Eger - napilap, 1935/1

1935-06-13 / 93. szám

ABA O FiLLEK Mger, XL VI. évfolyam 93. szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon 16, 1933 június 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EOT HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES B'ZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Jegyzetek a politikai párbajokhoz. Nyilatkozatok röpködnek a le­vegőben, vivő kardokat köszö- rűlgetnek, mordályokat emelget­nek egymásra a politikusok. Po­litikai divattá kezd lenni köz­életünkben iámét a párba], A közvélemény dörzsöli a szemét: történelmet olvas a három év­századdal ezelőtti időkből, vagy csakugyan a ma eseményeiről számolnak be a lapok tudósí­tásai ? Csakugyan most, a husza­dik század első harmada, a vi­lágháború után, a gazdasági vi­lágválság korszakában vélnek problémákat elintézni a vivő- kardok? Van kedvük egyes po­litikus uraknak kákán is csomót keresni a ha azt megtalálták, lovagi fegyverekhez nyúlni. Van kedvük arra, hogy vivő és cél- lövészeti gyakorlatokat tartsa­nak egymással az engesztelhe­tetlen harag palástját öltve ma­gukra ? Állapítsuk meg : a magyar köz­vélemény értetlenül áll ezekkel a jelenségekkel szemben. A ma­gyar nép dolgozó rétegei egé­szen mást várnak azoktól, akik, mint politikusok, jogot követel­nek arra, hogy az ország sor­sának intézésében beleszólásuk legyen. Gömbös Gyula miaisz- terelnök rámutatott a nyilatko­zatháború elején arra, hogy a közvéleményt nem érdeklik a politikai halálugrások és vadhá- zasságok. De époly kevéssé ér­deklik a valódi és színlelt hara­gok, felháborodások és »vérese párbajok, amelyekből egyébként, hála Istennek, legtöbbször sér­tetlenül szokott kikerülni mind­két fél. De állapítsuk meg azt is, hogy ez a párbaj és nyilatkozat soro­zat nem a többségi csoport, nem a nemzeti egység pártja részé­ről indult ki. Ezt a különös, rég letűnt idők közéleti harcába illő játékosdit ellenzéki oldalon kezdték és űzik — űgylátszík — egyre nagyobb szorgalommal. A komoly bírálat, ami az ellen­zéknek kötelessége volna, elhal­kult és elcsendesedett s helyét személyes sérelmek, egyéni meg- bántődások, apró tűszurások foglalták el. Kérdezzük: kinek használ ez? És nyomban meg­adjuk rá a feleletet. Senkinek sem. Higyjék el az urak, ezek az ügyek még arra sem alkal­masak, hogy a közvélemény szé­les rétegeinek figyelmét feléjük tereljék. A közvélemény nem lát ebben mást, mint felnőtt embe­rek gyerekes játékát, amin ta­lán jobb .időkben még el lehet szórakozni, de amire a mai vi­Az államvasutak igazgatósága közli, hogy megfelelő utaslét­szám jelentkezése esetén június 16-án, vasárnap olcső vásári vo­natokat indít a debreceni ipari kiállításra és vásárra. Vásári vonat indul Eger—Miskolc—Sá­toraljaújhelyről Debrecenbe. A vonatra a fenti három állomá­son kívül Mezőkövesden, Sze- rencien és Sárospatakon is fel Eger, június 12. ki egri rőmai katolikus egy­házközség Szent Kristóf cser­készcsapatának szervezete va­sárnap teljesedett ki azoknak az ünnepségeknek során, ame­lyek a pünkösdi ünnepek ide­jén zajlottak le. A gyermek és fiűoserkéizek után felavatták a csapat hatvan őregcserkészét Eger város férfitársadalmának minden rétegéből, akik össze­forrva a cserkészet nemzetépitő munkájában, a cserkészet ke­mény gerincét alkotják, bizo­nyítván egyben azt is, hogy ez a munka nemosak a fiatalok kötelessége, hanem azoké is, akik már őszülő hajuk mellé tűzik a lenge árvalányhajat. Meghatő és felemelő volt az öregcserkészek avatása hétfőn délután a Líceum nagytermé­ben. Hatvan komoly, megilletö- dött férfi sorakozott fel félkör­ben, ünnepi feketében, középen Novak Sándor spät, kanonok, a szervező testület elnöke, akit szonyok legkevésbé alkalmasak. «Minden politikus annyit ér, amennyit hazájának használni tud« — mondotta Gömbös Gyula miniszterelnök. Ez az egyetlen mérték, amit a mai nemzedék épűgy, mint a történelem, irány­adónak fogadás ismer el. Ebből a szemszögből nézi a nagykö­zönség a politika eseményeit, a pártvezérek és képviselők mun­káját. Vigyázzanak tehát. illetve le lehet szállni. Egerből a menettérti jegy ára 4*50 P. Az egri Menetjegyiroda máris felveszi a jelentkezéseket, a je­lentkezőket egyelőre előjegy­zésbe veszi és csak a kikötött utaslétszám esetén szolgáltatja majd ki jelentkezéskor a befi­zetett összegek alapján az utas aláírásával ellátott vasúti jegye­ket. most avattak cserkésszé. A fiűcierkészek éneke után Mészáros Béla törvényszéki bíró mondott megnyitó szavakat. — Hangsúlyozta, hogy vsgy elő­teremtjük az ország újjáépülő- sére alkalmas és képes uj nem­zedéket, vagy Magyarország le­lépni kényizerül a világtörténe­lem színpadáról. A cierkészesz- mében látjuk azt az eszközt, a- mely ezt képas elérni egyfelől az Isten parancsának kibúvó nél­küli megtartásával, másfelől a tökéletes haza- és emberszeretet megvalósításával. Ennek a fel­ismerése indított bennünket ar­ra — fejezte be beszédjét — hogy jórészt deresedő fejjel a cserkészek sorai közé álljunk és hátvédjét adjuk a magyar cser- készmunkának. Ezért kérjük tisz­telettel felavatásunkat. Szentgyörgyi Gyula igazgatő- tanítő, csapatparancsnok néhány szeretetteljes szóval válaszolt a beszédre, különösen rámutatva a cserkészet nemzetet összefogó erejére, amely a keresztény de­mokrácia elvén alapul, majd dr. Tóth József jogakadémiai tanár, rajparancsnok felolvasta a cser- késztörvényeket és az öreg újon­cok letették a fogadalmat Papp Antal országos elnök kezébe. Az országos elnök tűzte fel az öregcserkészek mellére a liliomot, majd mindegyik őregcserkész csókkal illette a nemzetiszinű lobogót. A fogadalomtétel alatt az érseki felsőkereskedelmi iskola zenekara Virágvölgyi Béla ta­nár vezetésével a cserkészindulőt játszotta. Avatás után dr. Urbán Gusztáv jogakadémiai tanár, vármegyei öregcserkész elöadő, mint a leg­régibb öregcserkész osapat pa­rancsnoka üdvözölte a felava­tottakat. — Egy-egy új cserkőszalaku- lat fogadalomtétele — mondotta többek közt — a magyar cser­készmozgalomnak pirosbetüs ün­nepe. Minthogy a cserkészet lé- lekmozgalom, minden egyes új cserkész odaállása a lilioméi zászló mellé, ugyanannyi válo­gatott lélek odaadó meghódolá­sát jelenti a cserkészgondolat vitalitása előtt. A ti mai mag- hődolástok a cserkészeszme előtt pedig annál értékesebb és biz­tatóbb, mert ma, itt nem a kül­sőségekért könnyen hevülő fia­tal szívek odaállásáről, hanem az élet derekán lévő, sőt azt már jelentősen meghaladó, de­resedő vagy máris behavazott fejű, komoly, öntudatos magyar férfiak odaállásáről van sző. A továbbiakban szép gondo­latmenetben fejtegette, hogy a Kristóf cierkészek, nevükhöz méltóan Krisztus hordozók, akik az isteni eszményt ragyogtatják a társadalomban. Kérte az öreg­cserkészeket, hogy vétessék pél­daképül parancsnokukat, aki nagy lelkesedéssel szervezte meg a Kristófok táborát s a földmű­ves cserkészet megteremtésével új irányt szabott a magyar cser­készet fejlődésének. Novák Sándor apát, plébános kanonok üdvözölte az országos elnököt, Henkey Honig Vilmos ny. tábornok, kerületi elnököt, Zsembery Gyula országos veze­tőt, akik megjelenésükkel hang­súlyozták az egri cierkésznorma Vasárnap vásári vonat indul Egerből Debrecenbe „Beuonuliak“ az egri öregcserkészek Pünkösd hétfőjén hatvan egri férfi tett cserkész­fogadalmat a Líceum dísztermében

Next

/
Thumbnails
Contents