Eger - napilap, 1935/1

1935-01-17 / 10. szám

2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. január 17. A SAARVIDÉKI NÉPSZAVAZÁS TANULSÁGAI IRTA: MILASSIN KORNÉL NY. EZREDES. A remii állam családja és a ml léleknevelés a családvédelmi előadássorozatban reink. Fél millió szavazó közül csak 40 ezer hitvány ember akadt, aki el akart 'szakadni hazájától, pedig vitán (síül áll, hogy a Saar vidéki munkásoknak meg­élhetésük sokkal jobb volt ed­dig, mint ezentúl laez. Ez a 40 ezer hazaárulő már csomagol és mint a patkányok fognak nem­zetközi caepatok oltalma alatt örökre elmenekülni eddigi hazá­jukból. A mi sorainkban levő gyávák, megalkuvók talán ta­nulni fognak ebből a népszava­zásból és abbahagyják mételyező aknamunkájukat ? Másik tanulság ebből a nép­szavazásból az, hogy íme, mi­lyen szépen, súrlódásmentesen, és igazságosan lehet területek hovatartozását népszavazással eldönteni. Nekünk négy S' ar- vidikünk van, négy vitás terület vár népszavazási döntést. Miért nem teljesítik a mi évek óta hangoztatott követelésünket? Mi belenyugodnánk a népszavazás döntésébe, ha annak eredménye ellenünk szólana is. Most látjuk igazán, hogy a békeparanosot kísérő Millerand-féle levél is miiy rosszhiszemű volt, amikor meg merte állapítani, hogy azért mellőzték a népszavazást a vi­tás területen, mert a társult ha­talmak előre is tudták, hogy an­nak eredménye éppen olyan volna, mint az ő döntősük. Úgy látszik, Benes és bűntársai elő­vigyázatosabb, számítóbb ős körmönfontabb államférfiak, mint minden naivitásuk mellett is francia kollegájuk. Revíziós mozgalmunknak ezen­túl a saarvidéki népszavazást kell feltüntetni és ennek folytonos hangoztatásával kell követelnünk a négy saervidőki népszavazást. Egyik különben a bákeparan- ciokban éppen úgy bennefoglal- tatífa, mist a saarvidéki és ez Ruszkakrajna területén megpa­rancsolt népszavazás. Követel­jük elsősorban ennek végrehaj­tását. Eger, január 16. Az egri katolikus egyházköz­ség családvédelmi sorozatának vasárnapi előadása Kurics Adal­berts a nő szerepét, a női ideál fejlődését mutatta be a katolikus világnézetben. Főleg a katolikus nőnevelés előnyeit mutatta be, amely a női lelkei áldozatossá, a magasabb eszmék iránt fogé­konnyá teszi. Súlyos hiba azon­ban, hogy a család nem becsüli és nssn folytatja otthon a kato­likus nevelést s így a fejlődő lé­lek olyan ellentétes hatások alá kerül, amelyek megingatják ne­velői tanításába veteti hitében. Petro Kálmán dr. orezággyű- iési képviselő a bolsevista és rendi állam családi rendszerét állította szembe egymással. Ala­pos tanulmányra vallő előadását érdekes adatokkal támasztotta alá. A bolsevista államban a gyermeket kiszakítják a cseléd­ből, zárt intézetben a szovjet­Eger, január 16. AfaptNáodor országos Kamara- színháza néhány nap múlva be- fejezi egri vendégszereplését a Városi Színházban. Az egri ven­dégjáték során a klasszikus és a modern színpadi irodalom legjava termését volt alkalma Eger színházkedvelő közönségé­nek meglátni s olyan előadások­ban, amelyekre a Kamaraszín­ház eddigi hírneve már előre is garancia lehetett. Ezt a garan­ciát Eger közönsége előtt Alapi Nándor társulata száz százalékig beváltotta. Egri vendégjátékának befeje­zése után a kamaratársulat foly­tatja missziós útját a vidéken, hogy a magyar vidéki városok propagandára nevelik, b a neve-1 léi eszközei az erős katonát fe­gyelem ét a megfélemlítés. Ez az oka annak, hogy a gyerme­kek 40—50 azázaléka szívbajos. A rendi állam a «Ramm nova- rum» pápai enciklikán alapul a egy egészségei gazdasági rend­szerrel építi körül a családot, meghagyva a gyermeket a sző­kébb családi közösségnek. Ebben a közösségben egyéniségének megfelelően serdül föl a gyermek éi magába szívja a családi élet szentségének harmonikus leve­gőjét. A nagysikerű előadások mel­lett az Egri Katolikus Legény- egylet vonós zenekarának szépen összetanult számai szerepeltek Heid János kitűnő dirigálásával, és a Katolikus Legényegylet kis énekkara gyönyörködtette a közönséget kifinomult énekével Bitter Dezső tanár, karnagy ve­zénylete mellett. —MI III [■III I ...............■Hl m indegyikének elvigye azokat az erkölcsi értékeket, amelyet a színtiszta színpadi irodalom jelent. Eger után Gyöngyös követ­kezik a prograsnm szerint. Gyön­gyösön január 21-én nyit a szín- társulat a Ssembekötö&di című vígjátékkal, amely a fővárosi színpadoknak is nagysikerű mű­sordarabja volt. Gyöngyösnek nincs állandó jellegű színháza ■ a gyöngyösi közönség bizo­nyára szeretettel és megértéssel fogja méltányolni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Alapi Nándor és színtársulata a súlyos gazdasági helyzet ellenére is az aranyfémjelzétű kultúra terjesz­tése terén végez. Eger után Gyöngyösön vendégszerepel Alapi Nándor színtársulata Január 21-én lesz a megnyitó előadás Gyöngyösön A francia külpolitika ismét döntő vereséget szenvedett. Egy évvel ezelőtt Hitler ajánlatot tett a franciáknak, hogy a Saar kér­désben közvetlenül egyezzenek meg és ne tartsák meg a nép­szavazást. A franciák ezt az ajánlatot ridegen visszautasítot­ták és arra hivatkoztak, hogy ez nem tőlük függ, hanem a népszövetségtől, holott s nép­szövetség lett volna a legboldo­gabb, ha kikerülhette volna a sok izgalmat és rengeteg mun­kát edő népszavazást. — Nos, most azután bebizonyosodott, hogy naivak voltak a francia államférfiak, akik egy pillanatig is arra számítottak, hogy eset­leg a népszavazás mellettük fog dönteni. Ilyen döntő bukást senki sem láthatott előre, de az állam­férfiaknak mégis csak előrelá­tóknak és jól tájékozottaknak kell lenniök, és nem szabad or­szágukat ily kudarcnak kitenni. Annál msgsemmisíiöbb ez a ve­reség, mart még vasárnap éjjel is, amikor már vége volt a nép szavazásnak, a francia újságok 25—30 nzözalékban jósolták meg azt az arányt, mellyel Francia- országhoz valő csatlakozást vár­tak. Az utóbbi évek sorozatos fran­cia kudarcainak végére ez a nép­szavazás rátétté a pontot. Talán éezretérnek most már és oko­sabbak, szerényebbek, engedé­kenyebbek lesznek és talán vég­re rá fognak jönDi arra, hogy egész külpolitikájuk helytelen számításon alapszik és zsák uc- eába került. Francia szempontból nem lett volna szabad Németországot ily öriási diadalhoz, ilyen erőgyara- podáshoz és tekintély növeke­déshez segíteni. Az egőez Saar vidéki népsza­vazásból két irányban vonha­tunk le követésreméitő tanulsá­got. Nekünk magyaroknak külö nősen jó lesz példát venni a hazafiságnak.az együvétartozan- dóság érzésének, a megszórva- zettségoek tündöklő példájából. Különösen napjainkban, amikor sok oldalról hallhatunk és ol­vashatunk olyan megalkudni akard, hitvány véleményt, hogy szüntessük be a revíziós moz­galmunkat és nyugodjunk bele halálos Ítéletünkbe, kezdjünk gazdasági alkut rabló szomszé­dainkkal. Nos ezek a hitvány, küzdeni nem akaró, kényelmes szegénylegények tanuljanak élni akarást, fegyelmet, elszántságot, bátorságot, kitartást a hatalmas nőmet nemzettől, a Saar vidéki bányászoktól és munkásoktól 15 év óta éppen annyira meggyö­törtek, mint a mi elszakított vé* * Női gyapjiíharisnya, sízokni, reformnadrág legolcsóbban Pál Károly divatáruházában. — Van alagút — nincs alagút. Régi mondabeszéd Gyöngyösön, hogy a Szent Bertalan egyházköz­ség által nemrégiben megvásárolt házat alagút köti össze az Orczy- kastéllyal. A »város vénei« szerint az alagútnak a mai udvarból nyí­lik a bejárata. Most, hogy az ud­vart parkozás céljából felásatták, ebben az irányban is kutatásokat végeztek, de még eddig a legki sebb nyomát sem találták az állí­tólagos alagútnak, csupán az egyik, 19i7 es tűzben elpusztult ház pin­céjének falait fedezték fel. * Ha 5n gyorsan akar, jól megkönnyebbülni, használjon »Ig- mándit« s be fog teljesülni. Zsarolások siapja az Eger, január 16. Tegnsp három ziaroláii ügyet tárgyalt az egri törvényezék Hollós Nándor büntető tanácsa. Meeey Sándor 52 évse mezőtár- kányi földművest azért vádolta az ügyészség zsarolással, mert az Egri Takarékpénztárnak adósa lévén, a b:nk elárverezte s a bank által a föld felszántására küldött Hajdú Józsefet és Bra- nyiczki Lajosi halállal fenye­gette, ha el nem mennek a főidről. A törvényszék a tanuk meg­hallgatása után jogerősen 40 P. pénzbüntetésre ítélte a földmű­vest. A büntetés végrehajtását egri törvényszéken azonban felfüggesztette. Tóth László hatvani iparos- segéd érdekes módon akart bősz- szót állni 7óth Gábor hatvani rendőrön, aki egy kihágási ügyé­ben újabban tanúként szerepelt A hatvani nagyvásár alkalmá­val a rendőr — víz a közelben nem lévén — az egyik kocsmá­ban felhajtott egy pohár bort. Tóth László fenyegetően neki- támadt a rendőrnek, hogy fel­jelenti szolgálati szabálytalanság miatt,mert szolgálatban bort ivott Követelte a rendőrtől, a kihágási büntetését, 20 pengőt fizesse ki helyette s akkor nem jelenti fel.

Next

/
Thumbnails
Contents