Eger - napilap, 1935/1
1935-04-21 / 63. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG2 1935. április 21. éa népi szabadiág&ért ■ a ma* gyár törvénytárban több mint egy évszázadon fit szerepelt egy törvény, amely megbélyegezte őt, mint embert és mint magyart. Az elégtételt megkapta Fereno József király jóvoltából, Tisza István akaratából, s idegen földön nyugvó hamvait a nemzet fejedelmi pompával helyezte el a kassai dómban... S íme, alig pár évtized, s a feledelem sírja felett félve, —bánatosan zengenek a Rákóczi-harangok i nyughelyén idegenek uralma alatt sínylődik oly forrón szeretett népe. És hol van Erdély, amely kiinduló pontja és alapja volt Rákőezi hatalmának... Rákóczi népe ma újra martaléka az idők végzetszerfi járásának s csonka teste újra lapdájává lett az európai diplomácia játékainak. Elveszett az országnak éppen az a része, amelynek termőtalajában nagyra nőtt Rákóczi maEger, április 20. Most, hogy a lezajlott országgyűlési képviselőválasztásokkal kepciolatban annyi sző esett a titkos szavazásról, nem lesz érdektelen megemlíteni két nem mindennapi választást, mely Egerben folyt le másfél száz, illetve hatvanhét évvel ezelőtt. Püspök Eger városa, mint ■Eger a XVIII. században» o. munkám első kötetében megír* tem (143—46. lap), a teljes Com- munitás közreműködése mellett választotta a főbb tisztviselőket. Mivel azonban ez zavarokra adott alkalmat, a század utolsó negyedében ügy intézkedett Eiz- terházy püspök, hogy a városnegyedek válasszanak »elektorokat», számszerint minden negyed hatot, vagyis összesen hát- vanat. Eizterházy püspöknek erre vonatkozó leirata 1783. december 27-ről a többek között ezeket mondja: *... mindenkor a’ Biró, és Tanácsnak építő Széke egyező értelemmel végben menjen, mentői csendesebben és ez után minden illetlen Czivódás, és botránkoztatő Lárma el mel- lőztessen: . . . ezen építő Szék az Egri Lakossainah jobb, és értelmesebb részétől légyen meg, ellenben minden Öizve Zördültl gyülévész és értetlen Nép attól el távoztasson . .» Lelkére köti azután a tanácsnak, hogy a tisztújítóé «minden félelem, tétovázás ős Lárma nélkül készüljön meg.» Ha pedig ■ közönséges, egyes acclamatio- val meg nem lehetne, ki ki Vo- xát különösen és titkon a' Com- missarus jelenlétében a* Nótáriusnak bé jelenthetné, és vagy maga a’ jegyzést meg tehetné, vagy a* Nótárius által meg tétethetné ...» Az «elektorok» választásánál, többnyire jómódú iparosokat és kereskedőket küldöttek be a negyedek a belső városban. A külső negyedek, vagyis hős- tyák pedig csaknem kivétel nélgyar szabadségszeretete, — de azért van magyarság és pedig hisszük és reméljük, tudatos magyarság, amely osodálatoskép az országnak épp azon a részén él és bizonyítja fajiságában gyökerező életerejét, amelyet Rákóczi korában német provinciává degradált a tényleges hatalom. S az a szobor, amelyet Főmél- tőságú Kormányzónk kezdeményezésére az ország fővárosában állít Rákóczi emlékének az az utókor, mindig szimbóluma lesz a magyarság vitalitásának, s hatalmas mementő az európai diplomácia számára. Rákóczi tragikus fenségű emléke erőt fog adni minden magyarnak a mindent feláldozó ha- zafiságának nagyszabású példája meg fogja erősíteni a talán már osüggedők szivét. S a tudatos, egybeforrott magyar erő győzelmi dalait hirdetni fogják még a kassai dóm harangjai... kül földmíveseket bíztak meg a birőválasztással. Az így behívót- tak száma összesen 73 volt s közöttük öl, nem hivatalbéli nemesember. A szavazás azonban még ilyen elővigyázatos intézkedés ellenére sem eshetett meg * egyes ecc- lamatioval, hanem bizony titkosan szavaztak , — még pedig babszemekkel. így választották meg Najmáyer Ignác uramot a fehér babszemekke), mint aho gyan manapság szavaznak a kaszinókban ajánlott tagokra. * A műt század hatvanas éveinek derekán forrongó politikai helyzet végre megérlelte a magyar feltámadást. 1865. szeptember 17 én megjelent a Ferenc József leirata, melyben a magyar országgyűlést december 10-ére összehívja Pest szab. bir. városba. Ez a kézirat utasítja a megyei «bizottmányokat» és a városok képviselőtestületeit, hogy a választó kerületek és a központi választói bizottmányok alakítása végett lépjen munkába. Eger város vezetősége is ősz- szehívta e célból a városnak 1860 ban megválasztott képviselőit és nagy zaj, sok vita után megalakították a középponti választmányt úgy, hogy annak 46 tagja között csak 7 volt zöld tollas, Vagyis Vavrik-párti, ellenben 39 a Csiky-párthoz tartozott. Ezeknek színe fehér volt. A választásra az 1848. évi V. te. volt irányadó, amelynek 32. §a így szól: *A szavazás, a szavazó nevének a küldöttség általi följegyzésével, s valamint a szavazatok összeszámítása is nyilván történik.» A középponti választmány azonban a titkos szavazás mellett foglalt állást. És hiába volt minden érvelés, a választmány megmaradt álláspontja mellett. Még a november 19-én tartott nagyon zajos bizottsági gyűlés sem bírta más belátásra bírni a fehértollas pártot és Ssávica Pál ügyvéd, Er- délyi József v. vármegyei főjegyző ős Szederkényi Nándor pártoló felszólalásai utfin kimondotta, hogy a 2223 Igazolt szavazó titkosan szavaz a három n8p múlva tartandó választáson. Három jelöltje volt ekkor Egernek: Vavrik Béla jogakadémiai tanár, Csiky Sándor ügyvéd és Kormos Béla egri származású pesti ügyvéd. A legutóbbi tolla piros volt. November elsejétől nagy izgatottsággal folyt a választási előkészület és az ütköző pont, a választás titkossága, nagyon megviselte az idegeket. November 22 én, reggel 8 órára nagy tömegben gyűltek össze a Ciiky- választók a Vásártéren és *éber vezetőik őrködő szeme alatt» indultak a városháza felé. A szintén hatalmas Vavrik-párt a Líceum előtti téren gyülekezett és lelkesen énekelte a választási nótát. Mielőtt azonban szavazásra indultak volna, küldöttséget menesztettek a központi bizottmány elnökéhez azzal az utasítással, hogy jelentsék ba tiltakozásukat a titkos választás ellen és a törvény melletti eljárásra bírják őket... Nem sikerült. . . Még azt sem tudták elérni, hogy ezt a tényt beiktassák a választási jegyzőkönyvbe. Ekkor a Vavrik-párt nyilatkozatot irt alá, hogy «... a központi választmány határozatát, mely a világos törvényt önként megmásította, magára nézve kötelezőnek nem ismeri el,» s így a választásban részt nem vesz s az egész aktusnak érvényességét tagödja...» Ezt a nyilatkozatot mindjárt akkor reggel majdnem ezer választó irta alá és kimondották, hogy fölterjesztik az országgyűléshez. .. Minket azonban ezúttal a választás módja érdekel, vegyis hogyan folyt le a titkos szavazás. A szavazatszedő küldöttség szobéjáből nyíló helyiségben, ahonnét nem volt más kijárás, (Budapesti tudósítónktól) Budapest az országnak nemcsak fővárosa, hanem gazdasági és kulturális életének központja is. Érthető, hogy mindazok a tényezők, amelyek a fővárosban vezető szerepet töltenek be, kötelességüknek érzik azt, hogy akkor, amikor Budapest országos, sőt nemzetközi jelentőségű eseményre készül, az érkező idegenek részére minden tekintetben a legmagasabb nívót jelentő látványosságokat készítsék elő. A május 3 án megnyíló Nemzetközi Vásár idején Budapest ezért nemcsak gazdasági, hanem a színházak, sportversengek és kulturális események terén is a leggazdagabb és leg változató sabb programmot nyújtja. A vásáron másfélezer kiállító vesz részt. Hét külföldi állam külön pa- villont állít, Magyarország legnagyobb iparágai a vas-, gép- és vilhárom hatalmas ládát állítottak be. Minden jelölt számára egyet. A Ifidákon ott volt a jelölt neve és — mivel akkor nem volt a választói jog írás-olvasáshoz kőivé — hogy tévedés ne történjék, a ládák ugyanolyan színűek voltak, mint az illető jelölt tollai, tehát: piros, fehér és zöld. Minden ládán egy-egy jókora nyílás volt, amelyen a szavazatot adták be a polgárok. Ne tessék azonban holmi szavazó cédulára gondolni, hanem jókora botra... Olyan szőlőkaró- félére. Minden voks egy öl hosz- szű volt és olyan vastag, mint a kereskedők rőfje. Ezt kapta kezébe a választó polgár s evvel ment be a másik szobába, ahonnét nem hozhatta ki kabátja alatt, tehát be kellett dobnia valamelyik ládába, vagyis: szavazatát gyakorolnia kellett... Igaz viszont, minden elóvigyá- zat mellett is akadtak korlátoltabb választók, akik nem a ládába dobták be a rudat, hanem a tetejére tették föl... Ha azután valami ügyesebb kortesféle talált ilyen rudat, szépen összefogta és bedobta a maga jelöltjének ládájába, nagy dicsőségére az igazságnak és politikai erkölcsnek. Az eredmény: Giiky Sándorra 1146, Kormos Bálára 188 és Vavrik Bélára, akinek pártja nem is vett részt a választásban, 9 szavazat esett. A diadalmas Gtiky- párt mindjárt meg is énekelte holmi mélabűs hangú nótában: Csikynek ezerszáznegyven vótuma vót... Kormosnak csak száznyolcvannyolc vótuma vót... Még kevesebb vót Vavriknak; csak kilenc vót... Az országgyűlés nem intézkedett a Vavrik-párt által beadott kérvényre, ellenben 1866. január 28 án kiutalták Nánfity Mihály uramnak számlájára «.. a Követ választmányi bizottmány rendeletére készített pálezökért és ládákért járó 138 forintokat és 25 | lamossági ipar, a textilipar, az élel- | miszeripar, valamint az építő- és bútoriparok pedig oly nagyméretű kiállításra vonulnak fel, mely nemzetközi viszonylatban is rendkívüli teljesítményt jelent. A vásár szenzációi a repülőgépkiállítás, a divat- revü, a minta családi ház, a lég- és gázvédelmi kiállítás, a gumi-, üveg- és acél mintautak, a cseppfolyós gyümölcs, és a gépipar számtalan újdonsága. A vásáron mutatják be a nia- gyar asztalosiparosság által Rother- mere lord részére felajánlott remek- bekészült Íróasztalt. A vásártorony az egész magyar gyáripar jelentőségéről és szociális tevékenységéről ad képet. A különböző magyar sportokat külön arénában tömegsportgyakorlatok közben mutatják be. Az iparcsarnok óriási gyártelep gépházához hasonlít, ahol a hatalmas motoroktól a legfinomabb texKét különösen megejtett titkos uólasztá5 a régi Egerben 1787-ben babszemekkel szavaztak a főbíró választásánál. — 1865-ben öles rudakkal választották az országgyűlési képviselőt krajcárokat..» Breznay Imre. Divatrevü, repülögépkiállítás, családi mintaház, acélutak, gépóriások és ezer egyéb újdonság a Nemzetközi Vásár látványosságai sorában. Április 27-től, szombattól kezdve érvényes a vásár 5O°/0 os utazási kedvezménye.
