Eger - napilap, 1935/2
1935-09-22 / 150. szám
EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. szeptember 22. 2 IW He tessék figyelni, diktálom az árakat: Doxa zsebóra ......................P 24,50 O mega zsebóra..................P 29. — Z enit zsebóra......................P 31.50 S chaffhausen ezüst zsebóra P 85. — Mindezek 10 évi jótállással! Crőm nikkel karóra, téglaalakú, 5 évi jótállással! Anker, 4 rubinkövei . . . P 7.80 Diákóra.................................P 3.80 H itelképes egyéneknek megkönnyített fizetési feltételek! UNGERLEIDER JENŐ. — Alapittatott: 1907-ben. — tárhoz rendes tag Dutkay Pál, póttagok: dr. Búzás Endre, dr. Szabó Gyula ét dr. Palik Tibor, a gyöngyösi pénztárhoz rendes tag: Borhy György, póttagok: dr. Gröber Ferenc, dr. Lázár Lajos és dr. Magnin Elek. A pénzügyigBzgatóság kiküldöttje Egerben dr. Barát Pál, Gyöngyösön dr. Heinisch Ferenc. Egerben az OTI választmánya tegnap jelölte ki tagjait a bizottságba. A munkaadók közül rendes tag lett: Joó Gyula, póttagok : Varjassy Béla, Radii Károly, Ringelhann Béla, a munka- vállalók közül rendes tag: Radler Lajos, póttagok: Babocsay Zoltán, Paláncs Mátyás és Ko- necsny László. Az Eger—Gyöngyösi Újság panaszkőnyve. Rendszert a köztisztaságban 1 Gyöngyös város tisztaságszerető népe állandóan méltán zúgolódik az ucoák és vízjárások tisztátalansága miatt. A képviselőtestületben is elég gyakran hangzanak el emiatt kifakadó- sok, de eredménytelenül. A Ha- nitz teret és pár főbb útvonalat kivéve a város legtöbb uccája szemetes, piszkos. A mellék- uccákból a sél sepri föl a heteken át felgyülemlett, a férgek és kórokozó gombákkal telített állati hulladékokat és beviszi az udvarunkba, lakásunkba. Isteni csoda, hogy a sokféle járványos betegségek valamelyike meg nem tizedelte emiatt a lakosságot. Egészen bizonyos, hogy a gyakori sertés- és baromfivészt is nagyréazben a patkányok által, a szemétből hurcolt kórokozók idézik elő. Ha a közgyűlés által megszavazott 7000 pangóból hatezret napszámosoknak fizetnének, úgy kétszáz munkanapot számolva, húsz szegény ember jutna kenyérhez ; akik ezért föltétlenül rendben tartanák az utcákat és köztereket. Az idegenforgalom idejében a vendégek előtt nem kellene szégyenkeznünk amiatt, hogy a városháza mögött ötven lépósre, onnan a város északi és déli végéig—tehát a város szivében — a nagypatak mentén, a Balt- hányi téren és a belső Mérges mentén van a patkányok főfészke és hogy az ott elburjánzott bozótokban minderféle elhullott állatok bűiknek. Ennek ez ügynek közgyűlési tárgyalásánál az előadó tisztviselő azt a kijelentést tette: «vannak elsőrendű költségvetési tételek s azok fedezése után, köztisztasági célokra nem marad pénz» ... A fő uccSkon Lívül lakó polgártársaim között, ügy a képviselőtestületben és e helyen is tiltakozom ez ellen. Amint egyenrangúak vagyunk a terhek viMost oly olcsó hogy egymillió újabb háziasszony használhatja selésében, úgy joggal elvárjuk, hogy a város közegészségügyi és minden tekintetben egyformán védje meg minden polgárát. Használjuk fel a köztisztaságra szánt összeget kizárólag erre a célra, a kociiutakat a kocsi- forgalom arányában öntözzék és seperjék föl naponként, vagy hetenként kétszer, háromszor; azokat az ucoákat pádig, amelyeken kociiforgalom nincs, a lakottság arányában, de legalább egyszer hetenként. Buday Ferenc. Ma és minden szombaton TÁNC Ä KORONÁBAN. RIPORT AZ EGRI VÁGÓHÍDRÓL S ARRÓL, HOGY MILYENNEK KELLENE LENNIE Eger, szeptember hő. Azzal keil kezdeni, hogy nem tudunk újat, semmi meglepót mondani az egri vágőhídről. Hatóságok és a közönség előtt egyformán ismeretesek az egri vágóhíd hiányosságai, de azok a szempontok és kívánságok is, a- melyek az űj, modern, megfelelő I vágóhíd megépítését követelik A helyszínen nyert tapasztalatok arról győznek meg, hogy az űj vágóhíd megépítése tovább alig halogatható, s a város közönségének érdeke kívánja, hogy az illetékesek komolyan foglalkozzanak az űj vágőhíd megépítésével. SZŰK, AVULT ÉS EGÉSZSÉGTELEN A MAI VÁGÓHÍD A vágóhíd az Érsebkert háta megett fekszik, hatalmas telken. Szennylevezetője a patakba nyílik, a véres vízben a környék kutyái, de a szegényebb családok gyermekei is halásszák a vízzel kisodort állati hulladékot. Elöl a felügyelő lakóháza, beljebb több épület van, amelyek a vágás különböző céljaira szolgálnak. Az épületek kivétel nélkül gondos kezek munkáját, állandó tisztogatás és rendben tartás jeleit mutatják. Ezt különben meg labet állapítani az épületek belsejéről is. Dr. Szén János városi állatorvossal végigjárjuk az épületeket. A vágást ép most fejezték be, a munkások az eltakarítással foglalkoznak. Az egyik színben Ián- cosuyakú tehén keserves bőgősek között tölti utolsó óráit. A sertéivágő beton-padlójű é- pület, a falon végig vaskavpők, a helyiség közepéi a beépített forrázó üstök foglalják el. — A korszerű vágőhidakban villamos ütéssel kábítják el az állatot leölés előtt, ami nemcsak humánusabb, de a munkát is megkönnyíti. Itt a sertéseket egyszerűen leszúrják és már kész is feldolgozásra. A sertés- vágót még évi 3 és fél ezer vágásra építették, azóta a szükséglet felment 6—7 ezerre, pénteki nepokon van úgy, hogy 40—60 sertést is levágnak. A feldolgozásra külön épület a a pörkölésre is külön szín szolgál, ennek a teteje azonban szakadozott, sok helyen az ég néz be rajta. A legnagyobb baj, hogy a forrázó üstök a vágó-épület legnagyobb részét elfoglalják, úgyhogy forgalmas napokon valósággal lehetetlen a teremben mozogni. A szarvasmarha vágó hasonló berendezésű épületben van, itt a napi forgalom 8—10 marba, évente az ezren jóval felül van. Borjut körülbelül 4 ezret vágnak le egy évben. Ez az épület is szűk, avult, s a gerendaszerkezete olyan gyenge, hogy valósággal tartani lehet a felfüggesztett, nagysűlyű állatok leszakadásától. Vágás idején pedig az ablakok annyira bepárázódnak, hogy látni is alig lehat benne. Nyáron a közeli trágyatelepek hatalmas légyrajokat bocsátanak ki magukból, amelyek ellen védekezni lehetetlen. Lővágő épület is van, da^itt évente mindössze 20—30 lovat vágnak, tehát ninos jelentősebb szerepe. A telepnek tömlős, hiányos vízszolgáltatása van, hűtő- berendezése egyáltalán nine», ami nélkül korszerű vágóhidat el sem lehet képzelni. Természetesen épűgy nice* sző a munkások egészségügyi berecdezésérőlsem. Harmirckőtezer embert, Eger egész közönségét innen látják el hússal a vágőhídről. A város négy éven belül számítja a vágóhidat a szükségletnek megtalálóén átalakítani, ez a terminus azonban, tekintve, hogy egy negylélekszámú város közvetlen közérdekéről van sző, mindenTÉLIKERT reggel 5-ig nyitva. LEVESKÜL0NLEGESSÉGEK. KIOSZK vasárnap egész nap nyitva. DÉLELŐTT SZALONZENE,DÉLUTÁN TÁNC. képpen hosszú. Szükségesnek látszik Egernek ezt az elhanyagolt kérdését előtérbe és a megoldási lehetőségek megfontolásával minél hamarabb tető alá hozni. A következőkben ismertetni fogjuk egy űj, modern vágőhíd megépítésénél figyelembe veendő követelményeket, a gyakorlati megvalósításnál mutatkozó technikai és adminisztrációs szükségleteket, szóval egy korszerű, modern vágóhídi berendezést, természetesen az anyagi feltételekkel pgyütt. béta. PONTOS ÚJÍTÁS a DOXA ÓRÁK forgalombahozatala terén! Tudomásunkra jutott, hogy már használt, sőt esetleg többször javított Doxa-órák felújítva kerülnek forgalomba. Ezek a javított és felújított órák már nem felelnek meg az új Doxa-órávat szemben támasztott követelményeknek. Miután a régi Doxa- óráknak felújítva való forgalombahozatala egyrészt veszélyezteti a Doxa- márka évtizedeken át kivívott jó hírnevét, másrészt pedig a nagyközönség megtévesztését célozza, ennek megakadályozása érdekében szükségesnek tartjuk, hogy ezentúl az új Doxa-órákat „Dósa" ólomplombával ellátva hozzuk forgalomba. A Doxa- plomba mindkét oldalán a »Doxa» szó olvasható. Felkérjük tehát a n. é. vásárló közönséget, hogy saját érdekében ügyeljen arra, hogy az általa vásárolt Doxa-órán a »Doxa« ólomplomba rajta legyen. Doxa Óragyér Le Locle (Svájc)
