Eger - napilap, 1935/1

1935-01-19 / 11. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. január 19. jóakaratukért. Balogh litván igazgató évi jelentéae torán rá­mutatott a terményárak emelke­dése folytán előállott kedvezőbb értékeiítéii viszonyokra, melye­ket vármegyei vonatkozásban ■ajnoi a Tiizavidék nem tudott kihasználni, mivel aszálykárai miatt nemcsak eladó feleslegei nem voltak, hanem vetőmag-hi­telekre is rászorult. Az állatte­nyésztés kérdéseiközül a szarvas- marhatenyésztés, a tejértékesítés kedvezőtlen körülményeinek je­gyében áll, fejlődés a törzsköny­vezett apaállatok használata kö­vetkeztében minőségi irányban mutatkozik, az állatlétszám azon­ban csökkenőben van. A sertéstenyésztésre a magas takarmányárak vannak kedve­zőtlen befolyással, ezért sem so­vány sertés iránt kereslet nincs, sem a hizlalási tevékenység meg­indítására kedv nem mutatko­zik, a hízott állatok iránti keres­let szabályozására pádig a né­metországi ziírkivitel egyedül nem mutatkozik alkalmasnak, az árak esnek. A gyümölcstermelés fokozott felkarolása szép pénzbeli ered­ményeket mutat fel. A borgaz­daság mennyiségileg kicsiny, mi­nőségileg jó termése árjavulást hozott, a forgalom azonban lany­ha. Az adózás terén sérelmes a kisgazdáknál lefoglalt szarvas- mirhák passzusaira rávezetett foglalási beciár, mert a vevők ennél többet nem akarnak adni. Elég lenne a foglalás tényét becsérték kitüntetése nélkül rá­vezetni. Megemlékezett a Kama­rák reformja iránti mozgalom­ról, mely a Kamarák vármegyei szerveinek ét a gazdasági egye­sületeknek együttműködtetésével a gazdatársadalom javára mu­tatkozik. Az igazgatói jelentéshez dr. Szigeti Pál szólott, aki a mező­gazdasági érdekképviseletek re­formjának megtárgyalására kü­lön gyűlés összehívását látta he­lyesnek, egyébként pedig felira­tot kért a kormányhoz, hogy a terményárak megnyugtató sza­bályozása után az állatárak ha­sonló természetű stabilizációja legyen az első cél. Ivády Béla ny. földművelés­ügyi miniszter különösen a kis­emberek ezreit érintő sertéste­nyésztés és tartás fontosságát domborította ki. A sertésértéke- sítéii lehetőségek magjavítására a Gazdasági Egyesület a föld­művelésügyi kormányhoz felira­tot intézett. Balogh István igazgató beter­jesztette a gyöngyösi gyümölcs- csomagoló osarnok terveit, épít­kezési megoldását, üzemkezelé- sét és ellenőrzését, vállalatba adását, különböző szerződések kötélére vonatkozó felhatalma­zásokat az elnökség, bizottságok résére, hogy a ciarnok építése fi 5aar-területet a Dépszöuetség átadja németorszdgnak A Saar-vidéki szavazás nagy mértékben megerősítette a Hitler- kormány uralmát. A szavazás eredményének kihirdetése után a közös Saar bizottság erőfeszí­tései következtében sikerült a francia és német kormány között a Saar terület átadása tekinteté­ben felmerült ellentéteket áthi­dalni, úgy hogy az átadásnak semmi akadálya sincs. A Saar- területen a versaillei szerződés katonai határozatai lesznek ér­vényben. A terület átadása te­kintetében a Népszövetség úgy dőntö't, boev a terület átadása március elsején minden külön megkötés nélkül fog megtörténni. Hitler a Ward Price-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Németország nem fogja a békét jnegizegni, mert a német nép amennyire híve a szabadságnak, annyira kívánja a békét is. Ha valaki bántani akarna minket — mondotta Hitler —darázsfészek­be nyúlna, mart meg tudjuk vé­delmezni jogainkat. Németország hajlandó visszatérni a Népszö­vetségbe, de csak az egyenjo­gúság elvének teljes érvényesí­tése ellenében. Az irodalom hatásai, az Egyház szerepe, a nő családi helyzete a családvédelmi előadássorozatban megindulhasaon.Előadásában rá­mutatott arra a nagy támoga­tásra, amit dr. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter és dr. Winchkler Isván a Külkereske­delmi Hivatal elnöke nyújtottak az Egyesületnek a 80 000 pengős kőlciön engedélyezésével, beszá­molt Borhy György elnök és Györffy Kálmán alelnök sok részletmunkájáról, dr. Hedry Lő­rinc főispán értékes közreműkö­déséről, különös meljgséggel em­lékezett meg Ivády Béla ny. földművelésügyi miniszter állan­dó támogatásáról, Szinyei Morse Jenő és Gáspárdy Elemér or­szággyűlési képviselőknek, Oko- licsányi Imre alispánnak, Sonn Ottónak a Máv. elnökének és Ssrbán Iván dr-nak a Külkeres­kedelmi Hivatal alelnökének ér­demeiről. — Külön köszönetét mondott dr. Puky Árpád gyön­gyösi polgármesternek és az ö útján Gyöngyös város közönsé­gének, amely ingyen telek ado­mányozásával mozdította elő az építkezés lehetőségét. Ivády Béla e beterjesztett ha­tározati javallatokat teljes ter­jedelmében elfogadta annak hangsúlyozásával, hogy minden köszönetét és hálát Borhy György elnök és munkatársai érdemel­nek meg, akik közel egy év le­forgása alatt Európa legmoder­nebb intézményét hozták meg­valósulás stádiumába. Beniczky Elemér a közvetlen vasúti csat­lakozás előnyeit méltányolta, Gosztony Andor eggodalmait fe­jezte ki a 80 ezer psngős kölciö- nért való anyagi felelősség válla­lásáért. Az aggályokat vitéz Subik Károly pápai prelátus cáfolta, aki az ezportkereskedelemnek a csarnokban való teljes koccant- rálásábin jelölte meg a tökéle­tes működés biztosítékát. Mag- nin Adorján a gazdákat érintő résszel foglalkozott, dr. Petro Kálmán pedig különös örömmel állapította meg azt a tényt, hogy a hevesmegyei gyümölcsexport emporiumában, Gyöngyösön lesz az első ilyen intézmény. Dr. Vermes Gyula, a Külke­reskedelmi hivatal osztályveze­tője méltatta a csarnok jelentő­ségét és a Hivatal elnöke nevében továbbra is minden gazdaérdek legmelegebb támogatásáról biz­tosította az Egyesületet. A közgyűlés végül elfogadta az 1985. évi költségvetést, majd elhatározta, hogy március 17-én Gyöngyösön tenyészállatdíjazást, május 5-én Pátervásárán állat- díjazást és ökőrversenyt, június 29-én Hevesen lődijazást ren­dez. — Húspiaci árak. Marhahús 80— 96, borjú 100—160, sertés 100— 120, zsír 135—140, szalonna 110— 120, füstölt szalonna 140, sózott szalonna 120—130. Eger, január 18. Az egri katolikus egyház­község családvédelmi előadás­sorozatában kedden délután zsú­folt ház hallgatta végig dr. So mos Lajos tanítóképző intézeti tanár előadását az irodalom ha­tásairól. A fiatal tudós a kiala­kult világnézet biztos szemszö­géből mondott bírálatot korunk irodalmáról, amely a racionaliz­muson alapuló anyagelsőaégével megmérgezte és száíbomlasztotia a családot és a társadalmat. Ez a liberális irodalom a súlytalan, romlott embertípusokat kedvel- tette meg regényben és színda­rabban a közönséggel, amely a betű ügyes eszközén keresztül bírálat nélkül teszi magáévá eze­ket a figurákat, a bennük leírt érzéseket és eszméket. Az iro­dalom felelőssége megállapítható a társadalom és család bomlásá­ban, azért kell gondos kritiká­val fogadni a modern irodalom termékeit és támogatni a katoli­kus litteratűrát. Kúria Adalberta rendfőnök- nő a női lélek néhány hibájára világított rá élasen figyelő szem­mel. Vannak nők, akik nem haj­landók egyéniségüket a családi élet harmóniája kedvéért korlá­tozásoknak alávetni. Ez a men­talitás rendkívül kedvezőtlen a család szempontjából, mert sok súrlódási pontot teremt, amely megbontja a békét. A szónok a továbbiakban a kereső nővel foglalkozva a háztartási alkal­mazottak helyzetéről beszélt. A katolikus háziasszony ne cse­lédnek, inkább családtagnak te­kintse a nolgálőt, s ne ciak pénzzel fizesse meg, hanem me­leg szívvel érdeklődjék lelki élete iránt. Az előadásokat az Egri Dalkör nagyszerű énekszámai egészítet­ték ki Huszthy Zoltán országoi társkarnagy vezényletével. Csütörtökön dr. Pataki Vidor ciezt. főgimnázium! tanár az Egyház szerepét ismertette a különböző világtörténelmi válsá­gok folyamán. Nagy felkészült­séggel igazolta, hegy a világtör­ténelem válságait mindig az Egyházzal szómban, vagy leg­alább is hívül állé erők indí­tották el. A különböző szellemi áramlatok hangzatos jelszavak alatt igyekeznek a tömegek lel­két megnyerni és sokszor még az államforma megváltoztatásá­val is érvényesülni. Ezek a szó­lamok azonban mind felismer- hetók abban, hogy az egyén boldogságát ígérik s a Irans- cendens erőket fölényes önhitt­séggel vetik el. Ez megbosszulja magát s a társadalmat féke­vesztett öuösség felé löki, amely­nek egyenes következményei az­tán az egész világot megrázó válságok. Az az állam találko­zik a kétezer év óta változatlan szilárdsággal álló Egyházzal, a- mely nem az egyén, hanem a osalád létfeltételét biztosítja. S a családon keresztül lesz erős a nemzet is. Kurios Adalberts rendfőnöknő a dolgozó nő helyzetével 'fog­lalkozva, rámutatott arra, hogy a nö csak a családi életben ta­lálja meg céljait és élete igazi értelmét. Vannak olyan hivatá­sok, amelyeket a nö, gyengődebb és érzékenyebb lelkevel a férfi­nál odaadúbban és eredménye­sebben tölthet be, azonban egész­ségtelen állapot az erős fiziku­mot és nagy akarerőt követelő közpályákon keresni minden áron a női hivatást. Káros ez a nőre is, de káros a társadalomra is, mert szembeállítja a kél ne­met a kenyérért és érvényesü­lésért való harcban. A férfi har­cos munkával biztosítsa a csa­ládja létét a nö pedig támogató társa legyen ebben. A két nagyértékű előadás mel­lett a Tanítóképző intézet dalo­sai Bitter Dezső karnagy ve­zényletével tökéletes kidolgozású egyházi énekeket adtak elő.

Next

/
Thumbnails
Contents