Eger - napilap, 1935/1
1935-04-25 / 65. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI WJSÁGH 1935. április 25. szakférfiak tartottak előadásokat, felölelve a közlekedési tudni* valóktól kezdve a vfirostörténeti, művészettörténeti, gazdasági és egyéb egri vonatkozásban figyelemreméltó tudnivalókat, amelyeket az idegenvezetőknek ismerni okvetlenül szükséges. Az idegen* vezető gárdában többen nyelv- ismereteiket is felhasználhatták és míg ű] arcok és emberek megismerésével maguk is gazdagodtak élményekben, addig önként vállalt munkájukkal hathatósan támogatták az egész város érdekeit. A képzett idegenvezető csoport újjászervezésén az igényeknek megfelelően most dolgozik az Idegenforgalmi Hivatal. A vezetőket barszalaggal és jelvénnyel látják el, hogy az idegenek várakozás nélkül hozzájuk fordulhassanak útbaigazításért. Az első nagyobb idegen- forgalmi napot képzett, fegyelmezett és ismeretekkel bőven felszerelt idegenvezető csoport várja már Egerben. A belügyminiszter jóváhagyta a vízmérőórák beszerzését, de a jóváhagyás még nem érkezett meg a városhoz Eger, április 24. Közel egy év óta húzódott már különböző felülbíráló tényezőknél az a városi határozat,amely kimondotta, hogy a vízfogyasz- tőkat vízmérő órákkal kell ellátni az óriási méretűvé vált víz- pocsékolás megakadályozására, annál is inkább, mivel a város fizetni kénytelen a vízműbe elektromos árammal hajtott víz minden literjéért. A határozat elbírálása különösen hosszadalmasan ment a minisztériumokban, mert három minisztérium foglalkozott a kérdéssel, tekintve annak pénzügyi és kereskedelmi vonatkozásait. A város több ízben sürgette már a határozat jóváhagyását, azonban a minisztériumok a legnagyobb részletességgel tárgyalták az ügyet s így minden sürgetés hiábavalónak bizonyult, pedig a város évi negyvenezer pengő megtakarítást vár a vízmérő őrák beszerzésétől, nagy érdeke volt tehát a mielőbbi jóváhagyás. Most úgy értesülünk, hogy a belügyminiszter az elmúlt napokban jóváhagyta a vízórák beszerzését. A jóváhagyó leirat még nem érkezett meg a városhoz, de dr. Kálnoky István tanácsnok, aki hivatalos ügyben a minisztériumban járt, érdeklődésére azt a választ kapta, hogy a határozat aláirása megtörtént. Mihelyt a határozatot kézhez kapja a város, azonnal intézkedik az őrák megrendelése iránt. A város közönsége rendkívül nagy várakozással néz a vízmérés rendszere elé, mart a képviselőtestület döntése szerint a megtakarított összegeket az üzemi díjak ciökkentésére fordítják. Az Idei Gyöngyös Bokréta új népművészeti értékekkel gyarapodik Heves megyéből Paulini Béla a ma már világhírű Gyöngyös Bokréta országos szervezője és igazgatója a húsvéti ünnepek alatt Hevesmegyében járt, hogy friss anyagot gyűjtsön a legközelebbi ünnepségekre, amelyen most is az ország minden népművészeti vonatkozásban jelentős vidéke képviselői megjelennek. Egerből kiindulva járta be a megye azon helyeit, ahol még eredeti szépségében megtalálható a népművé- szetnekegy-egy megnyilatkozása. Anyaggyüjtö útja során ellátogatott Szalókra, Recskra, Fel- sőtárkányba és megszemlélte a táncokat és népviseletet. Da különösen Hevesaranyoson és Egerbocson nyerték meg tetszését a táncok és ruhák. Valószínű, hogy Hevesmegyét ez a két falu fogja képviselni a «Gyöngyös Bokréta« idei bemutatóján, amelynek most már külföldi folytatását is tervbe vették. A »Bokréta«sstreplői közül ugyanis kiválasztják a legkiválóbbakát és Londonba viszik vendég- szereplésre. Természetes, hogy ilyen perspektíva mellett a szervezés munkája is sokkal nehezebb és nagy körültekintést igényel a legmegfelelőbbek kiválasztása. Hevesmegyében legújabban Aranyos, Boci, Recsk, Szalők legényei és leányai indultak abban a nemes versenyben, a- melynek győztesei fogják bemutatni Budapesten Európának, Londonban pedig az egész világnak, hogy milyen halhatatlan értékeket termelt a magyar föld, a magyar paraszt. Annak az országos megmozdulásnak és osztatlan elismerésnek, amely Paulini Béla munkáját kiséri, az új Bokrétán láthatjuk majd az eredményét, amely bizonyára bővelkedni fog szenzációkban. Paulini Béla egyébként még nem döntött arról, hogy Heves- megyét melyik község fogja képviselni a Bokrétán. Kőrútján elkísérte őt Karczos Béla az egri idegenforgalmi hivatal vezetője is, akivel az «Egri Szüreti Hét* (szeptember 22.) előkészületeiről tárgyalt. Élénk kortesélet Kálban a képviselőválasztás előtt Rál, április 24. A megüresedett káli mandátum jelöltjeinek száma egyre növekedik. Szinte — naponkint jelentkezik űj jelölt, aki a szokásos optimista kijelentésekkel igyekszik a választók hangulatát maga felé fordítani. Húsvét előtt már túlhaladta a jelöltek száma a tucatot, húsvét után azonban még új indulókkal bővült a jelöltek tábora. Ebben a pillanatban 14 a jelöltek száma, ezeknek azonban természetesen ciak igen kevés hányada indulhat eséllyel a választási küzdelembe. Élénk kortesélet előzi | meg falukszerte a választásokat. A kerület eddigi képviselőjőneki Mayer Jánosnak a barcsi kerületbe történt távozása után is hatalmas pártja maradt Kálban, s ennek a jelentős többségnek a megnyeréséért folyik az agitáció erősen. A kerületben önjelöltként szerepel Budavári László is, aki mint ismeretes 1931-ben az egri kerületben maradt kisebbségben. Budavári tegnap gyűlést hirdetett Kálba, ahol híveinek egyrésze megjelent. A gyűlés minden zavaró körülmény nélkül, rendben folyt le. Május 15-ig el kell készíteni a Líceum melletti nyilvános illemhelyet Az idegenforgalmi idény beálltával fokozottabb tempóval folyik a Líceum melletti nyilvános illemhely építése. Az építkezés menetét bizonyos mértékben hátráltatta a város pénztári helyzete, amennyiben a város a heti bérjegyzékeket sokszor késedelmesen tudta csak teljesíteni, éppen ezért a vállalkozó kijelentette, hogy a szerződésben kikötött hatvan munkanap alatt nem tudja az építőst befejezni ős június 15-ig kért határidőt. A város túlságosan hosszúnak találta a terminust és arra kötelezte a vállalkozót, hogy május 15-ig fejezze be a munkálatokat, ugyanakkor azonban ígéretet tett arra, hogy az építkezési költségeket késedelem nélkül fogja folyósítani. EMERICANA — Megjelent az Emericana legújabb száma, a Szövetség országos közlönye, amelyet Egerből szerkeszt dr. Tóth József érseki jogakadémiai tanár. A folyóirat tartalmát Kelemen Krizoiz- tóm pannonhalmi főapát húsvéti oikke nyitja meg, dr. Nizsa- lovszky Endre egyetemi tanár a családvédelemről, mint az Emericana első reformpontjáről ír, majd dr. Tóth József felelős szerkesztő világítja meg nagy meggyőző erővel az Emericana szociálpolitikáját. A szerkesztő cikke többek között a következőket mondja: Korunk a szociális gondolat százada. Ezt a megállapítást igazolják a világszerte jelentkező szociális törekvések ; egyfelől a helyes irányú s építő szociális evolúció, másfelől a romboló irányú szociális revolució jelzik útját az egyre nagyobb erővel előtörő követelésnek: több s emberibb életet a ma embere számára! Meg kell állapítanunk azt, hogy az Emericana a szociális gondolat jegyében született másfél évtizeddel ezelőtt, amikor a «szociális* jelsző hangoztatását még annyi félreértéi, gyanúsítás és ferde tekintet kísérte. Amikor a vesztett háború s az utána következő forradalmak után a katolikus magyarság újjászületésének igénye az Emerionát életrehívta, akkor az Emericana nem a régi feudális magyarság «dzsentri* és «dendi» ifjúságát kereste, hanem a háborúból meg- vérezve, lerongyoltan és annyi csalódással hazatért fiatalok mellett legnagyobb rétzben a falu gyermekeit, az iparosok, kereskedők, a kisemberek fiait ölelte mBgához a középosztálybeli ifjúsággal együtt, — hogy velük készítse elő s alakítsa ki a magyarság történelmének újabb fejezetét. Az Emericana odaállott akkor a kétségbeesett, a mag&ba- roskadt, nincstelen katolikus e- gyetemi ős főiskolai ifjúsághoz, lehajolt hozzá, felemelte, magához ölelte; aztán vezetni kezdte és vezeti immár tizenöt esztendeje a «szebb magyar jövő* felé ezt az új katolikus magyar értelmiséget. Ebben a cselekvő szociális eszményben született az Emericana, amely egyúttal új fogalmat vezetett b9 a magyar szótárba, — hirdetvén, hogy nemosak születési, hanem szellemi arisztokráoiára is szüksége van a Trianonban megalázott magyarságnak. Ezt a szegénységből és elesett- ségböl, — faluból, műhelyből, gyárból felemelt ifjú szellemi arisztokráciát adta az Emerioana a magyarságnak. Ninci oka szégyenkezni miatta, mert ez legnagyobb büszkesége, de azért is, mert ez szociális tett! Nincs oka hivalkodásra sem, de oka van magabízásra, mert az Emeri- oara a »katolicizmuitől megszentelt« szociális korszellemnek úttörője volt már akkor, amikor e
