Eger - napilap, 1935/2

1935-07-14 / 110. szám

um uivcu MaibaicAva ncuvviiuiiiiijrvo OAuiuaiijgyjr-uiaAvauj *Bfl 10 FILLÉR Eger, XLVL évfolyam 110. szám # Vasárnap ♦ Trianon 16, 1935 július 14. ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG« EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KŐNYVNYOM- DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Városrendezési problémák A város megkezdte a tárgyalásokat a Palátsik-féle ház megvételére Az Érsekfőpásztor az egri jogakadémla magántanárává nevezte ki Unger Jenő dr. miskolci rendőrfogalmazót Az új magántanár szeptemberben kezdi meg előadásait a jogakadémián Az «Eger» tegnapi számában a Kállsy Zoltán utcai tűzesettel kapcsolatban] az az eszme vette­tett fel, hogy a leégett Palácsik féle házat vegye meg a város a Fellner Jakab utca kiszélesí­tése céljából. Az eszme nem u], sót évtize­des múltra tekinthet vissza. — Mintegy 20—25 év előtt az utca leégett középső házát, mely ak­kor Gáipárdy Katinka zenetanár­nő tulajdona volt, éppen ezen okból vásárolta meg a Főkáp­talan, s tartja annak telkét ma is tulajdonában. Tagadhatatlan tény, hogy ennél fontosabb városrendezési problé­mája nincs a városnak. A Líceum olyan érték, amelynek védelme a város részéről is nemcsak meg­érdemel minden áldozatot, de kötelessége is a városnak leg­értékesebb. legszebb és országos viszonylatban is egyik legmonu- mentálisabb épületéért áldozatot hozni. E témánál csak az a kérdés, hogy egyedül a város-e az a tényező, aki az áldozatot meg­hozni köteles, vagy vannak-o más érdekeltek is, akikkel össze­fogva a feladat közmegelégedés­re megoldható. Meg kell említenem azt, hogy évtizedek óta próbálok propa­gandát osinálni a telekértékemel- kedési adó behozatalának, amely sajnos eddig nem sikerült s éppen a jelen eset tipikus példája an­nak, hogy ez a legigazságosabb adónem mennyire szükséges se­gédeszköze a városrendezési prob­lémák megoldásának. A Palátsik-féle ház lebontá­sával a mellette fekvő és Dr. Heimler Ede tulajdonát képező épület sarokházzá válik. — Sem­mi akadálya nincs tehát az ed­digi tűzfalból sarokhomlokzat kiképzésének s evvel a tulajdo­nos a földszinten lévő udvari he­lyiségeiből nyílt üzleteket, az emeleten lévő lakások udvari szobáiból pedig utcai szobákat csinálhat. — Ezzel a mainál lé­nyegesen jobban értékesíthető helyiségekhez és lakásokhoz ju­tott. — Azt kérdem, hogyan jön ahhoz a város közönsége, hogy az ő általa hozott áldozat gyü­mölcsét nem kizárólag az ősz- szesség, hanem sokkal nagyobb mértékben a városnak csak egy polgára élvezze. Ennek az egy polgárnak is áldozatot kell hoz­ni, még pedig vagy bz elért többletjövedelem egy részének a város részére való állandó le­adásával, vagy egyszersminden- korra egy átalányösszeg lefize­tésével. Ez az utóbbi megoldás az, amely mindkét félre nézve előnyösebb, mert a várost egy összegben juttatja a vételár egy részéhez, másrészt a tulajdonost állandó tehertől mentesíti. A közelmúlt vásárlásainál is merültek fel a jelen esethez ha- sonlö problémák, amelyeket a városnak nem szabad elejtenie. Ilyen a Csiby Sándor utca ős a Györgyényi utca sarok telkének megvétele, ilyen a gőzmalom tel­kének piac céljára való megvá­sárlása. E vételekkel a szomszé­dos házak értéke tagadhatatla­nul emelkedett a ezt a városnak a mai helyzetben is módjában van kihasználni. Sarokhomlok- zat készítésére a így a környe­ző épületek jobb kihasználására ne adjon díj lefizetése nélkül a város építési engedélyt, evvel a tulajdonos belekényszaríthetö a várossal való megegyezésre. Az építési engedély megtagadása ugyan szépészeti szempontból káros, de a város érdekeit min­den eszközzel meg kell és meg is lehet védeni. Úgy tudom, hogy a város elöl­járósága felvette a tárgyalások fonalát a Palátsik-féle ház meg­vásárlására. Ez a jelen esetben pénzügyileg annyival is fcöny- nyebb, mert a vételár egy része a tűzbiztosításból volna fedez­hető. Reméljük, hogy az összes ér­dekeltek megértésével a a pénz­ügyi lehetőségeknek a mai ne­héz viszonyok között való teljes kihasználásával, a tárgyalátok eredményre fognak vezetni. Rlngelhann Bála műszaki főtanácsos, igazgató. Szmrtcsányi Lsjos dr. érsek­főpásztor, a jogakadémia tanári karának előterjesztésére, a jog- akadémiához a kriminalisztikai és rendörbíráskodási tárgykörök meg&ntanárává nevezte ki Unger Jenő dr. miskolci rendőfogalma- zőt. Ungar Jenő dr. kinevezésé­vel egy rendkívül értékes erő­vel gyarapodott a jogakadámia tanári kara. Mintegy 18 éven át foglalkozott behatóan, tudomá­nyosan a kriminológiával és a Eger, július 13. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága július 15-én hétfőn délelőtt 10 órakor tartja reudss havi ülését a vármegyeháza kis­termében. A bizottság folytatja a dologi végrehajtások elrende­lését ős újabb 43 esetben hoz döntést 124 pengőtől 2800 pen­gőig terjedő bözhálrálékok mi­att. A közigazgatási bizottság után, Az augusztusban Gyöngyösön rendezendő vitorlázó repülő­táborra a gyöngyösi sportrepü­lők három gépat akartak készí­teni, hogy teljes felkészültséggel vehessék fel a versenyt a többi nemzetek képviselőivel és a leg­kiválóbb magyar repülőkkel. A tervbevett gépak közül a Janka— Rotter konstrukciójú «Vándor» és a «Segel—Zögling» már el is készült és a MOVERO hangár­jaiban áll. A harmadik gép el­készítése elé azonban komoly akadályok gördültek. A «Gyöngyös 35» lett volna rendőrbíráskodási ügyrenddel, melyekben igen nagyjelentőségű munkásságot fejtett ki. Több tu­dományos könyvet írt, amelyek­nek elsősorban a rendőrségi szol­gálat szempontjából van fontos jelentőségük, de ugyanakkor a jogtudományoknak is nélkülöz­hetetlen kiegészítői. Unger Jenő dr. szeptember­ben kezdi meg előadásait és pe­dig heti 2 órában az egri jog­akadémián. délelőtt 11 órakor a kisgyülés tart ülést és többek között dönt az egri városgazdái állás meg­szervezéséről, Mint ismeretes, a város ezt az állást a második osztályú fogalmazói állás he­lyett rendszeresítette, hogy a tisztviselői karba gazdasági szak­embert is alkalmazhasson, ami a város fejlődő gyümölcster­mesztése szempontjából igen fon­tos érdek. pedig a magyar repülőiport leg­nagyobb vitorlázó gépe, mert a 20 méter fesztávolságú, sok di­csőséget szerzett «Karakánénál» 2 méterrel hosszabbra tervezték szárnyait. Az anyagi lehetőségek szűk volta ős a külföldi anyagok behozatali nehézségei azonban meggátolták a gép elkészítésé­nek tervét s így a közeljövőben le kell mondaniuk a gyöngyösi repülőknek a «Gyöngyös 35» röl. — Ilyenformán a nyári vitorlázó- tábor alkalmával nem gyönyör­ködhetünk a legnagyobb magyar vitorlázó repülőgép repüléseiben. Hétfőn dönt a megyei kisgyülés a városgazdái állás megszervezéséről A vitorlázó] amboreera nem készülhet el a legnagyobb magyar sportrepülőgép: a Gyöngyös 35

Next

/
Thumbnails
Contents