Eger - napilap, 1935/1

1935-04-09 / 56. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. április 9. ■zőr gazdaggá keli tenni éa ak­kor bizonyosan elkövetkezik a feltámadás. Az a kormány, a- mely most ilyen szilárd többségű képviselőbázat érez a háta mö­gött meg fogja találni a módot a reformok végrehajtására. — Szólott azután külföldi útjáról, a hol látta, hogy a magyar em­bert nagyszerű jellembeli tulaj­donságaiért megbecsülik. Én bí­zom ebben a nagyszerű magyar embertípusban, az uj országgyű­lés erre felépítheti azűjMagyer- országot — fejezte bs szavait. A népszerű képviselőt psrca- kig tartó lelkes ünneplésben ré­szesítették beszédje után. A ban­kett további folyamán a Gyön­gyösi Iparos Dalkör szép ének­számokkal szórakoztatta a részt­vevőket. A valorizált életbiztosítások kiűzetésére április 15-ig kell jelentkezni A valorizált életbiztoiitáaok kifizetését izabályoző rendelet értelmében a kötvényeket az fit- értékeiéi! öiazegek kiutalása cél­jából április 15 ig kell bekül­deni a biztoaítő-tfiranaőgokhoz. Az igényjogoaultaknak tehát a fenti határidő lejártáig kötvé­nyeiket akár poatán, akár ize- mélyeaen át kell szolgáltatni an­nak a biztoiftó társaafignak, a- mely a kötvényt kiállította. Amennyiben az illető tfiraaaág megazűnt, a kötvény a táraaaág jogutódjának küldendő be. Április 15-én jár le továbbá az a határidő, ameddig bejelent­hetik azok ia igényüket, akik a kötvényt elvesztették, vagy akik a kötvény beazolgáltetőjával izemben bármi oknál fogva ma­guknak igénylik az fitértékaléci összeget. Az ilyen igénybejelen­téseket azonban nem a biztosító társaságoknál, hanem azok fel­ügyelő hatóságánál (Pénzügy- miniaztérium) kell megtenni a kötvényt kiállító biztoaítő társa­ság a a kötvény számának meg- « jelölése mellett. nagyarányú uárosrenóezési munkálatok indultak Gyöngyösön Ami a városrendezési programmból kimaradt Gyöngyös, április 8. Az első tavaszi szép napok beálltával Gyöngyös városa is megkezdte annak a városrende­zési munkatervnek a megváló- sitását, amelyet még a télen ké­szített el a város mérnöki hiva­tala. A Szent Bertalan utcában le­bontott barak helyére a környe­zetnek megfelelő ízléses sétányt terveznek, az arányosság ked­véért a park céljainak szánt te­rületet újból szegélyezik, en­nek munkálatait már meg is kezdték, a héten pedig az asz faltczfist folytatják. A fiókvá­rosháza mellett lévő, 7 méter magas oszlopon álló kétszáz éves Mária szobrot az új rendezés folytán előbbre viszik, s így a történelmi múltú fiőkvárosházá- val együtt nagyszerűen fogja emelni az új park szépségét. A Szent Bertalan templom melletti aszfaltozatlan területet is füve­sítik és virágágyakkal díszítik. Az Építőipar R. T. útépítési vál­lalat a jövő héten megkezdi az űj-Katonaház alatti árkád asz­faltozását. A Szent Bertalan ut­cai régi járda megszűnik, elgya­logolok az árkádon át, közvet­lenül a Luby-bfiz előtt lévő jár­dán közlekedhetnek. Uj járdát kép a Vezekényi utca másik ol­dala is, a Károly király körút­tól a Petőfi utoáig. Elsőrendű érdek kívánja a Deák Ferenc úti és Kálvária úti, leginkább nyugdíjasok által la­kott városrész rendezését is. A Kálvária utca kitűnő séta- helynek bizonyult; nyári esté­ken a környék lakosai, késő éjjeli órákig szoktak itt sétálni. A pár méterrel oldali húzódó salgótarjáni út azonban az autók­tól felkavart porával egyáltalán nem teszi kellemessé az ott tartózkodást. Porfogő növények ültetésével lehet ezt a hibát kiküszöbölni. Megérdemli ez a hely az illeté­kesek figyelmét, mert szépsége miatt az idegenek leglátogatot­tabb utcája lesz Gyöngyösnek. — Betörtek Gyöngyös legnagyobb divatárúházába. Furfangos ügyes­séggel végrehajtott betörés történt vasárnapra virradó éjjel a gyön­gyösi Szloboda-féle üzletbe, ott felfeszítették a pénztárszekrényt és mintegy 1200 pengő készpénzt, azonkívül egy kazettában tartott 500 pengő értékű ékszert, továbbá 200 pengő értékű szövetet elvit­tek. A tettesek a minden oldalról 8—10 méteres tűzfallal szegélyezett udvarból, a háztulajdonosnak, özv. Kocsis Jánosnénak az üzlet háta mögött fekvő borházán keresztül vésővel és csákánnyal dolgozva, mintegy 50 cm. átmérőjű rést vájva jutottak az üzletbe. Ä Gyöngyös legnagyobb árúházába történt me­rész betörés nagy izgalomban tart­ja a közönséget és érthető vára­kozással tekintenek a rendőrség széleskörű nyomozásának eredmé­nye elé. Hirdessen az Eger-Gg6nggősi újságban 1 Zsúfolt ház közönsége hallgatta uégig az Egri Kaszinó műuészi színuonalú hanguersenyét Eger, április 8. Akik be Egri Kaszinő szom­bat esti hangversenyén megje­lentek, úgy érezhették, hogy visszafelé fordult az idő kereke. Úgy érezhették a nagyterem mozgalmas képe láttán, a forró hangulat hatása alatt, hogy vé­get ért a hét szűk esztendő, Bmi bibliai komorsággal nehezedett Eger kulturális életének egyik legértékesebb és országos vi­szonylatban eddig legtöbb ered­ményt mutató értékére, a zene és dalkultűrára. Ha jól utána­számolunk, talán éppen hét esz­tendő óta hanyatlott egyre job­ban az érdeklődés, néptelened- tek a hangversenyek és hullt ki a lelkesen küzdő dal és zene- egyesületek i vezetőik munkája alól a szükséges alap: a társa­dalom erkölcsi és anyagi támo­gatása. Kétségtelenül nagy ré­sze van ebben a gazdasági vál­ságnak, de, mint most kiderült: a társadalmi összefogás és a kultűrális áldozatkészség hiánya volt a legnagyobb baj. Ezen a bajon egy csapásra segített az évszázados Egri Ka­szinó, amikor hagyományait meg­újítva arra határozta el magát, hogy a szervezetében rejlő tár­sadalmi erőt a kultúregyesületek támogatására fordítja. És való­ban bizonyossá vált, hogy az Egri Kaszinő és elnöke felé su­gárzó szeretet és becsülés rend­kívül kedvezően hat erkölcsiek- ben és anyagiakban egyaránt a zenei életre. A mull tapasztalatai után szemet dörzsölve, szinte hitetlenkedőn kellett tudomásul venni, hogy Egerben zsúfolt ház gyűlt össze egy hangverseny meghallgatására, hogy a négy és előkelő közönség úgyszólván alig fért be a Kaszinő nagy­termébe. De nemcsak a közönség han­gulata tette forróvá ezt a zenei eseményt, hanem a műsor min­den számának művészi szín­vonala. A hangversenyt dr. Peiro Kál­mán országgyűlési képviselő, a Kaszinó,elnöke nyitotta meg és meleg szavakkal üdvözölte a megjelent közönséget, hangsú­lyozva, hogy az Egri Kaszinó régi hagyományait eleveníti fel, amikor hangversenyeket rendez az egri művelődés fejlesztésére. A műsor minden részletében megfelelt a művészi követelmé­nyeknek és a közreműködő egye­sületek elismert hírnevének. Az Egri Dalkör Siklős Kuruc rapszódiáját elevenítette fel, tel­jes tudással egyesítve a finom­ság és erő két szélsőségét az öntudat és fegyelem irányítása mellett. Mig a közönség a rap­szódiában a modern fogalmazá- ■ű zenei gondolat érdekességét élvezte, a magyar népdalegyve­VIKT0RIA TAKARÉKGALLÉR világmárka hideg vízzel úri viselet lemosható leg egyszerűségével és nyugodt harmóniájával hatott a hallga­tóságra. A műsor külön értéke volt Fógelné Kaufmann Emmy Hu- bay-hegedűszólőja zenekari kí­sérettel. A kitűnő művész amel­lett, hogy átfogó értelemmel hangsúlyozta a nehéz mű szer­kezeti sajátságait, plasztikusan fejezte ki a hangulati elemeket i különösen a nemesen érzelmes, puha vonót igénylő részekben oldotta meg tökéletesen témáját. A zenekar finoman illeszkedett a nagy felkészültséggel játszott számhoz. A Dobó István 14. honvédgya­logezred zenekarával bővült Egri Zsneegyesület rendkívüli sokoldalúságáról tett tanúságot az est folyamán. Schubert H. moll szimfóniájának mély lirai- ■ágát éppúgy tökéletesen szólal­tatta meg, mint Suppe nyitányá­nak hullámzó hangulatait, vagy Bizet Ábrándjának tüzes len­dületét és Mozart Török induló­jának pattogó ritmusait. Hang­erőben és hangezínben egyfor­mán ösizefegyelmezatt, képzett társaság ez a zenekar, amelynek minden zenei mozdulásán meg­érződik a muzsika iránti főitét- len lelkesedés és rajongás. A Ferences Scent Klára Vegyeskórus új karnagyának: Huscthy Zoltánnak vezetese alatt sokat tisztult és nemesedett íz­lésben és éneklési modorban. A friss ős üde hangok a művé­szi éneklésben összeolvadva, fi­nom ékszerei voltak a hang­versenynek. Végül nem feledkezhetünk meg a legfontosabb tényezőről, a hangverseny alappilléréről, Hustthy Zoltán karnagyról, aki ma már Eger felsőbb zenei éle­tének egész súlyát viseli. Három nagy kultűregyesület munkáját vezeti művészi tulajdonságai, zse­nialitása, kivételes ízlése mellett, olyan fárádhatatlan lelkesedéssel, szinte apostoli szívóssággal, hogy Eger város közönsége csak a legnagyobb megbecsüléssel adóz­hat személyének. A súlyosodé időkben, a nehéz viszonyok közt egyedül neki köszönhető, hogy Eger megtarthatta ezt a három kultűrtényezőt egy — reméljük — jobb jövő számára. (por)

Next

/
Thumbnails
Contents