Eger - napilap, 1935/1

1935-03-21 / 45. szám

ÄH Ä O FILLER Eger, XL VI. évfolyam 45. szám + Csütörtök # Trianon 16, 1935 március 21, 1LÖFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EOT HÓNAPBAi I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558 GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG» EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 17«. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ- ZSEF, SZT.BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) A törvényhatóság nem hagyta jóvá a polgármesteri lakás bérletét Sokkal előnyösebb lett volna, ha a város zárt ajánlat helyett nyilvános árverésen értékesíti a lakást A fiatalság a kisebbségekért Ha a vfilaiztfiii harc lármája Te ii köt minden figyelmet, még­tem térhetünk napirendre egy olyan esemény fölött, amely minden magyar ember figyelmé­re méltó. A Magyar Nemzeti Diákazöveteég terjedelmei me­morandumáról szólunk, amelyet a múlt héten adott át a diákiág küldöttlége az egyetem taná­csának. Ebb?n a beadványban egy Budapesten felállítandó ki­sebblégi intézet megszervezését kéri az ifjuiág. Ennek az inté­zetnek volna rendeltetése, hogy a kisebbségi kérdések minden ágazatával foglalkozzék. Eliő- sorban természetesen a magyar kisebblégével, amely —szomorú ellentétben a nagy német egy­ség felé sővárgó nőmet kisebb- séggel izemben — úgyszólván teljesen magárahagyatvs, teljes gazdasági kiizolgáltatottságban vívja a maga nehéz harcát az új impériumok birtoklóival. Ez a kisebbségi sors sokáig dön­gette eredmény nélkül érdeklő­désünk kapuját. A Gömbös kor­mány figyelt fel először erre a sorira, amikor hivatalos prog­ramjának vallotta a kisebbségi kérdések megoldását. Az időre bízni ezt a sorsot, kényelmesnek talán kényelmes álláspont, de magában rejti a nagy veszedel­met, hogy mire a reviziő gon­dolata gyümölccsé érik, addig a visszanyerendő területekről el­fogy a lélek. Az idő is sürget, de még in­kább a győztesek türelmetlen­sége. ók, a győztesek jogán, könnyen túlteszik magukat a vállalt kötelezettlégek teljesíté­sén. A román nyelvvizsgák, az állásukból máról-holnapra kido­bott magyarok ezrei, az erdélyi várótok gyors elrománosítására kiadott és elrendelt szellemi moz­gósítás mind sürgető S.O.S. jel­nek veendők. Da vannak más jelek is. Egy román államtitkár beszédében elismeri, hogy az erdélyi városok nagyobbrészt magyar alapítások, amelyeket máról-holnapra, tűzzel > vassal nem lehet elrománosítani. Há­rom nap sem telik bele s már az államtitkár nem államtitkár többé. Egy híres román karmester Temesváron elvezényli Kodály világhírei Psalmus Huogaricusát. Megtámadják ért?. A támadás nem szűnik, sőt növekszik. — Annyira, hogy a román karmes­ternek az idegei fölmondják a szolgálatot s megrokkanva főbe­lövi magát. Mindez miért? Egy magyar művének átvezénylésé­ért. Ahol a nemzeti elfogultság­nak ilyen mértéke érvényesül, ott nem igen lehet se belátásra, se békés méltányosságra számí­tani. Ott már régen elpusztult minden lehetősége a kézfogás­nak, az összefogó testvéri kultúr- munkának, amelyről néhány ro­mán és néhány szép lelkű ma­gyar vezető ember álmodozott. A magyarságnak a maga lá­bán kell állnia, tudnia kell, hogy halálos küzdelmében senki más­ra, mint önmagára nem számít­hat. Da az enyaországnak is megvannak a maga kötelességei elszakadt véreivel szemben. S éppen azért kelt bennünk örö­met fiatalságunk okos és jelen­tős elhatározása, tmrt a magyar közösség áramát érezzük fai be­lőle. A magyar ifjúság tudói, is­merni, kutatni akarja a kisebb­ségi kérdés minden ágazatát. Nemcsak a magyarét, de a többi kisebbségét is. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint a diákság­nak a magyar rádió igazgató­ságához intézett kérelme, amely­ben a magyar mellett horvál, rutén és tótnyelvü hírszolgálta­tás megszervezését és beállítását kéri. A magyar ifjúság nem a gyű­lölet útján akar eljutni a kisebb­ségek szívéhez, hanem kultúrá­juk, nyelvük és lelkiségük meg­értésén keresztül. Olyan űt ez, amely nem ve­zethet csalódáshoz csak siker­hez és eredményhez. — Az idő. A Meteorologiai In­tézet jelenti ma déli 12 órakor i Gyenge légáramlás, jobbára de rült idő, a hőmérséklet kissé süly- lyed, éjjel fagy lehetséges. — Egerben a ma reggeli hőmérsék­let -j-5, a tálajmenti minimum — 0'4, a tegnapi maximum 16 8 C. fok volt. A légnyomás 768 9 mm., emelkedő irányzatú. Eger, március 20. Ismeretes, hogy a városi kép­viselőtestület még januárban el­határozta, hogy mivel Braun Károly b. polgármester nem ve­szi igénybe a polgármesteri la­kás?, bérlet útján értékesíti a régi postaépület első emeleté?. A város előljérósága ebből a célból meghirdette a pályázatot és zárt ajánlatokat kért be. Az ajánlatok közül dr. Kőrffy Ló­ránt orvosé volt a legmagasabb, aki 1600 pengő p'uiz vízdíjért, összesen 1950 pengőért volt haj­landó bérbevenni a lakást. Dr. Szabó Jenő fogorvos később utőajánlatot adott be, amelyben kétezer pengőt ígért a vízdíjon kívül. A képviselőtestület a februári közgyűlésben határozott a bér­let tekintetében és elfogadva az állandó választmány javaslatát, a lakást 1935 augusztus 1-től dr. Körffy Lorántnak adta ki, Szabó dr. utöajáolatát pedig mellőzte, a zárt alánlatra valő tekintettel. Egtr, március 20. Az elmúlt hét folyamán vár- megyeszerte lezajlottak a kerü­letekben a programmbeszédek. Vasárnap ismertette célkitűzéseit a kápolnai kerületben Mager János, a kipróbált, régi kisgazda- poliiikus. Mayer Jánosi min­denütt szeretettel fogadták, az ellenpárt természetesen tőle tel- hetőleg igyekezett megzavarni a volt miniszter beszédét. Az elmúlt napok választási nevezetessége Eckhardt Tibor hevesmegyei szereplése volt. Kál községben kedden délelőtt kerületi gyűlést tartottak a füg­getlen kiigazdapárti választók. Nagy várakozás előzte meg a gyűlést, mert híre terjedt, hogy Eckhardt Tibor pártvezér is megjelenik a gyűlésen dr. Sol­A város határozata dr. Szabó Jenő fellebbezésével most került Hevesvármegye törvényhatósá­gának közgyűlése elé. A felleb­bezés szerint dr. Szabőt úgy informálták, hogy 1500 pangót elég lesz megajánlania, mihelyt azonban tudomást szerzett a magasabb ajánlatról, azonnal felüligért és ma is tartja a 2000 pengő plusz vízdíjas ajánlatát. A közgyűlés a fellebbezést el­fogadta és a város bérleti ha­tározatát megsemmisítette. Ki­mondta a közgyűlés, hogy a város figyelmen kívül hagyta a községi törvénynek azt a rendel­kezését, amely szerint a községi vagyontárgyak rendszerint nyil­vános árverés útján adhatók bérbe. A nyilvános árverés jobb eredményt hozott volna, ami különösen megfontolandó a vá­ros mgi súlyos gazdasági hely­zetében. Utasította tehát a tör­vényhatóság a városi képviselő- testületet, hogy a lakást nyil­vános firworé« útján adja bérbe. j tész János miskolci ügyvéd, kép­viselőjelölt támogatására. Eck­hardt Tibor megérkezése után a pályaudvarról egyenesen a Kisgazda Körbe sietett, amely­nek udvarán a gyűlést tartották, és rögtön megkezdte beszédét: — Sietek, — mondotta, — éppen ezért csak néhány szóval emlí- tam meg, hogy ennél a válasz­tásnál az elvek harca folyik, nem a személyeké, őrizze meg tehát mindenki a nyugalmát és higgadtságát, hogy el ne fajuljon a küzdelem. Eckhardt a rövid beszéd után azonnal autóba ült és Verpelétre indult. Dr. Soltész János ezután akarta megtartani programút- beszédét, de az állandó kőzbe- szőlások, majd a kitörő zaj, fü­tyülés és kiáltozások : «Le vele!» Lezajlottak a programmbeszédek a hevesi kerületekben

Next

/
Thumbnails
Contents