Eger - napilap, 1935/2

1935-08-27 / 135. szám

Eger, XL VI. évfolyam 135. szám Aha 6 FILLÉB ♦ Kedd ♦ Trianon 16, 1935 augusztus 27, 1LÖFIZETÉSI DÍJ A FOST AI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ- HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Ma délelőtt 10 órakor meghalt Isaák Gyula ny. főispán, Hevesvármegye felsőházi tagja, Eger város és számos község díszpolgára. Temetése augusztus 28-án délután 4 órakor lesz a vármegyeházáról. Eger, augusztus 26. Ma délelőtt valami komor néma- ■ég lett úrrá Hevei vármegye őii székházáD. Megcsendesedtek a léptek, meghalkultak az ajtó­nyitások és aki ciak egy percre is megfordult a megyeháza hü- vöi boltívei alatt, nem tudta megállni, hogy könnyet ne tö­röljön a izeméből. Az épület or­mán lanan kibújt a fekete lo­bogd, szomorúsággal hirdetve, hegy ma délelőtt tíz érakor hosz- ■zai szenvedői után meghalt kiadobronyi Isaák Gyula királyi tanácsos, nyugalmazott főiipáD, Hevesvármegye felsőházi tagja, Eger város és számos hevesme­gyei község díszpolgára. Isaák Gyulában egy nemcsak címében, hanem lelkületében is méltéságos, nagy magyar urat veszített el a magyar közélet, egy nemcsak gondolkozó őe érző ember, tepintalos és éleselméjö vezető egyéniség tűnt el erről a magas helyről, ahonnan még élete utolső idejében is világos- kodott példájával minden pol­gárnak : hogyan kell lelkesen, minden erővel és tehetséggel szolgálni a köz javát. Még gyengülő szervezetével is gyakran lehetett látni a felső­házi ülésein, ahová vármegyéje népének szeretető, bizalma és megbecsülése küldte, mert fiatal korától megszokta, hogy egész férfiúként álljon azon a helyen, ahová a gondviselés reodelte. Kiadobronyi Isaák Gyula Nagy- rédén született 1858 április 28-án. Atyja hosszú ideig volt Heves vármegye alispánja, tehát már a családi házból kapta örökség­ként a köz ügyei iránt való kéz­réget és lelkiismeretességet. Kö­zépiskoláit és a jogakadémiát Egerben végezte ■ a belügymi­nisztériumban kezdte a közpá­lyát 1882-beD, mint fogalmazd gyakornok. 1885-ben a hevesi já­rás főszolgabírájává választot­ták meg, majd 1896 ban át­vette az egri járás vezetését. 1898-ban az Alső Tarnavőlgyi Víztársulat kormánybiztosává nevezték ki, ahol olyan ered­ményesen munkálkodott, hogy érdemei elii méréséül I. Ferenc József király 1913 ban királyi tanácsossá nevezte ki. Közben 1901 ben a vármegye főjegyző­jévé választották, 1916 október 30-án pedig a vármegye alispán­jává. A kommunizmus kitörése­kor erős hazafias érzése miatt a kommunisták elfogták és hosz- szú időre foglyul ejtették. A vörös idők elmúltával erős hittel vette kezébe a vármegye újjáépítését és nagy szerepet vitt a megye konszolidálásának munkájában. 1925-ben a várme­gye népének kőzóhaját hono­rálta a kormányzó, amikor He- vesvárímgye főispánjává nevezte ki. Amikor 1927 ban nyugalom­ba vonult, hálából munkássága iránt vármegyéje felsőházi taggá választotta. Érdemei elismeréséül Eger város díszpolgárává vá­lasztotta da díszpolgára volt számos hevesmegyei községnek, legutóbb, 1934-ben pedig a tar* navölgy összes falvai hozták be neki díszpolgári okleveleiket, a Tarnaszabályozás terén kifejtett nagy munkásságáért. Isaák Gyulát a vármegyeháza nagytermében ravatalozták fel, ott, ahol munkásságának nagy része telt el köztiszteletben. Te­metése augusz u* 28-án, szerdán délután 4 órakor lesz a várme­gyeháza udvaráról a Fájdalmas Szűzről nevezett temetőbe. Az elhunytban Okolíosányi Imre al­ispán apósát gyászolja. A temetés időpontjáról a vár­megye ma délelőlt táviratilag értesítette az országgyűlés felső­házát, ahonnan küldöttség utazik le Egerbe Isaák Gyula vőgtisz- tességére. Da megjelenik a teme­tésen a vármegye egész társa­dalma, hogy elbúcsúzzék egykori vezetőjétől. A városi közgyűlés megszavazta a téli inségakció tervezetét és biztosította a nyaralótelepek megvételének költségeit Ngolc tisztviselőt és alkalmazottat nyugdíjaztak a városházán Eger város képviselőtestülete szombaton, augusztus 24 én tar­totta rendes havi közgyűlését a városháza nagytermében, eléggé élénk érdeklődés mellett. A közgyűlést délután négy órakor nyitotta meg Braun Ká­roly polgármester. Napirend előtt Radii Károly tette szóvá, hogy a miskolci kerületi szőlészeti és borászati felügyelő a rendőrség­gel együtt vizsgálatot tartott a termelői bormérésekben és több, mint száz termelőt megbüntettek azért, mert ne«* írták ki hordó­ikra, hogy azok milyen bort tartalmaznak. Örömének adott kifejezést, hogy a földművelési miniszter megalakította az egri szőlészeti és borászati kerületet ■ furcsállotta, hogy a miskolci felügyelő ezzel a zaklatással bűciúzott Egertől. A következőkben Frank Tiva­dar főjegyző hivatalosan is be­jelentette az új kerület megala­kítását, ami különösen szőlőtele­pítési ügyekben nagy könnyebb­séget jelent a gazdáknak. — A közgyűlés az önálló kerület meg­alkotásáért köszönetét mondott a földművelési miniszternek. 137 ezer pengő lesz a téli ínségakció költségvetése. Ugyancsak Frank Tivadar fő­jegyző referálta a téli ínségak- oiő költségvetési tervezetét, a- melyet a belügyminiszter ren­deletére szeptember 10-ig föl kell terjeszteni a minisztériumba elbírálás végett.A tervezet szerint általánosságban (a részleteket legközelebb közöljük) az elő­irányzat összege 137 ezer pmgő, amelyből 15 ezer pengőt a vá­rosi költségvetés biztosít, 42 ezer pengőt inségjárulékban vetnek ki, 80 ezer pengőt pedig állam­segélyként kérnek a kormánytól. A főjegyző ezután részletesen ismertette, hogy a város milyen munkálatok elvégzésére kívánja fordítani az inségakció céljaira begyült összegeket. A tervezethez először Lang Nándor szólalt fel. Kaveselte ezt az összeget, amit a város a sző­lőkből a városba vezető utakra irányzott elő. Ugyancsak keve- ■elte azt az ezer pengőt, amit a Szépasszonyvölgyi út megépíté­sére irányoztak elő. Oda leg­alább háromezer pengő kell, mert az űt teljes rendbehozása kívá­natos, főleg az Irgalmas Nővé­rek telepe és kápolnája miatt is, amelyet a környék lakossága ál­landóan látogat. Vitéz Subik Károly: Évek óta könyörgünk a város vezetősé­gének, hogy építéssé ki a külső, ezőlőbali utakat, mert esős idő esetén a szőlőtermést és a zöld­séget nem tudják a gazdák be­szállítani. Erről a kérdésről min­dent megelőzve gondoskodni kel), de nem úgy, hogy ez építési költségeket a gazdák közt oszt­ják meg, mert így soha nem lesz az egészből semmi. Ha most nem építi meg a város ezeket az utakat, nincs kilátás arra, hogy ezek valaha is elkészüljenek, mert a gazdasági viszonyokat szemmel kisérve talán olyan halyzet is bekövetkezhetik, hogy a város felemelt pőtadőval sem tudja háztartását fenntartani. Megkönnyíti a dolgot az, hogy a városnak saját kőbányája van. Erre kell fordítani a pénzt, amely a költségvetésen kívül gyűlik össze és nem olyan kí­sérletezésekre, mint például a felaőtárkányi nyaralószállő kieg- építése. Fontolják meg ős ilyen fiktiv tervre ne állítsanak be összegeket a költségvetésbe. Nem lehet tudni, hogy a nyaraló te­lepek létesítését jóváhagyja-e a felügyeleti hatóság, ■ ha igen, nem bizonyos, hogy a miniszté-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents