Eger - napilap, 1935/1
1935-05-21 / 80. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. május 21. kik és felmagasztosul. Da tra gikui ir, mert sorstragédia az élete. Benne a királyhűség éa az alkctaaéoytiaztelei ütközik őaaze. Elbukása után lemond azokról a páratlan kedvezőtekről, amelyekkel kecsegtetik a élete fogytáig megmarad élő tiltakozásnak. Itt mutatkozik meg nagysága a hitben éa hazaszeretetben. Szerzetesi magányban élt éa úgy gondolkozott, mint a szentek. A pusztában tévelygő magyar lelkek világító tűz- oazlopa maradt messzi idegenben ia. Eáprázó szemmel tekintünk reá, de ha azt akarjuk, hogy hamvai szabad földben pihenjenek, tettel éa egész életünkkel kell követnünk őt. Az ünnepléssel fogadott megnyitó után Várkonyiaé Bertct Irén novellát olvasott fel. A meg- ejtően bájos meseszövésű, egy finom női lélek gazdag színeivel és bö költői vénával megírt novella mély hatást váltott ki a hallgatóság soraiban s alkalmat adott a szerző őszinte ünneplésére. Virágvölgyi Béla állandó zenei fejlődésről tanúskodó, átéléssel és tiszta technikával előadott hagedűizáma Bitter Dazső alkalmazkodó zoDgorakísérete mellett ugyancsak a közönség nagy tetszésével találkozott. Ezután Gárdonyi József tartotta meg nagy érdeklődéssel várt székfoglalóját. A nagy magyar mesemondó fia meglepően biztos irodalmi meglátással, készséggel olvasta fel látogatását Guláoay Irén otthonában. Az irodalmi értékekben gazdag kis munka találó igazolása volt annak, hogy a felolvasó <apja-fia.» A közönség lelkes örössmel üdvözölte a Társaságban a nagy Gárdonyi fiát. Breznay Imre alelnök bazáréul böizönetet mondott a szereplőknek s a közönségnek s ezzel a nagysikerű irodalmi délután véget ért. Háromezer ember gyönyörködött másfélezer diák munkáiéban az egri középiskolák közös fornavizsgálán Vasárnap délután négy órakor a közönség hatalmas érdeklődése mellett zajlott le az egri középiskolák együttes lornavizsgája az érsekkerti sporttelepen. A szeszélyes időjárás vasárnap délutánra jobbra fordult és háromezer ember gyönyörködhetett a gimnázium, reál, tanítóképző, kereskedelmi, polgári és a siketnéma intézet növendékeinek precíz munkájában és cio- dálhatta a fiatalság fegyelaie- zetuégét. Ezerötszáz diák dolgozott a pályán, és az együttes gyakorlatoknál épp úgy, mint az iskolánként külön előadott számoknál tapasztalhatták a szülők és érdeklődők, hogy Eger minden intézetében helyes pedagógiával készítik elő a jobb jövő nemzedékét. A műsor kevés változással programmszerint folyt le. Felvonulás után a 14. Dobő István gyalogezred zenekara a Himnuszt intonálla, majd az összes intézetek közös tagszabadgya- korlatokat mutattak be. Az egész pályát betöltő diáksereg tökéletes harmóniával, mint egy ember végezte a mozdulatokat. Ezután játékok, szabadon választott gyakorlatok következtek, amelyekből minden intézet egyformán kivette a részét. A gimnázium mutatós kézi- támfa- és bot gyakorlatai, a reál növendékeinek nyújtón és korláton mutatott kiváló teljesítménye, a tanítóképző érdekes és nehéz talajtornája, a kereskedelmi imponáló dán-torna bemutatója, a polgári növendékeinek teljes fegyelme és feltűnő munkája a szabadon választott gyakorlatokban, mind egyegy eseménye volt az ünnepélynek és sűrűn kiváltotta a közönség tapsait. Külön ki kell emelnünk a tikelnémák teljesítményét, a- melynek tökéletessége azért is figyelemre méltó, mert az apró gyerekek a testi fogyatékosság nagy handícapjével érték el. Az alsó osztályok tornapad- gyakorlatai után a műsort az iskolák gúlái zárták be, majd oszlopokba álltak fel éa az új nemzeti inával befejeződött az ünnepély. A diákok zárt rendben vonultak haza a jól végzett munka örömével és a megérdemelt egynapos vakáció boldogságával. Nem volna teljes ez a beszámoló, ha meg nem említenénk azoknak a tornatanároknak nevét, akik céltudatos és kitartó munkával sikerre vitték a közös vizsgát. A gimnázium Szabó Ferenc, a reál Bereozky Lóránt, a polgári vitéz Szalánky Géza, a tanítóképző Seokolovazky Béla, a kereskedelmi Peller Ernő, a siketnéma intézet pedig Sturm József vezetése mellett készült a vizsgára. (A műsorban lepergett atlétikai számok eredményét lapunk más helyén közöljük.) — Képkiállítás Gyöngyösön. Gedő Lipót és Diener Dénes Rudolf festőművészek gyűjteményes kiállítást rendeznek a Gyöngyösi Kereskedelmi Csarnokban. A kiállítás megtekinthető egész nap, a belépés díjtalan. Ünnepélyes keretek közt adta át dr. Rokay Zoltán igazgató-főorvos a belügyminiszter kitüntető oklevelét két egri nevelő szülőnek Két földművesasizony állt vasárnap elfogódottan a városháza nagytermének polgármesteri emelvénye előtt, hogy átvegye dr. Rokay Zoltánnak, az Állami Gyermekmenhely miskolci telepe igazgató főorvosának kezéből a belügyminiszter kitüntető oklevelét, mert felnevelt bőt elhagyott . gyermeket. Könnyes szemmel álltak az elismerő beszédek szép szavai közepette, mintha vakító fénybe kerültek volna: az ő egyszerű jóságuk nem szokott a fényességhez. Ez a fény pedig körülsugározta őket, hogy felfedezze és kiemelje megáldott szívük gazdagságát, s tündöklő példaként állítsa korunk fájdalmasan és veszedelmesen romló családi élete elé, a gyermektelen otthonok elő: im«, vannak keresztényi és magyar lelkek, akik édes gyermekük mellett még idegen gyermekeket is házukba vesznek, megosztják velük szegényes falatjaikat, akik megtartják az irgalom és könyörület parancsát a nemzet és az emberiség javára. Valsmi bensőséges családi hangulat hatotta át az ünneplőket és alig akadt szem, amely a meghatottság könnyeit ne adta volna jutalmul a két nevelőszülőnek. Az ünnepséget a h. polgármester képviseletében Nemecsek Aurél tanácsnok nyitotta meg, üdvözölte a miskolsi telep igazgató főorvosát, a megjelent közönséget s különösen Staud Máriát, az egri telep vezetőjét, aki közel két évtizede fáradhatatlanul dolgozik az elhagyott gyér »ekekért. Rokay Zoltán dr. intézett beszédet a két nevelőszülőhöz, őzv. Bodó Istvánnéhoz és Hajnal Jő- zsefnéhez. — A belügyminiszter úr — mondotta többek között — a miskolci kerület összes kiváló nevelőszülői közül titeket részesített kitüntetésben azért, hogy két elhagyott gyermeket fél emberöltőn keresztül neveltetek. Nem kitüntetés ez tulajdonképpen, csak jele az elismerésnek, mert az igazi jutalmat a jő Istentől fogjátok majd megkapni. Az Isten már előleget adott ebből a jutalomból, mert gyermekeitek tiszta szemén keresztül az ő eroa mosolyog rátok. Ez a mosoly indított benneteket arra, hogy ez elhagyott gyermekeket befogadjátok s megosszátok velük családotok kenyerét. Kívánom, hogy ezt a azeretetet adják vissza nektek kamatostűi s legyenek gyámo- Utóitok öregségetekben. Hálás nektek a haza, mert hasznos munkásaivá, építő polgáraivá neveltétek a gyermekeket. — Megköszönöm az egri nő- egyietek vezetőségének, hogy megjelenésükkel megtisztelték az ünnepséget, végül meg kell emlékeznem az állami gyermekvédelem szerény, csendesen dolgozó, kitűnő munkásáról, Stand Máriáról, ó az, aki a nevelőszülők között olyan szép szellemet honosított meg, amely szinte példátlan az országban. Ennek a szellemnek az eredménye az elismerésre méltó nevelőmunka, amelynek ünneplésére összegyűltünk. Az igazgató főorvos ezután átnyújtotta a nevelőszülőknek akitüntető okleveleket a közönség lelkes éljenzésétől kísérve. Frindt Jenő pápai kamarás szólt ezután a nevelőszülőkhöz: Megszoktuk — mondotta — hogy ha valaki vízből vagy tűzböl ment ki életet, jutalmat nyer. Ezek az asszonyok többet tettek. Nem pillanatnyi, haláltmegvetö elhatározással, hanem hosszú, önfeláldozó munkával mentettek életet, hiszen a statisztika bizonyítja, hogy az elhalt gyermekek fele olyan, aki nem ismerte az apai és anyai szeretet melegét. Aki ezeket az elhagyott gyermekeket magához emeli, nemciak a keresztényi szeretet mintaképe, hanem a hazának is büszkesége. Ezért tisztelte meg őket a hatóság az elismeréssel. Ezek az asszonyok nemcsak elültették a gyermekek lelkében a szeretet isteni magvát, hanem a mindennapi munka verejtékével öntözték is azt. Legszebb jutalmukat nyerjék gyermekeik bálájában. — Kötelességemnek érzem, hogy meghajtsam az elismerés zászlaját az elhagyott gyermekekért tizenkilenc éve dolgozó telepfelügyelő, Staud Mária előtt, aki a gyermekek százainak viselte gondját. Ha látjuk tipegni a város utcáin, bizonyos, hogy vagy templomba megy, vagy valamelyik gondozottat keresi fel, mert lelkiismeretesen vigyáz a rábízottak sorsára. Ezt ez önfeláldozó, meg nem fizetett, de meg sem fizethető munkát jutalmazza elsősorban a mai ünnepség. Az ünnepség befejezéséül Staud Mária mondott köszönetét a kitüntetésért a nevelőszülők c a maga nevében és hálás szívvel emlékezett meg a hatóságok, tantestületek s az ipartestület megértő támogatásáról, amiben az elhagyott gyermekeket részesítik.
