Eger - napilap, 1935/1
1935-06-23 / 99. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÄG 1935. június 23. lem a közre, hogy a nagyér föld évenként tízmillió, vagy ötvenmillió pengő értékű mező- gazdaeágl terméket azfillít külföldre. Mér pedig mezőgazda- aftgi azaktudfla éa mfiveltiég nélkül nem lehet a földet teljea tér* mékenyaégre bírni. Ennek a földnek a vér éa verejték volt legizentebb termékenyítője. S ha az elaöt egyelőre semlegesítette a magyarafig történelmi buk&aa, a oaak a hőéi múlt az&lerdői szöknek föl belőle, — mindent el kell követni» hogy a második megtalálja a maga igazolását a jelenben éa a jövőben. Mert a magyar verejtéknek ma kevéa a jövedelmezősége: nem okos trágya, kevés benne a tudás kémiai eleme. Lehetetlen iimételten föl nem hozni bizonyítékul oaak azt a legközelebbi tényt, hogy az egri határ 50—60 ezer gyümölcifájá- nak legnagyobb része helytelenül ültetett, szakértelem nélkül kezelt beteg anyag, holott ez az ország egyik legkiválóbb gyümölcstermelő vidéke. Hogy ma a gyümölcstermesztés elsőrendű mezőgazdasági ággá lett, agyonbeszélt téma már. Csak az a kár, hogy meghallgatására nincs elég közönség. Hogy a múlt évben a mezőgazdasági kistermékek (gyümölcs, zöldség, tojás stb.) kivitele meghaladta a búzáét, a búzáét, amelyre esküdtünk s amivel úgyszólván egyedül törődtünk, hiteles számokkal igazolható. Nem kell-e hát minden erővel oda hatni, hogy a gyümölcskultúrát a lehető legmagasabb fejlesztésre sarkantyűzzuk? Ezen a tájon valami istenverte sötétség borong, közöny, érdektelenség és a tanulástól valő irtózás. Kísérteties rágondolni, hogy az egri borvidék huszonöt év alatt mindössze tizenhárom gazdagyereket tudott az egri szőlészeti szakiskolában taníttatni, hogy a vármegyei gyümölcstermesztés! intéző gyakorlati gyümölostanfolyamain öt-hat gazda lézeng, ugyanakkor tízezer számra pusztulnak a határban a súlyos aranyat érő gyümölcsfák éa szegénység miatt panaszkodik a nép. Minden más foglalkozási ág kiveti magából azokat, akik nem teljes odaadással állnak szolgálatában. Csak éppen a magyar földbe szabad gyenge tudással belegazdálkodni? A magyar földbe, amely az élet alapvető feltétele ? Szegények vagyunk és rongyaink nem engedik meg az elmaradottság kényelmes fényűzését. Ezen a helyzeten változ- tatni kell. A magyar mezőgazdaság, a magyar vidék kívánsága az, szervezzék meg a mezőgazdasági szakoktatást és bontsák szét az egyes vidékek iskolatípusát és tanilási anyagát, de tanmenetét is határozzák meg az illető vidék termelési viszonyai, mint ahogy az erdő és bányavidékek kitermelték az erdészeti ős bányászati iskolákat, vagy a borvidékek a vincellériskolákat. A gyümölcstermelő vidékeken gyümölcstermesztősi szakiskolákat kell létesíteni, vagy a már meglévő intézményeket ebben az irányban kibővíteni. De még ennél is fontosabb ezeknek a szakiskoláknak a benépesítése. Ezért föltétlenül gondoskodni kell a legszigorúbb iskolakötelezettség bevezetéséről, életkorra való tekintet nélkül. Esetleg az idősebb gazdák számára rendszeres tanfolyamokat kell létesíteni, és a részvételt szintén kötelezővé tenni. A magyar föld követelése ez, amely aránylag kihasználatlanul hever, a magyar nemzeté, amely VISSZA A TERMÉSZETHEZ! vízben ösgyógyerő rejlik, Mesterséges pótlás Nem sikerült eddig. Akinek rendes széke nincs, Mit annak minden földi kincs... Igyál «IGMÄNDI* t és hidd el, Nem cserélsz Te Vanderbilttel! Jól emésztek, jókedvem van, Nem irigylem senki fiát: •IGMÁMDI»-nak köszönöm a Testi-lelki harmóniát! Vígan dudál a portugál, Ha «Igmándi* val operál! Akinek ritkán kell, vehet kis üveggel. Forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos, Komárom. a földből él, a magyar verejtéké, amely javaréazt terméketlenül hull a rög fölé. Ez a rög eltakarhat, de első feladata mégis az, hogy ápoljon és életet adjon. S ezért össze kell fogni hivatalosaknak és nem hivatalosaknak s ha szépszerével nem, a törvény kötelező erejével kell megvalósítani azt a programmot »amely nélkül nem lehet elindulni a magyar agrárpolitika útján.« Dr. Kapor Elemér. Háromnegyedével magasabbak a gyöngyösi piac árai a tavalyiakénál Egyre emelkedik a gyöngyösi gyümölcs- és zöldségpiac forgalma Gyöngyös, június 22. A gyöngyösi gyümölcs és zöldség-piac a legutóbbi két nap alatt igen élénk volt. Nagyobb meny- nyiségű szállítás történt nemcsak az exportforgalomban, de belföldi számlára is. A felhozatal a csütörtöki nap folyamán így alakult: Cseresznye: 440 mázsa, ár: 72—42 és 27 fillér kg. és minőség szerint, ebből germersdorfi 30 mázsa, ár: 80—65 f, fekete 280 mázsa, ár: 55—30 f, piros 130 mázsa, ár: 35—20 f, földieper 1 mázsa, ár: 40—35 f, ribizli 50 mázsa, ár: 40—35 f, egres 2 mázsa, ár: 28—20 f, zöldborsó 5 mázsa, ár: 10—5 f, burgonya 22 mázsa, ár: 25—10 f, ugorka 2 mázsa, ár; 55—50 f, zöldbab 56 mázsa, ár: 30 f, tök 6 mázsa, ár: 10—5 f, A felhozatal erős. Kereslet élénk. Árak szilárdak. Vásárlások lengyel, osztrák és belföldi számlára történtek. Exportáltak Lengyelországba 3, Ausztriába 3, Budapestre 1 wagoonal és Budapestre 6, Bácsbe pedig 3 teherautóvá]. Az ország különböző részeire pedig 20 kocsi gyöngyösi gyümölcs indult útnak. Általában a felhozatal 20—25% kai az árak pedig 60 — 75°lfkal nagyobbak a tavalyinál. A piac forgalmát űj vásárlási rendszer szerint alakítják át, ezt egyik legközelebbi számunkban részletesen ismertetni fogjuk. Az exportpiac forgalma pénteken. Felhozatal: cseresznye 350 mázsa, ár: 68—43 f, ebből germersdorfi 25 q, ár: 75—60 f; fekete: 205 q, 50—36 f; piros: 120 q, 40—24 f. Földi eper 1 q, 50—30 f. Ribizli 45 q, 40—35 f. Egres 2 q 28—20 f. Zöldborsó 5 q, 16—7 f. Burgonya 20 q, 26—20 f. Uborka 2 q, 60—50 f. Zöldbab 40 q 38—36 f. Tök 6 q, 10—6 f. A felhozatal az ünnep miatt némileg mérséklődött. — A kereslet lanyhult, vásárlások csak lengyel, osztrák és belföldi számlákra, — így Eger részére is nagyobb vásárlások — történtek. Árak változatlanok. — Elindult Ausztriába 2, Lengyelországba 3 és Budapestre 2 wagon; Budapestre 10, Ausztriába 2 autó és 14 kocsi gyümölcs vidékre. Uillamosítjdk a buöapest—miskolci uasútuonalat? Fővárosi forrásból származó hír szerint a Budapest—hegyeshalmi vasútvonal elebtrifikálásá- nak átütő nagysikere után most állítólag konkrét formában felmerült a terv, hogy a MÁV a budapest—miskolci vasútvonalat is elektrifikálja. Erről a nagy jelentőségű, idegenforgalmi szempontból is nagy horderejű tervről az erre leg- illetékesebb személyek között folyik a megbeszélés. A tárgyalásokba, amelyek a kereskedelmi minisztérium és a MÁV között folynak, belevonják az érdekelt iparvállalatokat is. E tárgyalások eredménye igen fontos az ipari energiafejlesztö telepek szempontjából, nagyon lényeges a MÁV takarékossági programját illetően és kihatással van természetesen a Ginz gyárra is, amely a világhírű Kando-moz- donyok gyártója. A terv szerint a Budapest— miskolci vonalat két etapban villamosítanák, először Budapesttől Hatvanig. Ezeknek a munkálatoknak befejezése után kerülne sor eDnek a vasútvonalnak Hatvantól Miskolcig terjedő megépítésére. A közeleső telepek kihasználása támasztja alá legelsöiorban e vasútvonal elekt- rifikálását. Van a MÁVAG-nek Budapesten egy üzemen kívül helyezett energiafejlesztőtelepe, a Hungária Villamossági Rt. teljes százszázalékig nem használja ki telepál s ugyanaz a helyzet a diósgyőri, illetve baroikai telepeknél is. Hír szerint rigorózus kalkulációt végeztek a miskolci vonal elektrifikálása ügyéban és az eredmények azt mutatják, hogy az említett energiatelapek felhasználása mellett a vontatási szolgálat lényegesen kevesebbe kerülne, mintha e vonal elektrifi- kálásfira új és nagy áramfejlesztő telepet kellene üzembe helyezni. Bornemissza Géza kereskedelemügyi miniszter nagy érdeklődéit tanmít a terv iránt és lehetséges, hogy e nagyhoderejű munka komoly megfontolás után kivételre kerül. Az érettségi vizsgálatok eredményei Gyöngyösön. Most fejeződtek be a gyöngyösi rk. felsömezőgazdasági iskolában az érettségi vizsgálatok. Az elnök dr. Loceka Alajos középiskolai igazgató, a Közoktatásügyi Tanács tagja és az érseki biztos dr. Iremkó Ferenc járási főállatorvos volt. A 24 jelölt a következő eredménnyel vizsgázott: jől érettek: Dobos Imre, Erdei Sándor, Földi József, Gyarmatby Béla, Meiegh Géza, Nagy János, Nagy László, Tár- nyik Lajos, Tomanőczy Endre, Treitel Tibor; érettek: Brand Károly, Endre Lóránt, Páter András, Sárkány Gyula és Szánthő Sándor. Ismétel 2 jelölt ős javíthat 4 jelölt. Most zárultak le a gyöngyösi állami Koháry litván reálgim-
