Eger - napilap, 1935/1

1935-05-05 / 71. szám

I«« IC filler Eger, XL VI. évfolyam 71. szám # Vasárnap ♦ Trianon 16, 1935 május 5. SLÖFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EOT HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES S|ZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTÖSfiGi EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 8. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) Közmunkát és kamatmentes kölcsönt kér a kormánytól a fagykársnjtotta szőlős­gazdáknak dr. Hedry Lőrinc főispán és Braun Károly h. polgármester R főispán és a polgármester tegnap Budapestre utaztak Az ú| parlament szociális leiadatai. II A parlamentnek, a nemzet jö­vőjét tartva izem előtt, legfon­tosabb feladata a cialádnak, mint a társadalom alapjának a meg­erősítése, a családi éleinek foko­zottabb védelme. Ennek kell lenni az elaő állomásnak a szo­ciális reformok elindításában, mivel ez a kérdés etika), morá­lis vonatkozásainál fogva társa­dalmi életünk minden terére ki­hat és a jövő nemzedékben ad­ja meg majd igazi jutalmát. Ez a kérdés sokkal jobban össze- függ a jövő nBgy kérdéseivel, mint ahogy első pillanatra talán lálhatő s benne összpontosulnak a megoldásra várő problémák. Társadalmunknak, közéletünk­nek talán egy intézménye sem szenvedett annyit a liberális rendszer hatása alatt, mint épen a család, amely intézményes pergőtűz alá került moziban, színházban, sajtóban, irodalom­ban, ahol képek vagy betűk alakjában a lassan és biztosan ölő mérget észrevétlenül lopták a cialád szervezetébe, fokozato­san csökkentve annak ellenállá­sát. Da nemcsak itt, hanem még a jogélet terén sem részesült ab­ban a védelemben, mint azt meg lehetett volna kívánni, sőt a jog hiányos rendelkezései nem kis mértékben siettették a pusz­tulást. Csak ezzel magyarázható a mindennapi életnek az a sok tragédiája, amely tizenötéves anyagyilkosokat termett és még sokkal több gyermekgyilkos anyát, akik elvetemült kegyet, lenaéggel fojtották és fojtják meg napról nBpra újszülött, vegy megszületni sem engedeti gyer­mekeiket. A család elleni had­járat eredményességét csak fo­kozta a marxista vezérek nyilt hadüzenete, akik a szabadsze­relem propagálását egy pillanat­ra sem tévesztették szem elő), hogy az emberben szunnyadoző állati ösztönöket minél jobban felszabadítsák és ezzel rohamoz­zák meg a polgári társadalom egyre jobban gyöngülni látsző ellenállását. Csodáé tehát, ha ez az állan­dó és céljaiban következetes támadás meglazította a családi kötelékeket, hiszen a maradiság vádját zúdította a csillogástól, a szépségverseny-karriértől meg­szédült fiatalságra, Eris almáját gurítva lába elé. És mindezt egy ideáljaiban atomokra hullott társadalom közreműködésével, amely szűk látőkörében nem lát­ta a végcélt, mert hiúságát ki­elégítette az a modern test-kul­tusz, amelyet a magasabb szel­lemi értekei felmutatni nem tudó erköiosi kalmár-szellem terjesz­tett, képes magazinjainak mez­telenségében vagy a revü-szín- házak világos kétértelműségében. Mindezekhez járult a cialád anyagi ellátásának tgyre foko­zódó nehézsége, amely a tőké­nek, mint termelési tényezőnek az uralomra jutásával, a gépi termelés bevezetésével és ezzel az emberi munkaerőnek hát­térbe szorításával folyton nö­vekedett, amíg elju’oit a munka­nélküli milliók tömegéhez, akik­nek az ellátása kibírhatatlan szociális terheket rakott az állam a kőzületek vállaira, végsőkig próbára téve teherbíró képes­ségüket. Ezeknek a tényezőknek együt­tes hatása váltotta ki a család­nak válságát, amely veszedelmes méreteket ölt az egyke, vagy egyse bűnös divatjában, mind­inkább ritkítva a magyarság sorait, különösen egyes vidéke­ken, a talán épen ott, ahol a leg­nagyobb szükség lenne 8 ma­gyarság idegeneket felszívó, be­olvasztó erejére. A statisztikai számok szomorúan beszélnek ezekről az önmagukat kihalásra Ítélt falvakról, amelyek jövőtle- nül ásítanak a nemzet biztosan elkövetkező nsgy küzdelmei felé. A segítés egyik módjául a telepítés kínálkozik, amely ezer és ezer családnak biztosíthatja nemcsak a tisztességes megélhe­tést, de anyagi függetlenséget is s emellett a szociális feszültség olyen levezetését eredményez­heti, amely alkalmas lesz a har­monikus együttműködést bizto­sítani. De a telepítés korántsem lesz és lehet az egyedüli orvos­ság, hiszen ezzel még mindig megoldatlanul saerad az üzemi munkások bérkérdése. Pedig en­nek a szabályozása legilébb olyan fontos, mint a telepítés megvalósítása, amelynek pénz­ügyi megalapozása, tervszerű megoldása úgyis hosszabb időt igényel. A család anyagi ellátá­sának biztosítása terén nem le­bet közömbös a köztisztviselői fizetés rendezése, annak a csa­ládhoz mérten való arányosítása és ezen keresztül az ifjúság bi­zonytalan helyzetének megszün­tetése — újabb közterhek válla­lása nélkül, meri a közterhek fokozása a termelő osztályok végleges összeroppanását ered­ményezhetné. Ezek ez osztályok pedig tör­ténelmi szerepet hordoznak az­zal, hogy vállukon épül fel a nemzet egyeteme Dr. Nádor Béla. Eger, május 4. A katasztrofális májusi zöld­fagy kártételei csak most bon­takoznak ki teljes egészükben, amikor a kárbejelentések már megindultak. A fagy nemcsak egyes, kedvezőtlen fekvésű völ­gyekben, hanem határszerte, mindenütt súlyos pusztításokat okozott. Nirci hely, amelyet megkímélt volna a veszedelem. Emberemlékezet óta nem volt ilyen súlyos fagykár az egri szőlőkben. A pusztítás azért ha­lad túl minden eddigi mértéket, mert az esőtől nedves növény­zetre hő esett s a hajnali erős lehűlésben valósággal centimé­teres jégpáncéllal vonta be a hajtásokat. Ezt aztán nem bírta el egyetlen növény eem. A városi hegybírók megkezd­ték a kárbecslést a már eddig is megállapítható, hogy a szőlők­ben 100 százalékos a kár. A gyümölcsöllományt az első éj­szakai hideg megkímélte, de a tegnapi fagyos reggel azt is le tarolta. A fagykárok természetesen közvetlenül és súlyosan érezte­tik hatásukat a mezőgazdasági munkapiacon is, nem is említve az elkövetkező tél nélkülözé­seit, amely a munka és kereset nélkül maradt mintegy 2400 egri Eger, május 4. Ssmrecsányi Lajos dr. egri ér­sek pápai trőnallő, Eger vívó­életének fejlesztése céljából har­minc centiméter magas ötvözött ezüst serleget adományozott a MOVE Egri Sport Egyletnek, azzal a meghagyással, hogy a művészi kivitelű serleg örökös vándordíjként Eger vívóbajno­kának a tujajdona legyen a kö­vetkező évi verseny kiírásáig. A magyar kard dicső múltjá­hoz méltó űj jövendő előkészí­tése ez a nemes lépés, amellyel a főpásztor újabb tanujelét adta városa fiatalsága iránt érzett földműves napszámos családra vár, összesen miDtegy 8—10 ezer kiskeresetű emberre, a csa­ládtagokkal együtt. A földeken nagyjában megállt a munka s ezek az emberek most a ható­ságoktól várják súlyos helyzetük enyhítését. A segítésre ez első lépés teg­nap meg is történt. Braun Ká­roly h. polgármester, dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő és Frank Tivadar h. főjegyző felkeresték dr. Hedry Lőrinc fő­ispánt és részletesen megtárgyal­ták a fagykártól sújtott gazdák megsegítésének módját és a se­gítés mértékét. A megbeszélések során az a vélemény alakult ki, hogy nagyarányú támogatással keil segítségére, sietni a teljesen munka és kereset nélkül maradt gazdalársadalomnab. Dr. Hedry Lőrinc főispán és Braun Károly h. polgármester még tegnap a fővárosba utaztak, hogy a kor­mánynak jelentést tegyenek az elemi csapásról és támogatást kérjenek a válságos helyzetbe jutott gazdatársadalom számára. Valószínűleg nagyobb arányú kötmunkák megindításával fog­nak a tönkrejutott emberek se­gítségére sietni, ezenkívül a sző­lősgazdák kamatmentes kölcsönt kárnak a kormánytól. szeretetének és sportbaráti kez­deményező cselekedetéért a tár­sadalom őszinte hálával fordul felé. A MESEvívőszakosztályaezéri az örökös vándordíjért megren­dezi ezidén Eger egyéni kard- vívóbajnokságának versenyét, amelyen résztvesznek Eger vá­ros sportegyesületei, testületek, iskolák vívói. A versenyre meg­hívást kap a m. bir. honvédség tisztikara is. Ügy értesülünk, hogy még ebben a hőnapban eldől ki leaz Eger bajnoka és egyben az értékes vándordíj első védője is. Szmrecsányi Lajos dr. érsek örökös vándordíját adományozott Eger vívébajnokságalra Májusban rendezik az első versengt a művészi kivitelű serlegért

Next

/
Thumbnails
Contents