Eger - napilap, 1935/1

1935-05-14 / 76. szám

Eger, XL VI. évfolyam 76. szám

ÄH R 6 FILLER

♦ Kedd ♦

Trianon 16, 1935 május 14,

ELŐFIZETÉSI Díj A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EOT HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES SjZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ BPÉNZTÁRI CSEKESZÁULA' 64.558.

GYÖNGYÖSI ÚJSÁG

VASMEGYEI politikai napilap

SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.)

Az ú] parlament szociális feladatai.

III.

A megoldásra várd kérdések özönébe nyomasztó erővel ékelődik,gyúródik be a magyar falu, felmérhetetlen szociális nyomorával, a Jobb sorsért folytatott kilátástalannak látszó küzdelmével, amelybe beleölte minden energiáját, hogy végül is a terhektől inaszakadtan, eredménytelenül hulljon a verejtékkel felbarázdált göröngyökre.

A falu népével szemben végzetes könyelműséggel elkövetett hibák most kezdik megteremni bűnös gyümölcseiket, amikor a nemzet a mohácsi vésznél is súlyosabb veszteségeket szenvedett, amelyek a végpuiztulás sötét árnyékával vonták be az országot. Ebben az árnyékban a falu népe volt az, amely pasa- szív magatartásával ugyan, de megakadályozta a bolsevista uralom megerősödését, pedig nem kisebb jelszóval, mint örök vágyával, álmával, a földhözjutta- tás Ígéretével kecsegtették és csalogatták a rémuralom vezérei, bogy táborukba keressék politikai célkitűzéseik megvalósítását.

Az összeomlás borzalmas romhalmaza a felelősségnek teljes súlyával esett a vezető magyar értelmiség vállára, mert ennek lett volna nemcsak a feladata, de elsőrendű kötelessége a falu népének ulyan megszervezése, amely alkalmassá tette volna ezt az osztályt a népi erők teljes kifejtéséra, Széchényi eszméinek megértésére és megvalósítására. De a vezető megyar intelligencia nem tudott kapcsolatot teremteni sem a folyton szaporodó ipari munkás tömegekkel, sem az agrár lakosság szélesebb rétegeivel, mert hiányzott lényéből a nemzet egyetemes életének összefüggő vizsgálata. Nem tudta megtalálni az utat és módot ahhoz, hogy a paraszt osztállyal összefogva egymás pozícióját megerősítve, a kölcsönös támogatás és segíteni akarás Szellemétől áthatve, a nemzeti múlt és hagyományok tiszteletben tartásával felépítse az új magyar társadalmat úgy, ahogyan azt

az ország érdeke megkívánta volna. ‘Az űr túlságosan úr — a paraszt túlságosan pBraszt maradt. A merev és elszigetelt rendi életnek ez a csökevénye végig kisérte életünket napjainkig és beleitatódott közéletünk minden! organizációjába, még azokba is, amelyek talán kifejezetten a parasztság felemelését, a társadalmi osztályok közötti merevség eltüntetését oé- lozzák. S míg így az ipari proletariátus a szociáldemokrácia karjaiban találta mag vágyai beteljesülését, feláldozva nemzetközi kapcsolatainak kiépítéséért, helyzetének megerősítéséért a másik oldalon oly féltve őrzött nemzeti hagyományokat — addig a falusi lakosság magára hagyatva, saját erejéből, magabízőan próbálta meg a felemelkedését a kapitalizmus hatalmassá fejlődött erőivel szemben. S hogy gyengébbnek bizonyult és alulmaradt, annak okait külső tényezők hordják magukban politikai adottságokkal együtt, mely adottságok megakadályozták egy erőteljesebb népies irányú politika megvalósítását. A háború utáni iparosítási lázban nem jutott idő az agrárlakosság jobb helyzetének aj megrögzítésére, a figyelem csak akkor irányult már felé, amikor a guillotinná vált agrár-olló elvégezte hóhérmunká- ját a gyilkos küzdelemmé fajult gazdasági harcban, ahol a falu védtelenül kiszolgáltatva kapta és állta az iparlovagok alattomos vágásait, hogy végűi is béna- esetten, száz sebből vérezzen a Nagy Parlagon Széchényi halálra ítélt eszméivel.

Ennek a végzetes kibontakozásnak útját állni, a katasztrófát elkerülni az új parlament hivatott azokkal a törvényekkel, amelyeket minden kicsinyes érdekeken felülemelkedve, egyetemes szempontokat és célokat vizsgálva kell megalkotni, mert mint a nemzet egyik legnagyobb történetírója, SzekfűGyula mondja: »Amíg három millió me gyárnak, fajunk igazi fenntartójának élete nincs biztosítva, amíg gyermekhalandóság és tuberkulózis bántatlanul pusztít benne — tuberkulózis halandóság tekintetében népünk ma is utolsó Eu répában, szinte mégegyszer nagyobb halandósággal, mint az előtte járók, Szerbia, Spanyol- ország — amíg népi erőnk, ez ősi rezervoár meg nem erősít- tetik: addig szükség törvényt bont és az előrelátó államkormányzásnak minden más szempontot félre kell tennie, csak hogy az agrár lakosság életét ismét emberi színvonalra emelhesse.«

Az MII jelenti ma délben: Pilsudizki tábornagy Lengyel- ország második ujjáépítöje vasárnap este 9 órakor szívgyenÜnnepi külsőségek közt ülte meg vasárnap hetvenöt éves jubileumát a megye legrégibb ős legkiválóbban működő szociális intézménye: a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet. Ezek a külsőségek nem zárták körül hűvösen az ünneplést, mert kereteiken átdobogott az emberi szív jóságé, átfénylett a női lélek örökké éltető melege. Az árvák százai találkoztak itt láthatatlanul és ölelték át a régi fészket, az árvaházat, amely otthont, kenyeret, tudást, szóval életet adott nekik; a hála megnyilatkozása volt ez a jubileum a társadalom részéről a nemes érzésű asszonyi társadalom iránt, amely áldozatkészséggel, lelkesedéssel karolta föl az elhagyottak ügyét.

. A jubileumot szentmise vezette be, amelyet Frindt Jenő pápai kamarás, érseki titkár, az egyiet lelkésze mutatott be ez Angolkisasszonyok templomában. — Ionén a vármegyeháza nagytermébe vonult az ünneplő közönség, élén ötv. Apponyi Albertné grőfnéval és Pettkó Seandtner Aladár dr. államtitkárral, akik a magyar nöegyletek, illetve a kormány üdvözletét hozták a jubiláló egyesületnek.

A vármegyeházán díszközgyüEzeknek a reformoknak a megvalósítása emelkedett szellemet, az elvekért való bátor kiállást, tántoríthatatlan elvhüsőget, gerinces magyar akaratot és min- denekfelett aktivitást követel, hogy a nemzet szellemi ős anyagi erőforrásainak felhasználásával egy jobb kor határköve lehessen s ezzel méltóvá váljék a százévelőtti reform kor hasonló elnevezésére. Dr. Nádor Bála.

geség következtében Varsóban meghalt. Lengyelországban nemzeti gyász van. A tábornagyot Krakkóban fogják eltemetni.

lést tartott [a Jótékony Nőegylet. A sorrendet özv. Gáspárdy Gyuláné elnök nyitotta meg, értékes gondolatokkal mutatva rá arra, hogy a valódi szociális munka: a nő munkája. A nő nem számítja ki jótékonyságának politikai hatásait, hanem csupán a lelkében élő anyai sugallattól indíttatva segít ez árvákon és szegényeken, átsugározva beléjük a vallásosság és hazaszeretet érzéseit.

A Nőegylet — fejezte ba szavait — az árvaház megalapításával és fenntartásával harmadfél évtizede nagy jótékonyságot gyakorol, félő azonban, hogy az árvaház megszűnik, mert a hadiárvák részére nyújtott állami támogatást — amely legfőbb részét alkotta a fenntartási költségeknek — csak a háborút követő tizenöt évig biztosították, ez az idő pedig lajár s a Nőegylet a maga erejéből s a társadalom adakozásából nem tudja fenntartani az intézményt, ami annál nagyobb veszteség, mivel az egri árvaház a vármegye egyetlen árvaháza. A Nőegylet vezetősége azonban reméli, hogy nem apadnak ki az erőforrások és az árvaház tovább is teljesítheti közérdekű hivatását.

Pilsudszki marsall vasárnap este Varsóban meghalt

A Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet 75 éves jubileuma