Eger - napilap, 1935/1
1935-03-19 / 44. szám
2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. március 19. hasznára lehetek a magyar szőlőgazdaság érdekeinek. — A mostani választás rendszerváltozás jegyében Indul. Meg kell mondanom: énazemélyében mindig becsültem Gömbös Gyula miniszterelnököt, csak nem szerettem azt a környezetet, amelyre politikáját felépítette. Ha sikerül a gyökeres rendszerváltozás, hajlandó vagyok ennek a konzekvenciáit levonni, mert meggyőződésem, hogy a szebb jövőért vállveteti erővel kell harcolni. — Programmoi kell ma adnom és én azt mondom, hogy progremmom továbbra is ez egyenes út és a becsületes politika. Engem nem fog lepénzelni a kartell, amelynek az a szokása, hogy az érdekei ellen felszólalóknak bankóval és jövedelmező ajánlatokkal próbálja betömni a száját. — Nam ígérek most aem semmit, csak azt, hogy minden gondolatommal, becsületes munkámmal élni fogok ezért a váróiért éa minden polgáráért. — A nagy lelkeaedéssel kísért ■zavak után Nagy Kálmán, a Mária utcai Földműves Olvasókör elnöke mondott zárszavakat. Visszapillantott a legutóbbi választásra, amikor m§g ellenségekként álltak itt a politikai ellenfelek. Az emberek ma nyugodtak, mert van közöttük egy öaszetertő kapocs, dr. Fetro Kálmán. Ha meggondoljuk, mit jelent ez a békesség, csak bálával tartozhatunk személyének. Petro Kálmán kivételes képességeit mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az egri választások történtében ö az egyetlen, akit egyhangúlag választ meg a kerület. Dr. Petro Kálmán vasárnap dé után Mahláron és Füzesabonyban mondott programbaszédat. A választópolgárok mind s két helyen nagy leikesedássel fogadták a képviselőjelöltet. Winchkler István nagyszabású gyöngyöst beszédében gazdasági programmot adott «Piacról mi gondoskodunk.» Gyöngyös, március 18. | Vasárnap délelőtt fái 11-kor tartotta Gyöngyösön program- beszédjét |dr. Winchkler István kereskedelmi államtitkár. Már jóval a gyűlés megkezdése előtt, Bruokner nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség és ezrekre tehető azoknak a száma is, akik a Gazdakör azékháza erkélyén elhelyezett hangszóróból, a Hanisz Imre téren hallgatták végig a gyűlés lefolyását. — A gyűlést dr. Katrics Kálmán nyitotta meg, aki beszédjében üdvözölte dr. Winchkler Istvánt, a város képviselőjelöltjét, továbbá Héjj Imre kormányfőta- nácsost, dr. Hedry Lőrinc főispánt, Okolicsányi Imre alispánt és a megjelenteket. Ezután utalt Bornemissza Géza kereskedelmi miniszternek a «Hevesvármegyében» adott intervjűjára, a Magyar Szőlősgazdák elnökének, a Párt helyi szervezetéhez küldött levelére, a «Borásseti Lapok» március 16 iki számában megjelent újságcikkre, melyek mind amellett szólnak, hogy Winchkler István személyében a magyar bor- és gyümölcitermeló gazdákért, de mindenekelőtt a gyöngyösiekért harcoló képviselőt fog nyerni Gyöngyös város. Az elnöki megnyitó után emelkedett szólásra dr. Winchkler. — Engedjék meg — mondotta, — hogy amikor először van módom önökhöz szőlani, egy vallomással kezdjem beszédemet. Mikor Gyöngyöt vároia felajánlotta mandátumát, az öröm‘ szorongását éreztem magamban. Éa a Mátra aljában és környékén szereztem ez ellő benyomást a természetről és az emberekről. Az ember életének tartalma a munka, szerintem a másokért való munka. Titkos vágyem mindig az volt: munkálkodni ezért a vidékért. — Magyar Testvéreim, én ide küldetésben jöttem; én Gömbös Gyula zászlajának hordozója vagyok. Gömbös Gyula használta először a «Magyar Testvér« igát, Koituíh és Petőfi óta, mert ez az igazi demokrácia hangja. Nekünk reformpolitikát kell követnünk. Da mi is bz a reformpolitika ? A kimenekülés a régi rendszerből, minden magyar ember tehetségének a felismerése és e tehetségek szabaddá- tétele. Mindenkiből ki kell hozni ezt, ami érték I Ebhez azonban számító megfontoltság és még valami: tiszta kéz kell. (Zúgó taps.) A népi erőkre keli támaszkodnunk és ezt az erőforrást kell jobban megszerveznünk, nemzeti és keresztény alapokra fektetnünk. Szent Ágoston szerint : a keresztény ember, a szabad lelkiismeretű ember. Ezi az átszervezést, a nemzet sejtjénél, a családnál kell kezdenünk, mint azt legfőbb lelkipásztorunk nemrégibenkifejtette. A cialád szentségét keil megóvnunk, ez a reform politika. — De át kell szerveznünk, — folytatta — az egész gazdaságpolitikai gondolkodásunkat is. A volt monarchia területén az utódállamok mindenütt az önellátásra rendezkedtek ba s nekünk terményeink száméra uj tereket kell szerveznünk, de mindenekelőtt irányított gazdálkodást kell folytatnunk. Kis cikkeket kell termelnünk: gyümölciöt, zöldséget, mert ezek az elmúlt évben az összexportnak 20%-fit, míg a búza ciak 13%-át tették. Németorszfiggal fennálló szerződésünk folytán, melyet én kötöttem ma már 60 ezer holdon termelnek lent, melynek mint ipari növénynek a termesztése szintén igen előnyős. Gyöngyös váróiénak vulkánikul talaja predesztinálva var, hogy gyümölciös és veteményes kertté váljon. Tudom, hogy Gyöngyösön ebben az irányban folyik a munka évek óta, mert a gyöngyösi gazda már régebben észrevette, hogy a gyümölcstermelésre mily nagy jövő vár Magyarországon. Gyöngyösnek missziója van az ország gyümölcstermelő helyei között. Gyöngyös történelmi borvidék, — ezt el akarták tőle venni, de nem engedtük —, de én azt mondom: térjetek át a gyümölcstermelésre. . . piacról mi gondoskodunk. (Zugó taps.) A továbbiakban bz államtitkár szólott az ipari minisztérium leendő felállításáról, a kereskedelem sza- baddátételéről, majd a pengő kérdéséhez érve a következőképen folytatta. — Nem frázisokat fujuak, hanem a való élet szavait. Igen is nekünk pénz kell, azonban a magyar pengő értékét aláásni nem szabad. Fejlesszük ezért az idegenforgalmat, mert a pénz hullámzása nagy előnnyel jár. Külföldre kimenni öngyilkosság, vérveszteség, va- iutaveizedelem. Itt a Mátra, címerünk egyik sikotó része, hiszen naperejével, szépségével Svájc hegyeivel versenyzik. A Mátra vDproblőmáját meg fogjuk oldani. Beszédje végén a Dunamedence rendezésének kérdését fejtegette, majd így fejezte be szavait: Ebben a kérdésben csak úgy lehet sikerünk, ha Gömbös Gyula mögött ott áll az egész nemzet. Fogjunk össze a nemzeti egységben. A Mindenható legyen segítségünkre ! Nagy tapssal fogadott beszédje után Héjj Imre kormányfőtaná- csos szólott a revíziről. A Gazdakör nevében Balogh Sándor, az Ipartastület nevében pedig Kovát* Gyula, elnökök szép beszédben üdvözöljék dr. Wínchklert, majd a gyűlés a Himnusz hangjaival véget ért. Délután 3 órakor Karéciondon, a községháza előtt, szintén nagy érdeklődés és tetszés mellett tartotta mag programbeszádjét az államtitkár. ÍTlég minőig függőben uan az alsóheuesi tírmentesítés kérőése Melegen búcsúztatta a közigazgatási bizottság a nyugalomba vonult Maggarg Pál pénz- üggigazgatót és üdvözölte dr. Liman Emilt a pénzügyigazgatóság új vezetőjét Eger, március 16 Havesvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt tartotta rendes ülését. Dr. Búzás Endre bevezetőül ismertette az aii*- páni jelentést, amely beszámolt többek közt a poroszlő-ujiőrinc- falvai öblözst ármentesítési kérdéséről. A kérdés elintézése még mindig függőben van, mert vitás a jelenleg megépített árvédelmi művek fenntartásának problémája. A kérdés csak az uj útügyi érdekeltségek megállapítása során lesz rendezhető, mert a mai állapot nem tartható fenn. Ma ugyanis a vármegye viseli az egész fentartási ösz- szegat, ami nemcsak minden törvényes alapot nélkülöz, hanem anyagilag sem oldható meg. Feltűnő melegséggel emlékezett meg a jelentés a nyugalomba vonult Magyary Pál min. tanácsos pénzügyigazgatóről. A nyugalomba vonuli pénzügy- igazgató — mondja jelentésében az alispán — több, mintegy évtizeden keresztül igazi tapintattal, bölcs mérséklettel igyekezett nehéz és hálátlan feladatkörét ellátni s fáradozása igazán eredményesnek mondható. Távozása érzékeny veszteséget jelent a bizottság számára, ezért javaslom, méltőztassék érdemeit jegyzőkönyvben megörökíteni és őt erről értesíteni. A javaslatot a bizottság nagy lelkesedéssel fogadta el. A jelentéshez Török Kálmán pápai preiálui, kanonok szólalt fel. Amikor tisztelettel elfogadom az alitpáni jelentéit, — mondotta — különös örömmel veszem tudomásul, hogy méltó elismeréssel adózott a nyugalomba vonult pénzügyigezgatő érdemeinek. Magyary Pál tizenhárom évig vezette ez egri pénzügyig izga- tőiágot, olyan küzdelmes időkben, amikor ennek az állásnak betöltése terhesebbnél terhesebb volt. Hivatása az államérdekek fokozott szolgálatát követelte, ■ ez a körülmény nem volt alkalmas arra, hogy személyét népszerűvé tegye. Mégis, a bizottságnak módja nyílt meggyőződni arról, hogy ha pontosan él lelkiismeretesen is teljesítette kötelességét, a legméltányossabban, a legnagyobb megértéssel állt az adófizetők rendelkezésére. Elismerésünk mellett kísérje a jő Istenhez intézett fohászunk, hogy
