Eger - napilap, 1935/1
1935-04-02 / 52. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. április 2. és a kegylárgyüíietban. A bemutató iránt városszerte oly nagy érdeklődés mutatkozik, hogy minél előbb ajánlatos a helyet előre biztosítani, mert különösen a szombat és vasárnapi előadásra már kevés hely szabad. modernizálására ' vonatkozólag. A miniszter a megújítási munkálatok elvégzésére ^legkésőbb május 1-ig adott határidőt. A városnak nem lévén pénze, az OTI-hoz fordult 40 ezer pengő, az OTT hez 20 ezer pengő köi- oiönért. Az Országos Testnevelési Tanáoz'nem tudott kö’ciönt folyósítani, az OTI is első ízben tagadó választ adott, később azonban értesítette a várost, hogy hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, csak a város szerezzen engedélyt a belügyminisztertől a kölcsön felvételére és küldje meg vagyoni kimutatását. Az elöljáróság azt javasolja, hogy a város most már az OTI- tői 60 ezer pengőt kérjen, egyben intézzen kérelmet a belügyminiszterhez, hogy támogassa az OTI nál a város kérelmét az egri fürdők szükséges fejlesztése érdekében. A továbbiakban Nemecsek Aurél ismertette dr. Fzzy Miklós prépost, kanonok köszönőlevelét a képviselőtestület meleghangú üdvözléséért. Eger megkezdi a kölcsön-tárgyalásokat a Társadalombiztosítóval Nem 40, hanem 60 ezer pengőt kér a város az OTI-tól. — Április 8-án díszközgyűlésben áldoz a képviselőtestület II. Rákóczi Ferenc emlékének. Vita az üzemek helyzetéről. Eger, április 1. Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta március havi rendes közgyűlését Braun Károly h. polgármester elnőklésével. Napirend előtt ez elnöklő polgármester bejelentette, hogy a vármegye főispánja az üresedésben lévő városi számtiszti állásra Magyary Ferenc gyöngyösi ezámtiszt9t nevezte ki. Magyary Ferenc a bejelentés után az elnöki emelvény elő állt és letette a hivatali esküt a h. polgármester kezébe, majd rövid, formás beszédben ígéretet tett, hogy ké- paeségeit és tudását mindenkor a legnagyobb szorgalommal fogja a város szolgálatába állítani. Ugyancsak napirend előtt Frank Tivadar h. főjegyző beszámolt arról, hogy a város vezetősége a közeljövőben összehívja az Idegenforgalmi Nagybizottságot, amelyben a város minden rétegének képviselői helyet foglalnak. A Nagybizottság javaslatokat tesz majd a képviselőtestületnek az idegenforgalom jövő programjára vonatkozólag. Éppen szerencsés időben érkezett tehát Gyöngyös város nevében dr. Puky Árpád polgármester meghívása, aki értesítette a város vezetőségét, hogy a legnagyobb szívességgel látja vendégül Eger város képviselőtestületét Gyöngyös és a Mátra idegen- forgalmának és idegenforgalmi intézményeinek megtekintésére. Ez a kirándulás kiválóan alkalmas lesz arra, hogy az egri képviselőteatület tapasztalatait gazdagítsa, éppen ezért indítványozza, hogy a képviselők minél számosabban vegyenek részt a kiránduláson,amelyet a MÁVAUT autóbuszai 4 pengő 30 fillérei kedvezményes áron bonyolítanak la kéaőbb kitűzendő időpontban. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel szavazott köszönetét dr. Puky Árpád polgármesternek s Gyöngyös városának a meghívásért, és elhatározta, hogy megtekinti a Mátra idegenfor- forgalmát, egyben felhatalmazást adott a város polgármesterének, hogy ugyancsak hívja meg Gyöngyös város képviselőtestületét Eger város megtekintésére. Napirend előtt szólalt fel Lang Nándor képviselő is, hogy a múlt közgyűlőaen esett elszólásáért elégtételt adjon az Egri Katolikus Legényegyletnek. — A tréfái elszólás — mondotta — véletlenül csúszott ki a számon, de a Legényegyletet azzal megbántani nem akartam. Rendkívül negyra- becsültem mindig a Legényegylet komoly vallásoa és hazafias munkásságát, éppen ezért kérem a képviselőtestületet, hogy múltkori elszólásomat tekintse el nem hangzottnak. A napirend előtti tárgysorozat- utolsó pontja Lipcsey Páter dr. emelkedett szellemű, nemes szövegezésű beadványa volt, amelyet Nemecsek Aurél v. tanácsnok ismertetett. Lipcsey Péter dr. abban az irányban kereste meg a képviselőtestületet, hogy intézkedjenek II. Rákóczi Ferenc halála jubileumának méltó megünneplése tekintetében. Az állandó választmány javaslata az, — hogy a h. polgármalter április 8-án, a jubileum napján hívjon össze rendkívüli közgyűlést, ahol méltassák II. Rákóczi Ferenc történelmi alakját. Lipcsey Péter dr. szóban is megokolta indítványát. — Cionka- ságunkban, megalázottcágunk- ban — mondotta — egyetlen örömünk, ha történelmünk dicső lapjait forgatjuk. A lapok között a legfényesebbek a nagy fejedelmet és a kuruc kort örökítik meg. A nemzetek történetében alig találunk ilyen hősöket, akik vagyonukat, rangjukat, mindenüket föláldozták a megyar szabadság ■zent eszméjéért. Éppen azért méltó, hogy ez az ősi város, a- mely annak idején falai között tisztelhette a nagy fejedelmet, megünnepelje emlékét. Elfogadom ez állandó választmány javaslatát, mert tudom, hogy a helyettes polgármester úr rendezésében lervbevett ünnepség méltó lesz a vezérlő fejedelem történelmi időkből kimagaalő alakjához. A képviselőteatület lelkesen megéljenezte a szónokot, majd rátértek a napirend tárgyalására. OTI kölcsön a fürdők modernizálására. Frank Tivadar h. főjegyző ismertette a belügyminiszter rendeletét a városi gyógyfürdők Nagy érdeklődés mellett terjesztette ba Ringelhann Béla üzemi igazgató a gépüzemek 1934, évi zárőszámadáiát. A számadás körül hosszas vita fejlődött ki. Lang Nándor kifogásolta, kogy az üzem nagy reziival dolgozik. Ma, amikor a polgárság is kénytelen összehúzni háztartását, nem lehat megengedni, hogy az üzem i’yen magas önköltséggel dolgozzék. Ezen a helyzeten föltétlenül változtatni kell. Alföldi Béla dr. a jéggyár veszteségét tette szóvá. Lehetetlen az, hogy a városnak 10 ezer pengőbe kerüljön 7 ezer pengő bruttőértékfi jég. Mielőtt ezek a veszteségek állandósulnának, érdemesebb volna kisebb kapacitású gépeket beszerezni a rezsi csökkentése végett, vagy nagyobb gondot fordítani az értékeltéire. Stajlay Sándor a jéggyár rentabilitása érdekében azt indítványozta, hogy szállítsák lejjebb a jég árát. Heller József szerint nemezek a si* tételek befolyásolják hátrányosan az üzemek helyzetét, hanem az a körülmény, hogy nem azabadították meg az üzemeket a városi adósságoktól. Nagy baj az is, bogy az üzemi kölcsönök rendezése sem sikerült még. Sürgősen be kell szerezni a vízmérő órákat, mert az is jelentői megtakarításokhoz vezet. De az üzemek rentabilitásának kárára van az a körülmény is, hogy a vízdíjak után még mindig kell fizetni a ház adót. Ha azt megszüntették volna, már erőien csökkentek volna az üzemek kintlévőségei. Nagy József azt kifogásolta, hogy a jeget nem szállítják házhoz, ■ így a fogyasztók nem férkőzhetnek közel az árúhoz. Radii Károly szintén hangsúlyozta, hogy az üzemek rezsije nagyon magas, különösen ha összehasonlítást teszünk azokkal az időkkel, amikor az áramot még magunk állítottuk elő. Ez helyzet tényleg tarthatatlan. Helyes az az érv, hogy a vízmérő órákat ba kell szerezni, éppen ezért szükséges, hogy állandóan sürgessék a minisztériumokat az engedély megadására. Az is igaz, hogy a vízdíj add hálrányozan érinti az üzemeket. Ez a helyzet évente 80 ezer pengőt von ki a város gazdasági életéből, míg ha itt maradna ez a pénz a háztulajdonosok fizető képességének emelésére, következésképpen az üzemek kintlévőségeinek csökkentésére szolgálna. Az üzemi rezsit a belügyminiszter is állandóan kifogásolja, sőt legutóbb Bnnak a véleményének adott kifejezést, hogy a személyi kiadásokat csökkenteni kell. Arra kérte a h. polgármestert és h. főjegyzőt, hogy szerezzenek érvényt a belügyminiszter kívánságának. Az üzemeket különben még egy másik veszedelem is fenyegeti, tudniillik [az Eger— Győngyösvidéki Villamossági Rt. nem akarja elfogadni a város adósságainak fizetésére tett részletfizetési ajánlatot. Az üzemeknél tehát sürgős orvoslásra van szükség. Ringelhann Béla kijelentette, hogy a jéggyár felszerelése a legmodernebb, viszont ez is igaz, hogy teljesítőképességét a gyenge fogyasztás miatt nem lehet kihasználni. Egyedüli megoldás az eladás fokozása, éppen ezért ismét meg fogják próbálni a jég házhoz szállítását, bár a múlt tapasztalatai szerint a fuvarköltség csak növeli a deficitet, A személyi kiadásokra nézve megjegyzi, hogy azok nem magaaab. Braun Károly h. polgármester azzal zárta le a vitát, hogy a rezsi csökkentésére vonatkozólag az üzemek rövidesen megkapják a szanálási tervezetet, a belügyminiszter kívánsága alapján. (A közgyűlés érdekesebb pontjairól legközelebb külön cikkekben számolunk be.) — Olcsóbb lesz a ebkor. A magyar cukorgyárak tervezetet készítettek, amely az egész ország területére egységesíti a cukor árát kicsinybeni eladásnál. A tervezet ugyanekkor a cukor árát leszállítja. Eszerint a kristálycukor fogyasztói ára 1'28 pengő, a kockacukoré 1‘34 pengő lesz. Az olcsóbb árak rövidesen életbelépnek. * «Igmádi»-ból nem kell pohárszámra inni, negyed, vagy fél pohár elég szokott lenni!
