Eger - napilap, 1935/2

1935-09-01 / 138. szám

V

tiger, XL VI. évfolyam 138. szám

A 8 ft 10 FILLER

❖ Vasárnap ♦ Trianon 16, 1935 szeptember 1.

ELŐFIZETÉSI DÍJ A OST AI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 1 PENGŐ 50 FILLÉR — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558.

GYÖNGYÖSI ÚJSÁG

VÁBME8YQ POLITIKAI NAPILAP

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 17«. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ős KIADÓHIVATAL: SZABÓ JÓZSEF, SZT BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.)

A Szent Korona szocializmusa.

Irta: Kapor Elemér dr.

Szent Korona és czocializmui, ónnak a két fogalomnak összekapcsolása az első pillanatra szokatlan, «őt vakmerő műveletnek látszik. Hogyan vonható eszmei közösségbe, de még csak külső logikai kspcsolatba is egyfelől a Szent Korona, smsly hűvösen tompa aranyával, szikrázó ékköveivel nem pusztán a keresztény államalapítás kincses emlékeként sugárzik át a vértől, könnytől és dicsőségtől sűrű történelmen, hanem közjogi elméletünk szerint, a nemzet összességének VBlőságos kifejezője, a magyar erők kévéjének tartó pántja, az államalkotó tényezők őiszefoglalőja, más szóval a nemzet jogi személyisége, — másfelől a tzccializmu», amely elméleti alapjain éppen a nemzeti összesség ellen indult el, s gazdasági és politikai hatásaiban a magántulajdon és állami rend szétrombolásáért harcol közel száz esztendeje.

Hol vannak azok a vonások, amelyek megengedik egy szent eszme és egy eredetileg hibás, ■ még súlyosabban kompromittált elmélet összehasonlítását? Érdemes ezen eltépalödni azoknak sz átalakulásoknak láttán, amik Európa állemaiban, főként Olasz- és Németországban egyre nagyobb hullámokat verve ennek a száttaglőzott országnak sorompóin is kezdenek átszivárogni és megmozgatnak sok áléit erőt, munkára serkentenek sok képességet a korszerű reformok jegyében.

Kezdjük talán ott, hogy ezek a korszerű reformok erősen korszerűtlenek, abban ez értelemben, hogy már évtizedek óta korszerűek, mindössze a nehezen mozduló életen, súlyos fejű és lépésű embereken s nem kis mértékben azon műit a sorsuk, hogy az állam feladatainak szélesebb és változatosabb vágányokra való átállítása először szinte elképzelhetetlen volt, majd, a mai napig is, általában lassan megy, az állami és társadalmi rend természetes konzervativizmusát: ál fogva.

A szocializmus elméletének kialakulása és gyakorlati tevékenységének megindulása történelmi szükségszerűség volt. Marx és Engels a műit század derekán a liberális kapitalista gazdasági rend vizsgálatánál jöttek rá a tőke akkumulaiív jellegére és a munkástömegeket kiuzsorázó mohóságára. Ettől már csak egy lépés választotta el azt a tételt, hogy a magántulajdont meg kell szüntetni és az általános vagyon szocializálása szükséges, legyen az tőke, föld, vagy munkaérték.

Az állam tevékenysége ebben az időben, « egészen a háborút követő időkig, kizárólag politikai területeken mozgott s míg XIII. Leó pipa Marx cKommu- nista Manife«ztum»-ának megjelenése után közel négy évtized múlva meglátta a szocializmus szörnyű hatását és felismerte várható eredményeit, volt elég tisztánlátása és bátorsága, hogy a szocialista követelések egy részének jogosságát elismerja a «Rerum Novarum» enciklikának, a munkásvédelem nagyszabású történelmi periratának kiadásával, ugyanakkor az államok még mindig nem jöttek rá, hogy az állami beavatkozás nem terjedhet csupán a szuronyok hegyéig, a közrend külső megóvásáig, ha felizgatott ás fanatizált munkástömegek szétzava- rásáről van sző; még mindig nem látták, hogy a liberális gazdasági rendben rendet kell te- temteni, különben elvész az állam népszerűsége, hitele, végül léte is, magával rántva mindazokat az erkölcsi és nemzeti értékeket, emeiyeknek keretéül szolgált.

így fűrészelte évtizedeken keresztül az államiság pilléreit egyrészről a liberális kapitalizmus, nem törődve azzal, hogy munkája őn- és közveszélyessé válik, másrészről a szocializmus, szét akarván zúzni a közrendet, amelyről joggal hihette, hogy a tőke egyoldalú védelmében áll.

A világháború minden borzalmas vér és könny és pénzéi dozata mellett egy szempont- bői határozottan szerencsésnek mondható: hogy siettette ennek a rendszernek a bukását. A szomorú csak ez, hogy aráDytalalanul tűidrágán fizette meg a világ ezt a bukást.

Abból a véres és szennyes kbáoEzből, amit a forradalmak gomolygatiak fel, piros rongyokban és tántorgó eszmékben, elvakult gyűlöletben és riadt menekülésben, megszeppent hatalmasságok és hirtelen égig nőtt csőcselék egyoldalú mérkőzésében, — ebből a káoszból!a piacéi törvényszerűséggel vágódott ki Oroszország, hogy a mega keretei közt, de soha le nem mondva a világ forradalmasításáról, kikisérletezze a szociáliz- mus »tökéletes« formáját: a komMegemlékeztünk közgyűlési beszámolónkban már, hogy Eger városa elkészítette a téli ínség- akció munkaprogrammjli ős költségvetési tervezetét. A város 137 ezer pengős költségvetési keretben indítja meg ez idén az ínségmunkálstokat, amelyek során nagyarányú városfejlesztési programme! bonyolítanak le. A részletes munkaterv szerint a síkfőkűti nyaraló telekrendezési munkálataira 15.000 pangót, a várásatásra 5000, a háziipari üzemek fejlesztésére 3000, a feiskola fejlesztésére és gyümölcstelepíiésre 12.000, a fel- sőtSrkányi nyaraló rendbehozására 4000, a városi múzeum fejlesztésére 2000, a gyógyfürdők fejlesztésére 2000, a Polgári Lövölde céljaira 1000, cserkészpark létesítésére 1000, legelőfásításra 1000, a diákszálló fejlesztésére 1500, a Hadnagy-u'ci csatornázására és kiépítésére 1000, a szérüskertek céljaira 2000, parkosításra 1000, ez Agyagos utca víztelenítésére 500, és a meca- dana utak javítására 5000 pangót irányzott elő a város. Mint ismeretes, ezek az összegek csak munkabérekre fordíthatók, anyagszükségletre nem.

A fenti munkaprogramra alapmunista szovjetet, ami lassan abba a fejlődési irányba fordul, hogy visszatér az állam egy nemesebb formájához, belátva minden túlzás és elrugaszkodás csődjét, hozzáiz9lídüive Istenhez és megértve, hogy a magántulajdon olyan ősi törvénnyel van beépítve az emberbe, mint az anyaság és apaság érzése, mint az élet örök mozdulatai, s nem az a lényeg, hogy ne legyen magántulajdon, hanem minél több embernek legyen magántulajdona, ami elegendő kenyeret ad neki és fiainak.

(Folytatás a következő számban.)

ján az ínségenyhítö költségvetés előirányzatát a képviselőtestület a következőkben állapította meg: napszámok, acord- bérsk 62 000 psngö, szellemi szükségmunkára 13.000, a népkonyhára 16.000, napközi otthonra 10.000, a munkaképtelenek támogatására ruhasegéllyel, tüzelővel, készpénzzel és az Egri Norma támogatáséra összesen 28.000 pengő. Kisebb kiadások 4000, a háziipari foglalkoztató céljaira 4000, az összes szükséglet 137.000 pengő.

A 137 ezer pengős költségelőirányzatot összehasonlítva a. tavalyival, azt látjuk, hogy míg a tavalyi ínségakciő 1935. július 1-ig 109 441 pengőbe került, addig a most összeállított előirányzat 27559 pengővel nagyobb kiadással számol. A belügyminiszterhez felterjesztendő költségvetés, illetve munkaprogramm indokolásában tiemeli, hogy a munkaterv szigorúan alkalmazkodik a városfejleaztés-követelte szempontokhoz és csak ilyen munkálatokat vettek fel a tervezetbe. Különösen kiemeli az indokolás a gyümölcskultúra fejlesztése és a síkfőkűti nyaralóhely rendezése érdekében végzett munkákat és azt, hogy a költségelőirányzat felemelésére az elemi csapások következtében előállott rendkívüli nagy ínség miatt volt szükség.

Eger nagyarányú városfejlesztési munkálatokat indít a téli inségakció keretében

Rz elemi csapások miatt a tavalyinál jóval szélesebb programmal indul meg az ínségakció.