Eger - napilap, 1935/2

1935-10-05 / 157. szám

Ä R Ä 6 FILLER %er, XL VI. évfolyam 157. szám * Szombat # GYÖNGYÖS! ÚJSÁG Trianon 16, Üf35 október 5. fLÖFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ BPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) A Jövendő záloga. Áz évenként megismétlődő katolikus nagygyűlésre méltán figyel fel az egétz magyar tár­sadalom. A hitélet erőteljeslége nemcsak az egyház belső ügye, hanem általános nemzeti problé­ma. Da a katolikus nagygyűlés programjában is messze túlnőtt egy egyház belső ügyének kere­tein akkor, amikor ezévi tanács­kozásainak központjává a gyer­meket, — mint Sarédi Juszdnián bíboros hercegprímás mondotta — a magyar jövendő zálogát tette. Másfél hónappal ezelőtt Ma­gyarország nagyurának, Horthy Miklós kormányzónak ajkáról hallottunk fenkölt szózatot a gyermek védelmében. A kor­mány elnöke pedig kezdettől fogva kormányzati problémává tette a gyermekvédelmet, ez egyke leküzdését, a népszapo­rodás elősegítését. — Ebben az irányban folytatta nagyszabású, külsőségeiben is felemelő és ün­nepélyes tanácskozásait a kato­likus nagygyűlés, ennek érdeké­ben indított mozgalmat az Aotio Catholica. Széles, hömpölygő fo­lyammá vált a kezdeményezés, amely a magyar jövendő aláza­tos szolgálatát tűzte ki céljául. »A gyermek a magyar jövendő záloga. . .« A gyermek. Talán bölcsőjében ring, talán most in­dul első útjára, talán most gü­gyögi az első szót. Ma még pa­rányi, tehetetlen és életképtelen. De szeme titkokat takar: a kö­vetkező nemzedék Magyarorszá­gának életlehetőségeit, nekilen­dülését, akarását, útját. A hol­nap örömei, ezután nyíló virá­gok, jövőre fakadó szépségek sugárzanak, tükröződnek ezeken a szemeken s a mi feladatunk, hogy több örömre és több bol­dogulási lehetőségre nyílhassa­nak meg. Egy nemzedék élete voltakép- pen nem más mint szállátcsiná- lás, űtegyengetés a következő nemzedék számára. A legna­gyobb és legfelelősségteljesebb feladat ez, amelynek elhanyago­lása nagy és helyrehozhatatlan bűn. Az emberi élet értékét az dönti el, hogy mennyit tud át­adni lelkében, szellemben és anyagban a következő nemze­déknek. Bármilyen legyen is a jelen, ha van erőben és számban növekedő űj nemzedék, a jövő útjai bizonyosak.C«ak a sorvadó nemzetek puszilhatnak el. Sűrűn hallható az ellenérv: szabad-e propagandát cdnálni a gyermeknek, a szaporodásnak ma, amikor máris munkát kereső — és sokszor hiába kereső — emberfelealegekkel állunk szem­ben? Igen, szabad, sőt kell. Mert a mai helyzet ciak pillanatnyi a nemzet életében. A bellő feszítő erő feltarthatatlanul töri át g falakat. Mint ehogy a parányi forrás elképzelhetetlen küzde­lemmel és szivősággal átfúrja a hegyet, úgy a szaporodó nem­zetek is feltétlen bizonyossággal törik át a rájuk kőnyizerítatt határokat, űj területeket szerez­nek, űj életlehetőségeket termel­nek ki. A magyarság felemelke­désének nincs más lehetősége, csak a szaporodó népesség, a ma gyermekeiből felnövő, számban nagyobb, erőben duzzadőbb űj nemzedék, amelynek meg kell találni a boldogulás lehetőséget az ezeresztsndős magyar hazá­ban. Üdv a katolikus nagygyűlés­nek, amely a gyermeket tette ta­nácskozásai központjává. Üdv e>. gyermeknek, a magyar jövendő zálogának. Gömbös Gyula miniszterelnök bejelentette a gazüaatiósságok végleges rendezését Eger, október 4. Csütörtökön délelőtt a minisz­terelnökségi palota előtt a Nem­zeti Egység Pártja üdvözölte Gömbös Gyulái miniszterelnök­ségének harmadik évfordulóján. Gömbös Gyula az üdvözlő be­szédre adott válaszában többek között., bejelentette, hogy a kor márty gazdasági téren legköze­lebb újabb n?gyfontos«ágű lő- 1 pésre készül: véglegesen ren­dezni fogja a gazdaadósságokat. A miniszterelnök ezután a hit­bizományi reformról és a telepí­tésről beszélt, majd végül kije­lentette, hogy ha a testvérpár- tok nem támogatják, egy dűl viszi diadalra a zászlót. Az ősz- szegyüitek beszédje végén lel­kesen éljenezték a miniszter elnököt. Az Egri Katolikus Legényegylet lelkesen ünnepelte Hürth kölni preláfusf, a Legényegyletek Világszövetségének vezérelnökét és Winkler Ágoston vezértltkárt Magas vendégei voltak a 75 éves jubileumára készülő Egri Katolikus Legényegyletnek szer­dán. A jubiláló egyesület meg­látogatására érkezett Egerbe Theodor Hürth kölni pápai prelá- tus, a Kát. Legényegyletek Világ- szövetségének vezérelnöke Au- guszt Winkler vezértitkár kísé­retében. A megtisztelő látogatás, amely a jubileumi alkalmon tűi a kolpingi eszme nagy világ- egységének megnyilatkozására adott alkalmat, ünneppé emelte a szerdai napot és bensőséges családi érzésekkel fordította a Legényegylet tagjainak figyel­mét és szeratetét az illusztris vendégek felé. A vendégek tisz­teletére a Legényegylet rend­kívüli taggyűlést tarlóit szerdán este, amelyen a vezérelnököt és vezértitkárt lelkes ünnepléssel vették körül a nagyszámban megjelent mesterek és fiatalok. Vitéz Subik Károly egyleti elnök a Kolping-induló elének- lése után német nyelven szívből jövő szavakkal adott hangot örömének, hogy a vezérelaököt és vezértitkárt az egri egyesület falai között üdvözölheti a 75 éves évforduló alkalmából, majd ma­gyarra fordítva a szót a hall gatőságot kérte, hogy mutassák meg az egri iparosság erényeit a vendégeknek és fogadják őket igaz magyar szeretettel. Ezután a jóságos arcú vezér- elnök emelkedett szólásra és német nyelven, megragadd be­szédben mutatott rá a kolpingi világtestvériség nagy társadalmi és szociális átütő erejére. — Örömmel jöttem Magyar- országra és Egerbe —mondotta — mert a magyar föld és nép híven teljesítette kötelességét a nyugati végeken, amikor évez­redes váráldozattal védte & nyu­gati kultúrát és a maga nagy nemzeti alkotásait kelet dulfi- sa ellen. Ezért lett acélosan büszke a magyar, mert mindig helyt állt a küzdelemben. A csa­lád és nemzet krisztusi eszméje hevítse kebleteket, éljetek a csa­ládért és minden erővel dolgoz­zatok nemzetetek felemelésén, mert a magyar nép nagyrehíva- tóit és nagysága bennetek, a ti szívetekben és erős karjaitokban van. De mindenekfölött teljesít­sétek kötelességteket Istennel szemben, nemcsak azért, mert áldására szükség van, hanem mert földalatti erők törnek ke­resztje megcsúfolására. — Mussolini Don Boicői a világ egyik legnagyobb férfiá- nak nevezte, nemsokára eljön az idő, hogy Hitler Kolpingot fogja ugyanannak mondani. Ne feled­jük egy percre sem, hogy mind­annyian a négy Kolping-csslád gyermekei vagyunk, mindenki testvére mindenkinek és egy cél­ért harcolunk: a jobb világ dia­daláért. Adja az Ég, hogy vá­gyaink valóra válljanak. A zajos tetszéssel fogadott szavak után August Winkler népszövetségi vezériitkár hiá­nyos magyar tudással, de annál izzóbb lélektől átfűtött magyar­nyelvű beszédben fejezte ki el­ismerését Eger és a Katolikus Legényegylet pompás alkotásai fölött, kiemelve ez Érsekfőpász- tor és vitéz Subik Károly elnök érdemeit Eger naggyáfejlesztése körűi. Megállapította, hogy a vi­lág legényegyleli szervezeteiben Magyarország az egyleti kultusz­ban szervezettség és munkaersd- mőnyek tekintetében Németor­szág után következik. Szavait a hallgatóság tomboló éljenzése mellett, a magyar Hiszekegy idé­zetével fejezte be. A közgyűlés után fehér asztal mellett, baráti hangulatban töl­tötték el a vendégek az időt a

Next

/
Thumbnails
Contents