Eger - napilap, 1935/2

1935-08-25 / 134. szám

EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. augusztus 25. 2 Haa -isxgsMBUEBiEi szabja mag a megalakítandó hegyközségek tagjainak jogait és kötelességeit, ezért szükséges volt a birtokteröietak nagyságá­nak egyenkénti megállapítása, amit az egri határban a múlt héten befejeztek, a tegnapi na­pon pedig megkezdődött ez adatgyűjtés hivatalos feldolgo­zása. A feldolgozás előrelátha­tóan hosszabb időt vesz igény­be, de a parlament őszi ciklusá­nak kezdetéig mindenesetre be­fejezik a munkát. Az egri asztalosumnkásob egy része letette a munkát, mert nem teljesí­tették új keltetéseiket Félremagyarázták a bérmegállapodást Társaik fenyegetésekkel kényszerítik a józanabbakat a munka abbahagyására Közel két bete tartják izga­lomban az egri asztalosipart azok a bérmozgalmak, amelyek a kormánynak a 48 őrás mun­kaidő bevezetéséről szőlő ren­deletét követték. Az egri asztalosmesterek és munkások képviselői több ízben összejöttek tárgyalásra, hogy a minimális munkabérek beveze­tése tekintetében érdekeiket ősz- szeegyeztesiők és több mélyre­ható tanácskozás után végre si­került is megegyezésre jutniok. A bérhatárokat az eltöltött mun­kaidő és munkateljesítmény, rá­termettség szerint 25 fillértől 44 fillérig állapították meg. A meg­állapodás után azonban a ne­hézségek nem szűntek meg. A mesterek egy része vonakodott megára nézve kötelezőnek elit' merni a megállapodást és a bér­emelést nem volt hajlandó meg­adni. Ez uj elégedetlenséget szült a munkások körében és már akkor ezzal fenyegetőztek, hogy beszüntetik a munkát, ha a mes­terek egy része a megállapodást nem tarsja be. Űj tárgyalások indultak meg és ügy látszott, végre helyre áll a rsyugslom, amikor a segédek részéről most űj nehézség tá­madt. Az eredeti bérmegálla­podás írásos szövrgében az óra­bérek filléröiszsgű megjelölése után nem tették ki az >-ig< ra­got, ezt a segédek úgy fogták fel, hogy a megállapított órabé­rek maximáláis összege jár ne­kik, holott az órabérek megjelö- j lése CiUpán keret, amelyen be­lül figyelembe kell veuni a mun­kás rátermettségét és munkatel­jesítményét is ős eszerint kap­ják meg a kikötött órabérek leg­kisebb vagy legnagyobb össze­gét. A maximális órabért termé­szetesen csak kiváló munkatel­jesítmény esetén igényelhetik és nem minden esetben, — amint azt a segédek kívánják. A szö­veg értelmezése körűi felmerült ellentétek odavezettek, hogy há­rom legnagyobb asstalosüzem- ben mintegy 25 munkás beszün­tette a munkát. Az egyik nagy asztalosüzem tulajdonosa például megadta a 25 százalékos emelést, erre a már sztrájkba lépett alkalmazot­tak felvették a munkát. A kö­vetkező napon már a segédek közül megint nem jelent meg a munkahelyen egy sem, meri egy másik cégnél sztrájkoló társaik fenyegetésekkel kényszerítatték őket, hogy munkahelyüktől tá­vol maradjanak. Az érdekeli asztalosmesterek, akiknél esetleg sürgős munka állt meg, egyelőre várakozó álláspontra helyezked­tek s azzal a gondolattal foglal­koznak, hogy ha a segédek a legközelebbi napokban fel nem veszik a munkát, kiadják mun* kskőnyveiket és új embereket vesznek fel. Ez a lehetőség sú­lyosan érintené a segédeket, a- kik ezek után bizonyára keres­ni fogják a megegyezés mind­két részen végleges megnyug­vást teremtő reális feltételeit. Három András egy Antal ellen A kerülőt megtámadták a dinnyetolvajok Ferenczi Antalt hűséges kutyája mentette meg az aggonveréstől Erdőtelek, augusztus 24. Véres, baltái összetűzés ját­szódott le tegnap Erdőtelek ha­tárában dr. Benes György föld­birtokos 45 holdas dinnyeföldjén, a kerülő és három vakmerő dinnyetolvaj között. ferenczi Antal 41 éves kerülő a kora délutáni órákban baltá­val a kezében körútra indult a hatalmas dinnyetelep felé, mikor az egyik dülőűion szembetalál­kozott egy háromtagú társaság­gal, amely dinnyétől megrakot- tan roskadozott a falu felé. A kerülő felszólította őket, hogy tegyék le a dinnyét, ők azonban nem akartak engedelmeskedni, sőt mikor Ferenczi erélyesebben lépett föl, a tolvajok, Kocsis And- dráü és ifj. Szűcsik András le­fogták és elvették a baltáját. Kocsis András rátérdepelt a főidre döntött emberre és az el­vett baltával fejbesujtotta. A ke­rülő kétségbeesetten próbált vé­dekezni és szerencséjére kutyája is segítségére sietett, mikor Ko­csis András másodszor akart a fejére sújtani. Az okos állat a baltát kezében magasra tartó támadó nyakába ugrott és el­marta gazdája melléről, ki egész jelenetet a kukoricásból szem­lélte ős buzdító szavakkal kí­sérte végig idősebb Szűcsik And­rás, a másik támadó édesapja. A vérző fajú Ferenczi, mikor a rablók a kutyától megfutamod­tak az erdőtelki csendérőrsre tá- molygott és ott feljelentette a bárom tolvajt, akiket azonnal elfogtak é« megindították elle­nük az eljárást. Ferenczit ez egri Irgalmasok kórházába szál­lították, ahol ápolás alá vették. A balta foka közel tízeantiméte­res léket ütött koponyáján. Ál­lapota súlyoz. Hirdessen az Eger-Ggönggösi újságban! Ide tessék figyelni, diktálom az árakat: Doxa zsebóra ......................P 24.50 O mega zsebóra..................P 29. — Z enit zsebóra......................P 31.50 S cbaifbausen ezüst zsebóra P 85. — \ Mindezek 10 évi jótállással! Cróm nikkel karóra, téglaalakű, 5 évi jótállással! Anker, 4 rubinkővel . . . P 7.80 Diákóra.................................P 3.80 H itelképes egyéneknek megkönnyíteti fizetési feltételek! UNGERLEIDER JENŐ. — Alapittatott: 1907-ben. — «I Uzembehelyezik a Gyöngyösoroszi határában fekvő „aranybányát“ Az Urikány Zsilvölgyi RT. cinket és ólmot kutat a régi bányaterületen Gyöngyös, augusztus 24. Gyöngyösön elterjedt hírek szerint ez Urikány Zsilvölgyi Rt. a Győngyöioroszi község ha­tárában fekvő, üzemen kívüli oroszi aranybányát a közeljövő­ben művelés alá veszi. A bányát állítólag még Treianus rőmsi császár idejében római telepe­sek nyitották s legutóbb 1848 táján volt üzemben. A háború után több ízben fog ­lalkoztak a bánya megnyitásá­nak gondolatával és érdeklődött utána a francia tőke i?. A leg­utóbbi esztendőkben az Urikány- Ztilvölgyi Rt. szerezte meg a kutatási jogot ás végeztetett próbafúrásokat állami ösztön zésre a e célból munkáslakáso­kat is építtetett a bányánál, A próbafúrások eredménnyel jártak. Az oroszi bányából ki­kerülő ércnek igen gazdag cink és ólom tartalma van. Az arany és ezüst csak igád kis mérték­ben előforduló melléktermék. Nemzeti szempontból nagyon ör­vendetes a kitűnő kutatási ered­mény, Ceonka-Magyarországou ugyanis sehol sem bányásznak hasonló fémet, úgy, hogy e té­ren teljesen külföldi behozatalra vagyunk utalva. Az Urikány- Zsilvölgyi Rt. a bányaüzemet a legmodernebb felszereléssel a- zonn&l megindítja, amint a ki- bányászán jogát megszerzi. A régi Mérges-patak csatornázásának sürgős befeje­zését kívánja a közérdek Gyöngyös város űj városren­dezési terve a belső Mérges pa­takot a város határában létesí­tett csatorna segítségével 0 vá­ros határában elfolyó külső Mér­ges patakba vezette, aminek kö­vetkeztében a város belsejét el­csúfító medernek betömése lehe­tővé vált. A tömést azonban a régi pa­takmederbe vezetett csatorna- hálózat miatt csak egy darabon lehetett végrehajtani, nagyobbik felének csatornázása vált szük­ségessé a beletorkoló csatornák miatt. A patak csatornázása ta­valy télen már megkezdődött a patak partján lakók nagy örö­mére, azonban anyagiak hiányá­ban csak egy részén készüli el, a ieglakottabb helyeken viszont még ina is a régi állapotok ma­radnak meg. A patakmeder további csa­tornázása azonban továbbra már nem odázható el. Egy egész vá­rosrész lakosságának egészsége forog emiatt állandó veszede­lemben. A patakmeder gödrei­ben megakadó szenyvíz azonfelül, hogy nyáridőbsn kibírhatatlan bűzt terjeszt, külömböző bakté­riumok millióinak szolgál meleg­ágyul s hogy ezen a környéken még egy nagyobb járvány nem ütösta fel a fejét, csak a szeren­csének köszönhető. A képviselő­testületben is állandó interpellá-

Next

/
Thumbnails
Contents