délután 5 óra 25 perckor indulő 416. sebesvo­nat Adácion és Karácsondon naponta, Hort—Ciányon pedig vasárnaponként megáll. A sínautőbusz Miskolcról 13 őrá 50 perckor indul. Egerből a 14 ő 50 pkor, Gyöngyösről a 15 ó 35 pkor indulő vonattal lehet hozzá csatlakozni. Az eutőbuiz 16 őrá 54 pkor érkezik Hatvanba és ott csatlakozik a Budapest felé közlekedő sebesvonathoz. Hatvanból 18 őrá 40 pkor in­dul a sinautőbuiz s utasai Vá- mosgyörkről Gyöngyösre 19 ő 51 pkor érkező vonathoz, Füzes­abonyból Egerbe a 20 ó 46 pkor érkező vonathoz találnak csatla­kozást. A sebes líoautőbuiz vonato­Falu Tamás tiszteleti tag fi­nom szellemű kis elbeszélését olvasta fel. A humoros fordula­tokban bővelkedő, éles meglő- tásű novelláért a közönség hosz- szasan és melegen ünnepelte az illusztris szerzőt. Somos Lajos dr. tartotta meg ezután székfoglalóját «Gárdonyi láthatatlan öröksége* címmel. — A pedagógus alaposságával és szeretetével vizsgálta Gárdonyi Géza egri tanítóképzős éveinek eseményeit, majd írói pályáját és arra a következtetésre jutott, hogy a nagy egri remete látha­tatlan örökségként magával vitte az egri érseki tanítóképzőből a mély vallásos lelkületet és az igaz magyar érzést a mindkettőnek ragyogóan szép tanűjelét adta íráséiban. Gárdonyi mint író is pedagógus maradt, mert ebben a szellemben nevelte a magyar irodalmi közönséget. Vitét dr. Jávor Ernő székfog­lalójában avatott tollal, színesen rajzolta meg Gárdonyinál tett látogatásának megkapő élményét, plasztikusán formálva meg a halhatatlan irő alakját és egyé­niségét. A nagysikerű gyűlést lörök Kálmán elnök zárószavai fejez­ték be, aki köszönetét mondott az előadóknak megás színvonalú előadásaikért. kát III. osztályú szamélyvonatú polgári és kedvezményes jegyek ős a sebes vonalú pőtjegyek megfizetése ellenében lehet kor­látolt számban használni. Csak olyan pcdgyászt lehet a sínau- tobuszben az utasnak magával vinni, amit ölében tarthat. Na­gyobb podgyászt, kutyákat nem lehet feladni. A sínautóbuszban dohányozni nem szabad. — A német háborús emlékérem igénylésének határideje december 31-ővel lejár. A jelvényszerű ér­met szalagján karddal és kard nélkül adományozzák aszerint, hogy arcvonalban, vagy mögöttes or­szágrészben teljesített szolgálatot az igénylő. Kérvényminták Hét- ger Árpád műszaki tanácsos, a «Deutsche Ehrenlegion» magyar- országi képviselőjétől, Budapest, VI, Podmaniczky-utca 85. V. 17. igénylendők. Az érem a vitézek, az Országos Frontharcos Szövet­ség és a Hadirokkantak formaru­háján, valamint polgári öltözéken viselhető. — Felhívás az egri cipésziparo­sokhoz. Az egri lábbelikészítők de­cember 3-án, kedden este 7 órakor az Ipartestület hivatalos helyisé­gében ülést tartanak, ahol a ka­rácsonyi gyermekcipők készítésé­nek munkáját beszélik meg és oszt­ják ki. Az ülésen megjelenni min­den oipésziparosnak érdeke. Hirdessen az Egér-Gyöngyösi újságban! A legteljesebb siker jegyében zajlott le a Gárdonyi Társaság megnyitó nagygyűlése Török Kálmán pápai prelátus, a Társaság új elnöke elfoglalta tisztségét Kik lettek a Társaság új tagjai Vasárnaptól kezdve sinautóbusz-pár is közlekedik a hatvan—miskolci vonalon

Next

/
Thumbnails
Contents