Eger - napilap, 1935/2

1935-10-01 / 155. szám

ma Keavezaneny@s szmnazjegy-uiaivany HBA 6 PILLÉK Eger, ICL VI. évfolyam 155. szám ♦ Kedd ♦ Trianon 16, 1935 október 1. ELŐFIZETÉSI Díj A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) A városi közgyűlés megszavazta a jövő évi költségvetést és az 52 százalékos pótadót Őszinte lelkesedéssel ünnepelte Eger városa a vármegye jubiláló alispánját Eger, szeptember 30. Eger város képviselőtestülete szeptember 28-ár, szombaton dél­után 4 órakor tartotta szeptem­beri rendes közgyűlését. A köz­gyűlés iránt a képviselőtestület igen gyenge érdeklődést tanuu tott, ami annál is inkább kriti­kával illethető, mivel a város legfontosabb anyagi ügyai ke­rültek tárgyalásra a jövő évi költségvetés kapoián. Ennek a kritikának dr. Szabó Szilárd hangot is edott felszólalása ele­jén. Valóban érthetetlen ez a nemtörődömség a képviselőtes­tület részéről, mert távolmara­dásuk nem személyi jellegű csu- páD, hanem azokat a polgári tömegeket fosztják meg megnyi­latkozási lehetőségüktől, akik ő- két a képviselőtestületbe küldték. A közgyűlést 4 órakor nyitotta meg Braun Károly polgármester. Napirend előtt kegyeletes sza­vakkal parentálta el az elhunyt Isaák Gyula ny. főispánt, akinek munkásságát életében azzal be­csülte meg Eger városa, hogy díszpolgárai sorába választotta. Indítványozta, hogy érdemeit a közgyűlés örökítse meg jegyző­könyvében, özvegyéhez pádig intézzen rászvétiratot. Ugyancsak részvéttel emlékezett meg a pol­gármester az elhunyt Csókás István ügyvédről. Okolicsányi Imre alispán ünneplése Ugyancsak napirend előtt Braun Károly örömmel emlékezett meg Okolicsányi Imre alispán tízéves alispán! jubileumáról. Büszkén valljuk őt — mondotta — váro­sunk szülöttének és hálával gon­dolunk arra a nagy támogatásra, amelyben az elmúlt tíz év folya­mán minden ügyünkben része­sített. Indítványozom, hogy üd­vözlő iratban köszöntsük őt ju­bileuma alkalmából és kérjük, hogy támogatását a jövőben se vonja meg tőlünk. Lelkes éljenzés kísérte a pol­gármester szavait, majd dr. Kürti Menyhért tanker, kir. főigazgató emelkedett szólásra. — Örömmel fogadom el az in­dítványt — mondotta — hogy azonban ez az üdvözlés ne tűn­jék pusztán az elöljáróság meg­emlékezésének, kaposolják hozzá a mi üvözlésünket. Mert erre megvan az okunk és jogunk. Megható volt az a szeretet, a tiszteletnek és bectülésnek az a megnyilvánulása, amely a megye alispánjának jubileumát kísérte, megható volt annál is inkább, mivel nemcsak a vármegye köz­pontját indította lelkesedéire, hanem az összes járásokat, egyen­ként a községeket is ünnepi ér­zésekre hevítette. — Hí ez így volt,úgy érzem, nice*egyetlen közületsem,amely­nek annyi oka van őt üdvözölni, mtot éppen Eger városának. Ha csupán mint székvárost tekin­tem, már a lakóhely azonossága, a levegő, a kenyér, a víz közös­sége az életsoro közössége meg­törné a lélek közönyét ős az ér­demek iránti fogékonysággal lel­künk akkor is nyilvánítaná örö­mét ; — de Eger ezenfelül me­gyei város, amelynek tevékeny­ségét az alispán irányítja, ellen­őrzi. Meg kell állapítanunk,hogy ezt mindig a szülőváros iránti szeretet természetes hajlandósá­gával, melegebb érdeklődéssel, a törvény sérelme nélkül tette. — Éppen ezért szívünk leg­melegebb érzésével köszöntjük őt. Ha egy más vármegye volna szerencsés őt alispánjának tisz­telni, akkor is ünneplésre ösz­tönözné a várost ez a jubileumi al­kalom. Mert itt született, bölcső­jét itt ringatták, itt nőtt emberré, itt élt emberül, itt kapta szívé­nek melegségét, akaratának al­kotó erejét. Azt hiszem ő az egyetlen, aki a magas alispáni székből leszáll közénk, hogy ön­magát is ellenőrizze és bírálja. Ez olyan gesztus, amit tisztelet- , tel lehet csak fegidni. Éppen ! ezért üdvözöljük tízéves jubilcu- ■ mán mint alispánt megkülőnböz- j tetett tisztelettel és hálával, mint j a mi fiunkat meleg, odaadó sze­retettel. A közgyűlés dr. Kürti Meny­hért beszédje végeztével hossza­san ünnepelte a jubiláló alispánt és a szónokot. A továbbiakban a polgármet- j tér megemlékezett a Pázmány Péter Tudómétyegyetem alapí­tásának háromszáz éves forduló­járól, méltatva annak kultúrád« jelentőségét. Indítványára a kép- viselőtestületüdvözlő táviratot in­tézett az egyetem tanácsához. Megemlítette továbbá, hogy Szabó ; Vilmos képviselőtestületi tagot XI. Pius pápa a Pro Ecclesia et Pontifice érdemrenddel tüntette ki értékes társadalmi muakás­sága elismeréséül. Ez a kitünte­tés a város egész közönségét örömmel tölti el, mivel Szabó Vilmos egész életén át, s még oyugalombavonulása után is ál­landóan tevékenyen vesz részt a közügyekbaD. A megemlékezés után Szabó Vilmos köszönetét mondott az üdvözlő szavakért, és háláját fejezte ki a polgármesternek, az elöljáróság és képviselőtestület minden tagjának hathatós támo­gatásáért. A részvét hangján emlékezett meg a polgármester vitéz Subik Károly képviselőtestületi tag édes­anyjának haláláról. Mély gyászá­ban — mondotta — együtt ér­zünk vitéz Subik Károllyal és osztozunk fájdalmában. A pol­gármester indítványára a köz­gyűlés részvétiratot intézett vitéz Subik Károly képviselötestüle i | taghoz. Miklós Gyula kapta meg a Paiíakoszta-ház átalakítását Még napirend előtt döntött a képviselőtestület a Panakoszta- ház átalakítási munkálatainak vállalatba adásáról. Dr. Mlinkó Antal fogalmazd ismertette az állandó választmány javaslatát, hogy a közgyűlés a legolcsóbb vállalkozónak, Miklós Gyula épí­tésznek adja ki a munkát 6895 pangó végösszeggel. Igaz, hogy a háromféle munkanemből álló átalakításban az épület külső tatarozására akadt olcsóbb ajánl­kozó is, azonban a fontosabb és nagyobb összegű muakáknál Miklós volt a legolcsóbb s az állandó választmány nass java solja a munkanemek szétosztását. Szajlay Sándor és Miskolczy István a tatarozás elválasztását és külön vállalatba adását aján­lották, a képviselőtestület azon­ban az állandó választmány ja­vaslatát fogadta el. A közgyűlés elfogadta az 52 százalékos pótadót Néhány pont letárgyalása után, a tárgysorozat végén került sor az 1986. évi költségvetés letár- gyalására. Kakuk Jenő főszámvevő: elő­adó ismertette a költségvetési bizottság által átvizsgált és a pötadó miatt módosított tételeket, amelyek szerint ez 1936 évben a szükséglet: 1.256,638 P a fedezet; 1,071.245 « a hiány: 185,393 P Ennek a hiánynak a fedezésére 50 százalékos pőtadő kivetése vált szükségessé, tekintettel azon­ban arra, hogy a belügyminisz­ter már 1935-re is két százalék­kal felemelte a pőtadőt a légvé­delmi kötelezettségek beállításá­val s ezek a terhek a jövő év­ben is szerepelnek, az állandó választmány és pénzügyi szak­osztály 52 százalékban kéri meg állapítani a pőtadő kulcsát. A költségvetéshez elsősorban Radii Károly szólalt fel. Első­sorban sérelmezte, hogy az elöl­járóság a költségelőirányzatot már csak kinyomtatva juttatta el a költségvetési bizottsághoz, holott a három évvel ezelőtt ho­zott közgyűlési határozat értel­mében még a kinyomtatás előtt össze kellett volna hívni a bi­zottságot. A keresztül-kasul ja­vított költségvetés nem kelt majd jó benyomást a felsőbb hatósá­goknál. Kérte, hogy az elöljáró­ság szigorúan tartsa magát a jövőben a közgyűlés határozaté-

Next

/
Thumbnails
Contents