Eger - napilap, 1935/1

1935-06-27 / 101. szám

Aba 6 fillér Eger, XLVI. évfolyam 101. szám + Csütörtök ♦ m Trianon 16, 1935 június 27. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÄBMEOYE1 politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ- HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Petro Kálmánt Ismét beválasztották a 33-as bizottságba A képviselőhöz tegnapi ülőié választotta meg a 33-ai bizott­ságba küldendő 22 tagját. A Ház ujből beválasztotta a bizottság­ba dr. Petro Kálmán egri kép­viselőt, aki egyetlen pártonkí- vüli képviselő a nagyfontosságű szervezetben. Hogy a képviselők egyeteme milyen nagyra becsüli Eger képviselőjének pártoktól függet­len s ciak a nemzet érdekeiért valő munkásságát, mutatja az, hogy mindössze négyen kapták a legtöbb szavazatot, köztük dr. Petro Kálmán i*. Eger város telket ajánlott lel a kanadai városrész iskolaépitési céljaira A nagykiterjedéiű egri Kana­da városrész egyik elsőrendű problémája: a hitéleti és közok­tatási kérdés a megoldás felé közeledik. Mint ismeretes, ez a városrész rövid idő alatt hatel más mértékben kifejlődött, mint­egy 400 ház épült, a katolikus hívek száma eléri az 1500-at, az iskolaköteles gyermekeké a száz­negyvenet, az ovodakötelesekő a 110 et. Az Érsekfőpfisztor nagy­lelkű méltánylással fogadta a Kanada lakóinak kérelmét és mint ismeretes, a hitélet fejlesz­tése céljából hozzájárult ahhoz, hogy a városrész egyházközségi szervezetet, s míg a templom­építés lehetővé válik, hitoktatót kapjon. Hasonlóan követelő okok kívánják a városréiz közokta­tási ügyének rendezését is. A legközelebbi iskolák másfél, két óra járásnyira vannak, zsúfoltak, az ovodák szintén, ami szüksé­gessé teszi egy elemi iskola és ovoda építését. Eger város kérni fogja a kul- luszkormányt az iskola és ovoda felépítésére, az építkezés céljára a szükséges telket a város adja. Külön személyi kiadást nem je­lént az új iskola megépítése, mert a Szvorényi úti iskolából a szükséges tanerők áthelyezhe­tik az új iskolába. Az illetékes kormánytényezők minden bizonyosság szerint mél­tánylással fogadják majd Eger város kívánságát és az erős tem­póban épülő Kanada városrész kulturális fejlődésben sem ma­rad el a többi városrészek mö­gött. Negyven év után renoválják a gyöngyösi gimnázium épületét Gyöngyös, június 26. Gyöngyös város építészeti ob­jektumai között kétségkívüligen előkelő helyet foglal el az állami Koháry István reálgimnázium épülete, mely impozáns arányai­val, gyönyörű architektúrájával méltán lett Gyöngyös nevezetes­sége és 1898 óta büszkén viseli, az akkori polgármester, az épü­let halhatatlan nevű építtetője, Balogh Gyula kultűrális istápo- lása folytán a feliratot: »Gyön­gyös a közoktatásnak.« Már közel 40 éve, hogy ezek az aranybetűk felkerültek a homlokzatra és azóta dacolnak az időjárással s hirdetik Gyön­gyös vezetőségének már akkor is igen nemes gondolkodását, mely áldozatokat nem ismerve 100 ezer forintos költséggel meg­építette a kultúrának ezt a szép hajlékát, a 301 éves gimnázium kétemeletes épületét. Az iskola azóta is ügy áll, a- bogyan akkor felépítették, bel­sőleg minden nyáron kijavítják, kívülről azonban évről-évre kop­tatja az időjárás, tépázza az eső, hő és fagy, hatalmas darabok­ban málik a vakolat, úgy hogy nem egy esetben csak a szeren­csés véletlennek volt köszön­hető, hogy a lehulló tégladara­bok a diákokban nem tettek kárt. Dr. Csengő Nándor az is­kola agilis igazgatóját alig egy éves ittléte alatt több esetben járt fent a város mérnöki hivata­lában, de a polgármesteri hiva­talban is és legutóbb dr. Puky Árpád polgármestertől komoly Ígéretet kapott, hogy az idei szo­kásos tatarozások alkalmával sorra kerül az épület külső meg­újítása is, úgy hogy szeptember­ben már renováltan nyitja meg kapuját az ifjúság előtt. Mint ér­tesültünk az erre a célra elő­irányzott összeg 1500 pengő, melynek megajánlásáról a leg­közelebbi közgyűlésen fog tár­gyalni a képviselőtestület. megoldják az Agyagos-utca uíztelenítését Eger, június 26. Az egri Agyagos utci felső végén vasúti töltés halad s innen olyan nagy mennyiségű víz öm­lik le az úttestre, hogy a mere­dek esésű utcán különösen télen, amikor a víz jéggé fagy a kö­veken, valósággal lehetetlen a közlekedés. A lakók már régóta kérték az utoa víztelenítését s Hevesvfirmegye alispánja köte­lezte a MÁV-ot egy nyelökűt elkészítésére. A MÁV azonban ajánlatot tett a városnak, hogy a nyelökűt helyett megfelelő mé­retű betoncsövet bocsát rendel­kezésre a csatornázás céljaira, a város pedig csak a csatorná­zási munkálatokat végeztesse el. Tekintve, hogy a szakértők sze­rint a csatornázással sokkal al­kalmasabban megoldható az utca víztelenítése, a képviselőtestület hozzájárult az 500 pengői csa­tornázáshoz, amelyet legközelebb megkezdenek. Végleg megtisztítják az egri utcákat a kolduló gyermekektől Elhagyottá nyilvánítják és menhelyre utalják őket. Eger, június 26. Az egri intézményes szegény­gondozás hetedik évében is ál­landó panaszra ad okot Eger­ben az u'cii koldusgyermekek kéregető, rongyos seregének ál­landó megjelenése sőt elszapo­rodása. Különösen nagyobb ide- genjárási napokon lepik el a for­galmas útvonalakat és pieci le­gyek módjára követve az itt­honi járókelőket, vagy idegene­ket, szánalmas megjelenésükkel és kitartó ostromlással igyekez­nek az embereket »könyörületre«! bírni. A 6—10 éves külvárosi gyer­mekekből álló utcai kolduscia- pat nemcsak az idegenforgalom szempontjából nem vet jő fényt a városra, hanem az Egri Nor­ma munkáját is diszkreditálja az idegenek előtt. A közönség a rosszul értelmezett jótékonyság­tól indíttatva egyenesen előse­gítette az utcai kéregetők elsza­porodását, mert nemcsak hogy megszánta őket filléreivel, de egyenesen pártjukra állt, ha a koldulásban meg akarták aka­dályozni őket, természetesen nem gondolva arra, hogy a koldus* fillérek a legtöbb esetben a lel­kiismeretlen szülők »egyéni« céljaira jutnak. A hatóságok most elhatározták, hogy végleg meg­tisztítják az egri utcákat a gyer- mekkoldulóktól. A városi árvaszék a rendőr­hatósággal karöltve elhagyottá nyilvánítási eljárást indít a csa­vargó gyermekek ellen és men­helyre utalja őket. A közelmúlt­ban már több ilyen eljárást fo­ganatosítottak, amit a belügy­minisztérium jóváhagyott és ez­zel az eljárásnak törvényes jog­alapot adott. Az a körülmény, hogy a csa­vargó gyermekeket elveszik a szülőktől, elrettentő hatást fog gyakorolni a szülőkre, hogy gyer­mekeiket az utcákra küldjék koldulni, ugyanakkor a gyer­mekeket is megmentik az utcától és a bűnözéstől.

Next

/
Thumbnails
Contents