Eger - napilap, 1935/1

1935-03-17 / 43. szám

1935. március 17. EGER—GYÖNGYÖSI DJSÄG 3 köziig határában a köziéglelél- járőság várta a temetéai mene­tet. Ott volt Bt egéiz falu, löt Andornakról i* több száz főnyi tömeg jött át. hogyutoliő útjára kísérje a szerencsétlenül Fjőrt rendőrt. A boporaőt a gyáazolő oialád házához azállftottáb, ahol beazentelték éa hat egri rendőr- bajtára vi'te ki a temetőbe. fimit nem tudtunk Gárdonyiról Tordai Ányos egri vonatkozású jegyzetei a nagy író fiának könyvéhez Eger, maróim 16. Gárdonyi Géza fiának, József­nek a múlt őv végén jelent meg atyja életéről írt két kötetea munkája »Az élő Gárdonyi* cím ■el. Ez a böcyv ez edatoknagy böaégével, de a fiú szereltének meleg fényévei világítja meg az egri remete életének 10k isme retten részletét. Nemrégiben dr. Tordai Áoyoa, volt egri ciszterci alpsrjel, jelen­leg bajéi gimnáziumi igazgató méltatta Gárdonyi József müvét a Magyar Kultúrában. Tordei Ányos jó ismeretségben állt Gár­donyi Gázával és személyes él­ményei alapján sok érdekes meg­figyeléssel fűz jegyzeteket a nagy­szabású életrajzhoz. Ezek a jegyzetek az alábbi­akban említik Gárdonyi egri éle­tét éa megyarázz&k azt a hatást, amit a katolitui, történelmi vá­ros gyakorolt Gárdonyi »zelle- mére: »Mit jelent Eger Gárdonyi éle­tében? A megtérést éa a meg- érést. A gondviselő Isten visz- szahívta a pogány főváros út­vesztőiből a templomos régi fé­szekbe. Majd húsz évvel előbb indult el onnan az öreg Licaum tudásával és hitével vértezetten: most vissza kellett mennie, hogy magasra nőtt fája m>g is lom* boiodjék, hogy semmivé tőrpült hite ismét az ég felé irányuljon. Mert ez történt Egerben. Ott a •oktornyú várói falett, a magá­nyos csöndben Isten újra meg­érintette leiké4. Elzsongí otta a fájd sebeket. Mellé telepítette megmaradt kis családját. önzet­len, melegszívű embereket kül­dött hozzá jóbarátokul. Es las- san-laisan erőssé fonódott a szál, mely egri eziiumál az égbolto­zattal, az Istenael, .a másvilág­gal, ezután már elszahíthatatla- nul, összekötötte. Háza alatt, meg a vén egri vár falai bástyái, a porladó erős magyarok lelke ihlették mesélő tollái. Visszava­rázsolták emlékébe a falusi ta­nító legszebb élményeit. Kigyuj- totlák háza f^ktt diciőségük örök csillagát. Ki yitották előtte a lát­hatatlan emberek szívét. Kitár ták eláje Isten rabjainak cellá­ját. Gárdonyi cúzsájának szár­nya Egarbtn nőtt meg, mese­mondó fája ott termelte legszebb Viszonteladók! Húsvéti piperecikkek, valamint rövidáruk legolcsóbb forrása: Deutsch Andor Budapest, VII., Szöveis g ueca 27. szám. Kérjen árjegyzéket gyümölcseit. Mi vitte Egerbe ? Mondják véletlennek, mondjuk Isten ke­zének. A sok lelki és anyagi törődés után elvágyott már Pest- 1 röl. Fényképező masinájával P<st I ős Buda vidékét járja, azután Szolnokot, Jászberényt, Szege det. Fészket keres. Nem talál kedvére valót. A sok keresés közben eszébe ötlik Eger. «El­nézek én egyet Egerbe is! Isten igazában belakok abba a vá­rosba, ahol annyit koplaltam, fáződtam, sanyarogtam. Megörö­kítem lencsémmel azokat a he­lyeket, miken ifjúságom szenve­déssel átvergődött.» Talán nem is fordult meg ott 1881 óta. Sorra járja diáktanydis, szemben mai sírjával az utolsót is. Felbaktat a Sándor bástya mellett a domb­tetőn. Megdobban a szíve:Itthon v gyök! Visszamegy Pestre bú ; c űzni. 1897 február 10-én így ára­dozik a napló : «Nagy öröm! Meg­jött édesanyám Egerből. A ház­vétel megtörtént! Nigy öröm!« JÚ! iuiban költözik le édesanyjá­val. Kát fiát is megszerzi Győr bői anyjuktól. Kezdődik a csön­des remeteélet. B rátáit, vendégeit szívesen látta, de ő mega nem kívánko­zott a város utcáira, az embe rak közé. Könnyen meg lehetne számlálni, háDyizor ereizkedett alá 25 év alatt a házától leve­zető Hóhér-part nevezetű, görbe utcin. Niccs megírva, de hiszem, sehol sem járt úgymoadoit be­mutatkozó látogatáson. Pdstre azonban időnkiot föl fölnézett. Nemcsak akkor, ha munkái, szinder .bjai ügyében kellett jár­nia, fölment olykor azért is, hogy meg ne szakadjanak a régi összeköttetések, hogy lépést tart­son a haladó idővel. Házetája is ékeskedett, bővült. Tágasí- lotte, n°gyobbítoUa ■ úgy osz­lottá be, hogy egyik felét csak maga lakja. Sokét emlegetett fölülvilágítő ablakát is azért gondolta ki íróasztala fölé, hogy irőszobáját teljesen elzárja kert tői udvartól, ahol bizony édes­anyjának aprójószágai nemigen respektálták a cserd-psrancsot. Az 1916. évvégi naplíb j gyzése tok bosszant ódáit takar: «Mar­hahúst és zsemlyét nem láttunk ez éven át... de élelemben nem volt hiány. Tartottunk tehenet a háznál és a szokottnál több tyú­kot — nem csekély kedvetlen­ségemre. Megszerezte eztán a telkével szomszédos szőlfcskét is, a város meg — némi ellen­4lfUló iMap 25 eV* Ke 4/ZUq .... 5 0 H űltem^ VÉDIEGY késésé után a gazdatársedalom- nak, akik holmi «írnoknak» tud­ták és titulálták — neki aján dékozott háza előtt a köztérből vagy 72 négyszögöle*. Erre is azért vágyakozott, hogy a jövő- menő népek lármája ne érjen be hozzá. Mikor meg 1907-ben a világi fórum előtt elintézte válőp rét, karácsonyi ajándékul egri cialádjának megvett egy harminc holdas kis birtokot tá­volabb a szőlők között: nyaraló is rajta, domb is, völgy is, rét is, fenyves meg gyümölciős. «Különös látni egy ismeretlen négy és szép birtokot — szől a nep’ő — és hallani, emerre né­zek : ez is a tiéd, az is»! 1917- ben Arad kultúrpalotája igazga­tóságával híoálti meg. Azt fe­lelte a tudakozásra: «Ma már ez a város dédelgetve szeret. Itt építettem fel hajlékomat. Munkásságom javát itt írtam | Egerben... Nem megyek». Eger is igyekezett háláját, sze- retetét nemcsak ajándék-telekkel bizonyítani. Mikor a Magy. Tud. Akadémia 1912 ben tagjául vá­lasztotta Gárdonyit, örömében |a város a Takács-utcát, melynek végén kúriája áll, nevéről ne­vezte el. Halála tizedik fordu­lója évében meg a telke mellett vivő utat díszítette fel az Egri csillagok útja névvel. Végrendeletében azt kívánta Gárdonyi, hogy éjjel legyen a temetése csillagfény, fáklyefény mellett. Sírt m»g ott ássanak neki kertjében virágai között, a mega nevelte fák lombjai alatt. Eger ennél is többet tett. Leg­szebb palotájában, a L’ceumban ravatalozta fel. Koporsóját nagy­lelkű érseke szentelte meg. És legnagyobb ajándékul a Bbek- bástyán, ez egri csillagok között ázatta meg sírhelyét.« A hevesmegyei aszálysujtotta gazdák vetőárpát kapnak a kormánytól 4800 pengő összegben nyolc község részesül segélyben Eger, március 16. Heves vármegye déli részé­ben a tavalyi aszálykárok miatt igen sok kisgazda nem rendel­kezik a tavaszi takarmányárpa elvetéséhez szükséges vetőmag­gal éa azt önerejükből nem lé­vén képesek beszerezni, súlyos helyzetbe kerültek. Ezért a föld­művelési kormány az aszályiuj- tóttá gezdák megsegítésére hi­telkeretet engedélyezett. Heves vármegye a hitelakciőből 4800 pengőt kipott, ami ugyan csak igen kis mértékben elégi i ki a szükségletet, éppen ezért csak a legérzékenyebben károsodott kis­gazdák megsegítésére szolgál. Híves vármegyj gazdasági fel­ügyelősége már meg is kapta ez összeget s ebből nyolo dél- beváii község ksp árpavetöme- go*. A szükséges mennyi éget a közeli raktárakból szerzi be a felügyelőség, hogy a gazdákat a szállítási költség se terhelje. A hitelakcióban részesült gaz­dák a termés után természe ban fogják visszaszolgáltatni az igé­nyelt árpamenoyiséget. A hitel« árpa kiosztására a jövő hátén kerül sor. * Csodákat tud művelni a reménység. Aki szépet és jót vár az élettől, keresse a reménységet, hajszolja a szerencsét! Egy elsza­lasztott pillanatot nem pótolhat semmi. Április 13 án kezdődik az új osztálysorsjáték. Már egy sors jeggyel szerencsés esetben 500.000 pengő nyerhető. Jutalom 300.000 P, főnyeremény 200.000 P, azon­kívül 100.000, 50.000, 40.000, 30.000, 25 000 pengő stb. nyerési esélyek tekintetében az összes sorsjátékok élén áll. Ezen körülményben és a feltétlen megbízhatóságában leli magyarázatát ezen népszerű intéz­mény napról-napra fokozódó köz­kedveltsége A sorsjegyek ára : 1/1 = 24, 1/2=12, 1/4 = 6, 1/8 = 3 P. Gyönyörűségét leli a gazda abban, ha hazahoz, vagy tanyájához szép sor fa vezet. Mindenki előállíthatja azt, ha az ahhoz szükséges jegenye nyárfát, kanadai nyárfát, akác sor fát míg a készlet tart DOBOS Faiskolából, Ke- mecséről (Szabolcs megye) megveszi, hol e sor fák a három méteres ma­gasságtól kezdve darabonként 8—10 fillértől árusíttatnak. Kérjen árjegyzé­ket! — A Faiskola betegségmentes !

Next

/
Thumbnails
Contents