Eger - napilap, 1935/1
1935-06-25 / 100. szám
ABA 6 FILLÉR Eger, XLVL évfolyam 100. szám ♦ Kedd ♦ Trianon 16, 1935 június 25. ELŐFIZETÉSI DlJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSBAL EGY HÓNAPBAi I PENGŐ BO FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES BZÁU ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 17«. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Az egri szegénygondozás nehézségeiről és a városi zeneiskoláról tárgyalt a szombati városi közgyűlés Eger, június 24. Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 érái kezdettel rendes közgyűlést tartott. A közgyűlés meglehetős érdektelenség melleti, minden hangos vita nélkül tárgyalta le a kőtömbén érdekkeltö tárgysorozatot, amelyen olyan ügyek szerepeltek, mint az Egri Norma anyagi biztosítása, a többi belvárosi bekötő utak átépítése, egy városi zeneiskola felállítása ■ egy őntözőautő beszerzése. E nagyfontosságú tárgypontok körül nívós ős konoiliáns hangú felszólalások hangzottak el, minden áron való ellenzékieskedés nélkül, a köz érdekében történő segíteni akarás szellemében. Braun Károly h. polgármester 4 óra után nyitotta meg a közgyűlést. Kegyeletea szavakkal emlékezett meg dr. Böhm Alajos ny. törvényszéki tanácselnök, a képviselőtestület volt vi- rilis tagjának és Tóth Ciepregby András képviselőtestületi tag elhalálozásáról. A közgyűlés elhatározta a két elhunyt emlékének jegyzőkönyvi megörökítését. Napirend előtt az elnöklő h. polgármester érdekes bejelentéseket tett. Beszámolt a Szőlősgazdák Országos Egyesületének közgyűlésén hozott határozatokról. Itt bejelentette a miniszter, hogy az egyes borterületek, így az egrinek is, zárt területté nyilvánítása tárgyában a kerettörvény javaslata már elkészült. Azonkívül a kormány borközraktárakat állít fel, amelyek jótékony hatással lesznek a borárak alakulására is. Eger elsők között fogja szorgalmazni egy egri borközraktár felállítását. A b. polgármester felolvasta a müncheni magyar fökonzul terjedelmes levelét, amelyben a főkonzul a magyar és főleg egri boroknak délnémetországi exportlehetőségeire hívja fel a figyelmet. A német—francia ellentétek a magyar borok felé fordították az érdeklődést.Bajoror■zágban a kedvelt magyar vörös borok márkája alatt évi kétmillió hektoliter hamisított «egri» bort hoznak forgalomba (az egri bortermés évi átlaga 40—50 ezer hektoliter), ami a magyar vörös borok nagy keresletét jelenti. A német piac az egész magyar- országi termést fel tudná venni. A délnémetországi export megszervezésével új és jő piacot lehet biztosítani az egri bornak. Az egri idegenforgalom fejlesztésére, illetve a hat búkkal- ji község gazdasági bekapcsolására a belügyminiszter a már kiutalt 15 ezer pengőn kivül újabb 15jezer P-t utalt ki. A kereskedelmi miniszter pedig 25 ezer pengőt segély formájában, 25 ezer pengőt a transzferalap- bői kölcsönképpen juttatott a városnak útépítésre. A miniszter azonban látni akarja a terveket, hogy megfelelnek-e. A pénzügyminiszter külön állami segély óimén 50 ezer pengőt utalt ki a fagytól sújtott városnak. Radii Károly a tagykárosult törpebirtokosok részére kért nagyobb mérvű segítést. Az 5 holdon aluli kisgazdák vannak a legrosszabb helyzetben. Bizonytalan, hogy a fagy utáni 25 százalékos terméskilátás mit vált be s hogy a jövő esztendő menynyiben kárpótolja a gazdákat. — Indítványozza, hogy|holdanként legalább 50—80 pengős kölcsönt kérjen a város a kormánytői 5 évre, 5 százalékos kamatra, azok részére, akiknek ez megélhetési forrásuk. Braun Károly h. polgármester válaszában kijelenti, hogy a miniszterközi bizottság nem járult hozzá a kért olcsó fagykárhitel- hez, azonban a fagykárosultak a különböző kedvezményeken kivül adóelengedésben részesülhetnek a pénzügyigazgatőságnál beadott kérvény, a a pénzügyi hatóság egyenkénti elbírálása alapján. |Frank Tivadar b. főjegyző ismertette a felállítandó városi zeneiskola ügyét. A zeneiskolát a közérdek és közőhaj hívta életre. Az iskola városi jellegű, a város ad neki helységet, fűtést, világítást s a költségvetés tárgyalásánál beállítandó összegű támogatást. Az iskolát egri, képesített zenetanárok vezetik a az iskola négy szegőnysorsú egri gyermekei ingyenesen képez ki a zenében. Vida Fereno a városi támogatás összegének pontos meghatározását látja helyesnek. Seajlai Sándor várakozó álláspontra helyezkedik a támogatás tekintetében, mert hátha jő üzlet lesz az iskola a tanerőknek. Frank Tivadar: Egy zeneiskola sohasem lehet üzlet, azonban a közönség érdeklődésével csökkenni fognak a város terhei. A h. főjegyző bejelentette, hogy a vármegye nem járult hozzá a rendszeresítendő két fogalmazói állás egyikének gazdasági képesítésű pályázóval való betöltéséhez. A város gazdasági ügyeinek gazdasági szakemberre van szüksége. A városi közgyűlés az állandó választmány javaslatára elhatározta, hogy csak egy fogalmazói állást rendszeresít, a másik fogalmazói állás helyett pedig «vároigazdai» állást létesít, a- melyet csupán gazdasági képesítéssel is el lehet nyerni. Veszélyben az Egri Norma a társadalom csökkenő áldozatkészsége miatt Frank Tivadar h. főjegyző előterjesztést tett az 1934—35 évi ínségakciő kölségvetésánek és munkaprogrammjának a módosítása iránt. A költségvetés előirányzatát módosítani kellett több ok miatt. így a kormány- hozzájárulás kevesebb a reméltnél, a szellemi szükségmunkát a külömböző összeírási munkák miatt meg kellett hosszabbítani, ami 2000 pengő többletet jelent. A népkonyhák 19 ezer pengős előirányzatát 23 ezerre kellett emelni az élelmiszerek drágulása miatt. A tüzelöszer segély őszszegét 200 pengővel, a háziipari foglalkoztatónál szintén 200 pengős többletszükség állt elő stb. Végösszegben az ínségakciő 102 ezer pengős előirányzatát 113 ezer pengőben kellett megállapítani. Az ínségakciő munkaprogramja szintén módosul az Érsek utca, Irgalmas, Hadnagy és Szép- asszoDyvölgy u oa csatornázásával, illetve átépítésével, úgy, hogy a csatornázási munkák elsősorban kerülnek elvégzésre. Az előadó a költségvetésmődo sltás kapcsán kitért az egri szegénygondozás nehézségeire a társadalom részvétlensége miatt. Éppen azok, akiknek legelsősorban ki kellene venni részüket a társadalmi hozzájárulásból: a fix- fizetésű tisztviselők nem tesznek eleget kötelezettségüknek és súlyos helyzetbe hozzák a szegény- gondozó bizottságot. Négy éves hátralékos számlák vfirnák kifizetésre. Indítványozza, hogy kérje a város a pénzügyminisztertől az elmaradt 5 ezer pengő kiutalását, ugyanakkor a képviselőtestület szavazzon meg 6200 pangót a hiányok fedezésére. Frank Tivadar: azt mondják, azért nem adnak, mert nem oda jut a segély, ahova jutnia kell. Én javasoltam az állandó választmányban, hogy bizottságot küldjünk ki ellenőrzésre. Ba akarjuk bizonyítani, hogy minden ínségfillér a szegényeknek jut. Lang Nándor: a társadalmi Inségsegítést egyesek munkát- lanságra használják fel, mondván, nem dolgoznak, a hatóság úgyis gondoskodik róluk. Urbán Gusztáv: hangsúlyozottan állítom, hogy a szegénygondozó bizottság és az ínségakciő példaszerűen Jvégzi el feladatát. De a bizottság munkáját a hatóságnak jobban felkeli karolni a minden alkalmat meg kell ragadni a közönség nevelésére. Több esetben személyesen győződtem meg, hogy jókézben van a szegények ügye. A sze- génygondozö bizottságot legalább negyedévenkint össze kell hívni ülésre, és le kell szerelni azokat a pletykákat, mintha nem arravalók kapnának segélyt. A gyűjtést általánossá kell tenni. A tisztviselők kivonják magukat az ínséghozzájárulás alól — ennek a megbélyegzésére nem lehet találni elég súlyos szavakat. Ezzel a mentalitással a képviselőtestület tekintélyének a
