Eger - napilap, 1935/1
1935-06-12 / 92. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÄG 1935. június 12. ilyen módon kell átalakíteni, a védekezőit hatőaágilag kötelezővé tenni, előmunkáaokat kikő* pezni, akik oktatják a többieket, permetező meatereket beállítani, akik rendazereaen járják a határt őa oloió pénzért ellátják a iákat a azükaégea permettel. Ha ezeket aikerül megoldani, akkor Hevesvármegye éa Eger vidéke az orizág elaő gyümöloakiviteli vidékévé válhat. Én bízom a vármegye, a vároa éa az őrsek- aég példát mutató lelkeaaégében. A továbbiakban Vermes Gyula oaztályvezető tájékoztatta a hallgatóságot a külföldi piacokról éa a kiviteli lehetőségekről. Az osztrák piac általában minden mennyiségű, korlátozás nélkül felvesz minden gyümölcsöt, néhány gyümöloanemnél van csupán kontingens (így a cseresznyénél 5000 mázsa) ezt azonban ügy állapították meg, hogy megfelel a termelés természetes kiviteli terjedelmének. Kontingentálva van még a kis alakú uborka, paradicsom és téli saláta. A lengyel piac szervezése az idén a múlthoz képest előnyösebben alakul. A dinnye kedvezményes vámjának határidejét meghosz- szabbították és kilátás van a kontingensek felemelésére. A cseh piacra vonatkozó budapesti tárgyalások néhány nap múlva befejeződnek és jelentős eredményekkel kecsegtetnek. Német• országba mindent korlátozás nélkül szállíthatunk, csak a szilva vámja magas. Svájc és Anglia szintén előnyösen be vannak szervezve. A termelők tehát nyugodtan termelhetnek, árújuk elhelyezést talál a nemzetközi piacokon. Szabó-Jilek Jenő dr., a Külkereskedelmi Hivatal borosztályá- □ak vezetője a borkivitel lehetőségére mutatott rá. Pontos statisztikai adatokat hozott fel arról, hogy az egri bor kivitele 1931-től 3,831 mázsáról 6,945 mázsáig emelkedett a múlt év fo* lyamán. Az egri bor közkedvelt, ezt már az is mutatja, hogy nagy tételekben hamisítják. Németországban például több egri bort hamisítanak évente, mint amennyi az egri borvidék termése. Az egri bortermelésnek vissza kell térnie a kadar, az egri vörös és a bikavér termelésére éa igen fontos, hogy ezekből iípuibort állítsanak elő. Ma már el kell törpülnie az egyéni hiúságnak, hogy az irányított termelés hasznát érezhesse az egri gazdasági élet. Az értekezlet Braun Károly, Nagy László, Hevesy Gusztáv ős Szajlay Sándor felszólalásai után Borhy György zárszavával ért véget. — Minden előfizető negyedévenként lapunk hétköznapi számaiban 10 szóig két ingyenes kishirdetésre jogosait. Átadták a forgalomnak a gyöngyösi gyümölcscsomagolót Gyöngyös, június 11. Pénteken délután adták át a forgalomnak a gyöngyösi gyü- mölciosomagolő-csarnokot, amelyet a Hevesmegyai Gazdasági Egyesület alig két és fél hónap alatt építtetett 80 ezer pengőért teljesen vasból, a legmodernebb hűtőberendezéssel. Az átadáson megjelentek: Vermes Gyula, a Külkereakednlmi Hivatal gyű- mö[ciosztályának vezetője, Csordás László kormányfőtanáosos, a miskolci MÁV üzletvezetőlég igazgatója, Tóbiás József műszaki főtanácsos, Beke László tanár, Gröber Ferenc főszolgabíró, dr. Bakó Oszkár v. tanácsnok, Desseő Dínas v. műszaki tanácsos, vitéz dr. Kiss Kálmán árvsz. ülnök, Mattya- sovszky László mérnök, ez épület tervezője és Gaál Lajos mérnök, a terv kivitelezője. Az átadás előtt a székház tanácstermében Borhy György felsőházi tag, a HGE elnöke tartalmas megnyitót mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy az országnak ez az első gyümöloicsoma- golő csarnoka s ennek mintájára fogják megépíteni a kecskeméti, nagykőrösi és Jánoshalmái ciomagolőkat is. Balogh István a HGE igazgatója vázolta a csarnok megépítésének előzetes történetét, ismertette azokat ez akadályokat, melyeket a HGE vezetősége fáradságot nem ismerve küzdött le a megye és Gyöngyös gyümölcsexportjának jobb jövője érdekében. Ezután a megjelentek levonultak a csarnokba és megtörtént az épület műtanrend- őri bejárása, majd a HGE a résztvevőknek az egyesület tanácstermében uzronnát adott.Itt jegyezzük meg, hogy a csarnok 10 boxát már mind kiadták 600 —700 pengő szezonbérőrt; a csomagolás a hét végén meg is indul és a jövőben innen megy minden külföldre irányuló gyű- mölcsszállítmány. A HGE junius 19 én a sajtónak fogja a csarnokot bemutatni. ünnepélyes fogadalmat. Papp Antal országos elnök lelkesítő beszédet intézett az avatottakhoz és zenés díszelvooulással fejeződött be az sprődok és cserkészek fogadalmi ünnepe. Az öregoserkészek felavatásáról írt tudósításunkat helyszűke miatt legközelebbi számunkban közöljük. Több tiszteletet a nemzeti Himnusz számára. Mélyentisztelt Szerkesztő Úr ! Kedves Barátom! Engedd meg, hogy nagyrabe- csüld lapod hasábjain egy érthetetlenül furcsa és súlyosan elítélendő jelenséget szóvá tegyek. A helybeli Minorita-rend templomában évek óta be van vezetve az a szép szokás, hogy a vasárnap délelőtti szentmise végeztével az orgonán eljátszák a magyar Himnuszt. Ez a gyakorlat, mely a vallási és nemzeti érzés szoros összetartozását oly felemelően juttatja kifejezésre, sajnos, mindinkább elveszti jelentőségét. Ugyanis az istentisztelet hallgatóságából nagyon sokan, mikor hallják a szentmise befejezését jelző Himnusz felzengését, sietve a távoznak a templomból, úgy, hogy a nemzeti ima akkordjai teljesen elvesznek a déli korzó divatbemutatójától, az elkésni nem akarók ososzogásában. Ezzel a ténnyel kapcsolatban le kell szögeznünk elsősorban azt, hogy van egy miniszteri rendelet, mely szerint a Himnuszt mindenkinek levett kalappal, állva végig kell hallgatni. De ettől az írott követelménytől eltekintve, a legminimálisabb jóérzésből folyik az a nem írott, de nem kevésbbé komoly parancs, hogy a nemzett imáját mindenki mély tiszteletben részesítse. Ez n9m kegy, még kevésbbé udvariassági tény, hanem komoly nemzeti kötelesség. Aki pedig ezt nem érzi, akinek lelkében oly kevés a nemzet sorssal való közösség tudata, azt a közvéleménynek kell megfelelő eszközökkel jobb belátásra bírni. Mert mikor a magyar élet ezernyi nehézségei közepette az Isten házában fohászkodunk Himnuszunkkal a Mindenhatóhoz segítségért, akkor ebben mindenkinek részt kell venni. És aki ezt a kötelességét dekadens közömbösség miatt elhanyagolja, attól is meg kell követelni legalább is a végéig hallgatásban megnyilvánuló komoly tiszteletadást és megbecsülést a magyar nemzeti Himnusz számára. Szerény soraim közzétételét hálásan köszönve, tisztelettel üdvözöl kész híved: Fejér Béla jogász-elnök. Kétszáz Kristóf-cserkész tett ünnepélyes fogadalmat pünkösd hétfőjén A magyar cserkészet vezetői és nagyszámú közönség vett részt az ünnepségen Eger, június 11. Verőfényes nyári délelőtt az Érsekkert összehajtó öreg gesz- tenyefái alatt a Szent Kristóf cserkészcsapat közel kétszáz uj tagja tett ünnepélyes fogadalmat a cserkésztörvényekre Pünkösd ünnepének második napján. A kemény ígéret ünnepélyes aktusa megett az az új emberideál mutatkozott meg, amely nemcsak külső formájában, de belső tartalmában is uj világ jöttét hirdetheti s hirdeti, és a válságok keserű levében forgó társadalom tartópilléreinek megújításán keresztül a krisztusi erkölcs és tiszta humánum új világrendjét készíti elő. A Kristóf csapat munkája különlegesen nagy munkaterületen folyik, mert a legifjabbtől a legidősebb korosztályig minden társadalmi rangkülönbség nélkül gyűjti egységbe tagjait. Külön szociális feladatot is vállalt magára a csapat vezetősége akkor, amikor az egri seerkésznorma megalapításával a külvárosi szegény földmíves ifjakat gyűjtötte egybe s a cserkészpedagőgia eszközeivel vezeti őket a tisztes polgári jövő felé. Ennek a munkának a megtekintésére jöttek Egerbe az avatás alkalmából Papp Antal ny. államtitkár országos elnök, dr. Zsembéry Gyula őriz. társelnök, Éry Emil őriz. kiioserkéiz vezető tiszt, Hankey Honig Vilmos tábornok, kerületi elnök ős Bódy Kornél kér. ügyv. elnök, akiket a vasútállomáson zeneszóval |fo- padott az egri csapat díszraja. Az előkelőségek látogatást tettek a plébánián Novák Sándor apát. kanonok, plébánosnál, innen pedig az Érsekkertban felállított tábori oltárhoz vonultak ahol Szentgyörgyi József pápai t. káplán egyházmegyei tanfelügyelő szentmisét mondott. A szentmisén és az avatáson a nagyszámú közönség soraiban megjelentek a helyi hatóságok, társadalmi egyesületek képviselői is. Ezután megkezdődött az avatás. Irils Páter kiscserkész bájos szavalata után az elszakított részek négy irredenta szobrát jelenítették meg az aprődok nyíllal, kerddal, buzogánnyal ős fokossal védve a háromazínű zászlót. Jelentéstétel után &snf- györgyi Gyula paracinok buzdító szavai kíséretében a csapatzászló előtt >kisígéretet< és »negyígérateU tett 170 apród, kézfogással és a cserkészjelvé- nyek átvételével fogadva, hogy hűek lesznek a fogadalomhoz. Csank Pista tüzes szavalata után a földmíves cserkészek tettek
