Eger - napilap, 1935/2
1935-11-05 / 174. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. november 5. jelölte az űtjfit a magyar featoli- bui politikának, amely belső lelki reformon keresztül valósítja meg a nemzeti erők egységet. A nagy figyelmet beltő elő adást dr. lóth József prio* köszönte meg a halig »tői nevében. Az előadást értékes megbeszélés követte. Katona Jenő m», hétfőn délután fél 6 órai kezdettel az Agria corporatiő felkérésére a fiatalság problémájáról értekezik at Agria Ltoeum földszint 2. sz. alatti helyiségében. repesztö zajt, a fenti körülmények megfontolásra kell, hogy késztessenek: nem helyesebb volna-e a csendrendelet alól kivonni Egert ? Erre mód is van, mert például a sokkal nagyobb forgalmú Kecskemét a kis gép. koosiközlekedésre hivatkozva egyáltalán életba sem léptette a nappali cicndrendeletet. Egernek speciálisan szűk ás görbe utcii ezt méginkább okkolttá tennék. Vasárnap Budapestről Gyöngyösre indul filléres gyors A Máv. igazgatóságának közlése szerint megfelelő utaslétszám jelentkezése esetén vasárnap Budapestről filléres gyors indul Gyöngyösre. A vonat 5 őrá 30 p-feor indul Budapsst Keleti pályaudvarról, Gyöngyösre érkezik 8 óra 04 p-kor, visz- sza indul 19 órakor, Budapestre ér 21 őrá 40 P-kor a menettérti jegy ára 2 40 pangó. Tegnap az egri filléres a nagy érdeklődésre való tekintettel megerősített szerelvénnyel 1400 bu- budapesti utast hozott Egerbe. A derű re és melegre fordult szép őszi időben az utasok egy részp, — mintegy ötszázan — tovább ment a Bükk felé és felejthetetlen kirándulás után ez egri utasokkal együtt vidám hangúié bin hagyták el Egert. Röuióesen elkészül az egri tüöő és nemibeteg gondozó intézet Eger, november 4. Az egri tüdő és nemibeteg gondozó intézet építési jmunká- latai gyors ütemben haladnak előre. A Panakoszta ház földszintjét teljesen elfalazták s az épület keleti, illetve északi részén az eredeti tervtől eltérően nem egy, hanem tak, hogy a férfiak és nők részére külön bejárást biztosítsanak az intézetbe Az átalakítási munkálatok rövidesen befejeződnek, úgy, hogy a tüdő és nemibeteg gondozó intézetet valőszíaűbg még az ősz folyamán átadják rendeltekét ajtót vég- | tőségek. A osendrendelet egyes helyeken életveszéllyel fenyegeti az egri gyalogjárókat Szükség van-e Egerben a csendrendeletre Eger, november 4. A csendrendelat első napjáról írt cikkünkben rámutattunk arra, hogy a rendelet, amikor a kürt- használat eltiltásával a kis városokban alig jelent változást az utcai zaj csökkenése szempontjából, ugyanakkor súlyos veszedelmeket is rejt magában a gyér világítású, szűk egri utcák miatt. Mindössze két nap telt el a ciendrendelet életbeléptetése óta s aggodalmainkat máris igazolják azok a levelek és szóbeli bejelentések, amelyekben többen felhívják figyelmünket a csendrendelet esetleges veszedelmeire és visszásságaira. A ciendrendelet egyes helyeken határozottan veszedelmes helyzetet teremtett. A Káptalan utca keleti végén lévő hídon például a hídív erős hajtása miatt csak ez uiolsó pillanatban lehet észrevenni a híd túlsó oldalán zajtalanul feltűnő gépkocsit. Iskolás gyermekekkel történt— mondja informátorunk —, hogy a hídra felfutó autó olyan váratlanul került szembe velük, hogy az egyik gyereknek csak gyors félrerántásával lehetett elkerülni a komolyabb balesetet. Ugyanilyen veszedelmes n közlekedés a szűk és zsúfolt Kállsy Zoltán u cin is, az u‘ca Kossuth téri felében. Itt szinte fizikailag lehetetlen a heti piac gyalogforgalmát ciak a gyalogjáróra szorítani, olyan zsúfolt az utca forgalma. Sorra ugyanezt kell azonban mondani a Széchenyi utcáról is, amely szintén nem i elég széles ahhoz, hogy zavar- | talanul és baleset veszélye nél- | kül lehetne rajta a gépkocsi- j közlekedést elnémítani, í Mindezek a tények szükség- : szerűvé teszik, hogy a veszélyez- | tetett pontokon, utcarészeken a | csendrendeietet hatályon kívül j helyezzék, azoknak a gyakorlati I tapasztalatoknak az alapján, a- melyek a rendelet alkalmazása őta megmutatják annak hiányosságait. Az országos rendelet intenció- a egyébként a nagyvárosok nagy és zajos utcai forgalmának rendtzabályozása volt. Olt ahol ilyen nagyarányú gépkocsiforgalom kívánja a kürt eltiltását, kétségtelenül szükséges és áldásos a rendelet. De Egerben, ahol az a pár texi és átvonuló gépkocsi alig okoz dobhártyaKedvező Időben, szép eredményeket hozott a Hubertus vadászlovaglás Gyöngyös, november 4. Gyönyörű, verőfényes őszi időben tartották Hubertus vadászlovaglásukat vasárnap délelőtt az atkári réten a gyöngyösi tüzérek. A többszáz főnyi közönség soraiban ott láttuk a gyöngyi helyőrség teljes tiszti, karát, élükön a helyőrségi parancsnokkal, továbbá a város vezetőségének és társadalmának előkelőségei! és a környék földbirtokosait. A nagyszabású sík- verseny Gy öngyőshalásztől Nagy- rédéig és onnan vissza Atkárig mintegy^lő km. hosszúságú terepen folyt le. A Dőry-uradalom melletti réten 11 óra után a részt, vevők hármas csoportban 600 méteres kifutásra startoltak és a csoportok egymásután érkeztek be a közönség harsány éljenzése közepette, a következő eredményt hozták. Az első tiszti csoportban 1. Pályi Ferenc fhDgy, lovaglőtanár, 2. Guthy Tibor százados, 3. Géczy István fhnagy, 4. vitéz Paksy József, 5. Ptvánfy Béla hdgy, 6 Deseő Dénes hdgy. Indult 20 tiszt. A második altiszti c;oportban 1. Juhász Árpád főiűzér, 2. Kiss Sándor tűzmester, 3. Molnár András tűzmester, 4. ökrös János tűzmester, 5. Lipusz János tűzmester. lódult 12 altiszt. A harmadik; méntelepi lovaglók csoportjában: 1. Nagy Ignác méuesketona, 2. Setényi István méneskatona, 3. Simon Gyula őrmester, 4. Bujdosó József tizedes, 5. Juhász György tizedes, 6. Kováts Lajos őrmester. lódult 15 lovas. A verseny lebonyolítása után Kováts Tibor alezredes, a 7. Szondi György tüzér* otztály I. pk. helyettese kiosztotta a vadászlovaglás nagyszámú és ériékes díjait. Este 8 órakor a helyőrség tisztikara a Hungáriában közös vacsorára gyűlt össze, mely kitűnő hangulatban tánokkal váltogatva záróráig tartott. A mintaszerűen és minden zökkenő nélkül lebonyolított, látványos verseny megrendezése Kováts Tibor alezredes érdeme. A brüsszeli világkiállításon óriási sikere volt a magyar Iparművészeinek és a magyar bornak — mondja Unterreiner János, a Korona bérlője, aki három hétig tartózkodott a kiállításon Eger, november 4. Akik bz utolsó hetekben megfordultak a Koronában, azoknak feltűnt, hogy hiányzik a termekből a szálló bérlőjének : Unterreiner Jánosnak derűs, magyar- bajúizos arca. Úgyszólván senki nem akadt, aki ne kérdezősködött volna utána s a kérdésekre az vöt a válasz: fia meghívására kiment Brüsszelbe, a világ- kiállításra. Unterreiner János fia, Viktor ugyanis, aki egyébként okleveles mérnök, évekkel ezelőtt egy exportcéget létesített a magyar iparművészeti : és kéziipari cikkek külföldi propagálására és elhelyezésére s azóta minden világkiállításon nagy sikerrel éi a magyar Ipar számára tekintélyes anyagi eredményekkel szerepel, úgyannyira, hogy Csiká- gőban a kiállítás után gazdaságosnak tartotta állandó expozi- túrát szerezni. A világkiállításokba belekapcsolta édesapját is, aki az elmúlt évbau Milanóban magyar konyhát létesített s most is megszervezte ezt a belgiumi kiállításra. A kiállításokat látogató nemzetközi közönség nagy érdeklődést tanúsított állandóan a magyar látnivalók iránt és az érdeklődés felkeltésében s megtartásában nem kis szerepe volt a kitűnő konyhának. Unterreiner János néhány napja tért vissza Brüsszelből ás elragadlatássalbeszél a látottakról, s különösen a magyar pavilion és a magyar árúk szemmel látható sikeréről. A konyháról szerényen hallgat inkább, nem akarja diciárni a szakácsot, a cigányt, akit ő választott ki, az üzemvezetést sem, mert azt meg a fia látta el, csak annyit mond: örömmel hallgattuk a közönség véleményét, mert mindenki egyetértőt abban, hogy jól és olcsón étkezett a magyar konyhán. Az üzem sokszor any- nyira zsúfolva volt, hogy szinte tűt sem lehetett leejteni. — Az eltöltött pár hét, mondja többek között — igen érdekes tapasztalatokat nyújtott. Balgi- umban általában jobbak a vi
