Eger - napilap, 1935/1
1935-05-18 / 78. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. május 18. A fagykárt elemi kárként kezeljék a hatóságok — kéri a kormánytól a közigazgatási bizottság Újabb 134 esetben rendelt el dologi végrehajtást a bizottság Eger, május 17. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága kedden délelőtt tartotta rendea havi üléafit Hedry Lőrinc dr. főiipán elnöklete alatt. Az öléi legfontoaabb vitája a fagykárok bejelentése éa az ezael kapcsolatot intézkedések megtétele körül alakult ki. Az alispáni jelentéi után Beniczky Elemér orazággyűléai képviselő mondott köszönetét a főispánnak a múlt gyűlésen elhangzott üdvözlő szavaiért, majd a pénzügyigazgatői és mezőgazdasági jelentésekkel kapciolatban Gosstony Andor bizottsági tag mutatott rá a vármegye lakosságát súlyosan érintő fagykárokra és tett javaslatot a segítés módozataira nézve a hevesi járási mezőgazdasági bizottság nevében. Az a kérelme a járási bizottságnak, hogy a fagy- károsult gazdák adóját töröljék el. A pénzügyi hatóságok állapítsák meg a 100 százalékot fagykárt, vegyék a fagykárokat az elemi csapások közé és biztosítsanak a termelők réizáre adómoratő- riumot és kamatmentes termelési hitelt. Az adósságok felhalmozása kétségtelenül rossz politika, azonban az adott helyzetben nincs más választás. Benioeky Elemér azt kérte, hogy a végrehajtásokat függesz- szék fel i a magánjogi tartozásokra nézve is biztosítsanak moratóriumot, adjanak továbbá ingyen, vagy kedvezményes áron gyümöloifa védekező szereket a gazdáknak. Liman Emil pénzügyigazgatő hangsúlyozta, hogy az adófizetés nem finánc-ügy, hanem közügy, mert adók nélkül az állami berendezés nem tartható fenn- Hevesvármegye különben is utolső helyen áll adófizetés tekintetében. A pénzügyi hatóságok a legnagyobb lelkiismeretességgel fognak eljárni a kárbecslésnél, de csak annyi kárt állapíthatnak meg, amennyi valóban előfordult. Okolicsányi Imre alispán arra hívta fel a pénzügyigazgatő figyelmét, hogy a kárbecslést minél sürgősebben intézzék el. Hedry Lőrinc dr. főispán zárta le a vitát és összefoglalta a kormányhoz intézendő felírat szövegét. — Sajnos — mondotta — első vészhírnöke voltam a kormánynál a hevesmegyei fagykároknak. Meg kell azonban állapítani, hogy a károk nagyságát ma még nem lehet teljesen megmérni. A bizottság azonban már most szükségét látja, hogy bizonyos intézkedéseket kérjen a kormánytól. Ezek a következőkben foglalhatók össze: biztosítson a kormány a gazdáknak hosszúlejáratú, kamatmentes hitelt, hiszen a termelőknek réz- gáliora is alig van pénzük; adjon adókedvezményeket a kormány sebből a szempontból elemi kárként bírálja el az idei fagykárokat, továbbá részesítse a gazdákat a megállapított károk mértékéhez képest részlet- fizetési kedvezményben, vagy adóhalasztásban, végül a károk bejelentési határidejét május hő 31-ig hosszabbítsa meg. Többet nem lehet kérni, mert az állam nincs abban a helyzetben, hogy túlzott követeléseket támasszunk vele szemben. A bizottság a főispán felirati javaslatát egyhangúan elfogadta, a továbbiakban pedig 134 adófizetőre kimondta a dologi végrehajtást ez adóhátralékok miatt. Milyen segítséget ígért a kormány a fagykárosultaknak Az egri járási mezőgazdasági bizottság tegnap Plóss István elnöklőiével gyűlést tartott Egerben a főszolgabírói hivatal helyiségében. A bizottság tagjai meleg lelkesedéssel üdvözölték Plősz István elnököt abból az alkalomból, hogy a hevesi kerület országgyűlési képviselővé, az Országos Mezőgazdasági Kamara pedig alelnökévé választotta meg. Plősz István a fagykár kérdésében elmondotta az egybegyült gazdáknak, hogy ez Országos Mezőgasági Kamara választmá nyának előző napi ülésén a kormány képviselői a fagykárt szenvedett gazdáknak a következő segítséget ígérték: a 3 holdon aluli szőlősgazdák védekező anyagokat kaphatnak a szövetkezetek utján 18 hónapos hitel keretében. A három holdon felüli gazdák holdanként 60—70 pengő fagykárköiosönt kapnak kamatmentesen ugyancsak 18 hónapra. A pénzügyminiszter kilátásba helyezte a fagykároiult szőlősgazdáknak a földadó elengedését a szenvedett kár arányában. Az eladósodott gazdáknak is segítségére kíván sietni a kormány azáltal, hogy felhívja a bankokat, adjanak halasztást a fagykárral sújtott adósoknak 18 hónapra. A munkások védelme ügyében a fagykárral kapcsolatban úgy intézkedik a kormány, hogy azokat a szőlőbirtokosokat, akik elboosájtják munkásaikat, nem részesíti a fenti kedvezményekben. Az a gazda, amelyik elmulasztotta 8 napon belül a fagykárt bejelenteni, jogosult e mulasztást május végéig pótolni. Kristófig János m. kir. gazdasági főtanácsos a kompolti állami uradalom jőszágigazgatója felszólalásában elmondotta többek között, hogy a szőlőkárok nem olyan nagyok, mint az első pillanatban hitték. A kompolti uradalom szőlőiben is száz százalékos kárt észleltek a fagyot követő napokban, most azonban úgy látják, hogy az aldebrői szólőbirtokon 50 százalék, a káliban 70 százalékos a kár. Igaz, hogy ha lesz is valami bor, az valószínűleg «bioikanyitogatő» lesz az idén, annyira el van maradva fejlődésében a szőlő. Krisztián Imre a takarmány- inaég ügyében szólalt fel és indítványára a bizottság feliratban kéri a kormányt a takarmány-export betiltására. A földteherrendezés kérdésében ugyancsak széleskörű vita indult a gazdák között. Manner Károly javaslatára határozatiig kérik a kormányt, hogy az 1924- tői 1927-ig felvett gazdakölciő- nöket 25 éves jelzálogos kölcsönre változtassák át és erre évi 3% tőketörlesztést s 15% kamatot kelljen fizetniök. Az 1927- tői felvett kölosönök ugyancsak ilyen jelzálogos kölcsönökké alakítandók át, de itt a kamat 1%-al magasabb lehet. Kérik a gazdák, azt is, — bár maguk is tudják, hogy nem valősíthatő megköny- nyen — a régi tartozásoknál az évi 8 százalékon felül befizetett kamatösszegeket számítsák be tőketörlesztésül. Hosszasan tárgyalta a gyűlés az állatbiztosítás ügyét, sok felszólalás hangzóit el ezt megelőzően a mezőgazdasági munkabérek megállapításának kérdésében is. Nem minden derültség nélkül ment végbe az utolsó határozat meghozatala, melyben a kóbor cigányok lótartásnak eltiltását kérik a gazdák. fHdjus 30-dn bonyolítják le Eger egyéni kardbajnokságait a 5zmrec5ányi-uánöoröíjért Megírtuk, hogy dr. Szmreosányi Lajos egri érsekfőpász'or művészi veretű ezüst serleget adományozott Eger egyéni kard- vívóbajnokságeira Örökös vándordíjul. A MESE vívőszakoiz- tálya az idén írta ki ez értékes vándordíjért elsőizben a versenyt, amely elé már most is négy érdeklődéssel fordul az egri vívőtársadalom. A versenyt május 30 án bonyolítják le az egri ciszt. gimnázium tornatermében délelőtt 10 órai kezdettel. A mérkőzéseket két találat különbséggel vívják le. A mérkőzés első helyezettje egy év tartamára védője lesz a Szmreosányi vándordíjnak és Eger város 1935. évi egyéni k8rdhajnoka címnek. A nevezési díj 1 pengő; amelyet a nevezésekkel együtt Ghy- csy Béla szakosztályvezetőhöz (Vármegyeháza, Gazdasági felügyelőiég) kell beküldeni. A versenyen előreláthatólag népes mezőny indul. Értesülésünk szerint biztos indulóknak tekinthetők a határőrzászlőalj, a 14. gyalogezred, a MESE és az ETE vívói. Gyorslróverseny Egerben Az egri kerületi gyorsírőver- seny nagy sikerrel zajlott le. Mintegy 150 főnyi gyorsíró gyűlt össze a Líceum II- emeleti termeiben a verseny megnyitására. Toronykóy Frigyes rendőrfőfelügyelő elnöki megnyitója után légiás Géza dr. tvsz. bíró, a Gyakorló Gyorsírók Társaságának elnöke, majd dr. Galamb Ödön gyorsírási szakfelügyelői versenybiztos üdvözölték az egybegyűlteket és kívántak sikert munkájukhoz. A versenyzők három teremben szétoszolva egymásután írták le a 100-as, 120-as, majd a 150-es diktátumokat, délután pedig az irodai olvasási verseny szövegét tették át. összesen 212 pályamunkát adtak be. A központi versenyvezetőség minden dolgozatot háromszor vizsgál át, hogy az elbírálás az egész országban egyforma szempontok szerint történjék. Az első javítást még a verseny ideje alatt elvégezték dr. Galamb Ödön vezetésével az Egri Gyorsírőkör buzgó tagjai. A végleges eredmény kihirdetése június elejére várható. Délután fél 5 órakor a Városháza nagy tanácstermében propaganda előadás volt, amelyen Galamb Ödön dr. és Téglás Géza dr. tartottak előadást. — Galamb Ödön dr. a gyorsírás tanításának és tanulásának néhány gyakorlati problémáját fejtegette élvezetes, könnyed formában. Téglás Géza dr. egri emlékeinek felelevenítése kapcsán megemlékezett Gárdonyi Gézáról mint gyorsíróról, majd
