Eger - napilap, 1935/1
1935-03-10 / 39. szám
it 6 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. március 10. ■zabad területeiket leventeegye ■üleSeik számára. Eddig mintegy negyven hold földje van a megyei leventaiotézménynek ét rövid időn balül megkezdődik a szakszerű gyümö eltelepítő* Jö rők Imre intéző felügyelete 6« irányítása alatt a megye népének javára és boldogulására. Az Egri Norma védelmében Molnár Frigyes, az Akció Ca- tholika Kamasz Központjának főtitkára »A szooiáiii egyház az .emberért« című tanulmányában foglalkozik az »Egri Norma« néven eurőpaszerte ismertté vált ■zegénygondozási rendszerrel s e következő megállapításokat tsszi: 1. A rendszer a koldulás kiküszöbölésére alakult felekezet- közi összefogás. 2. Az »Egri Norma* három tényezőből áll: a) városi szegény- gondozó hivatalból, b) az adó mácyok összegyűjtésére alkotott höigybizoUiágből, c) Ferences Sz-genygondozó Nővérek szervezetéből. 3. As »Egri Norma« nem egyáb, mint a régi elbsrfeldi rendszer magyar helyi kiadása. 4. A rendszer hátránya ez, hogy csak kisebb lakosságú városokban valósítható meg »mm fejeződik ki benne a katholiiui áldozatkészség erőfeszítése. Mielőtt ezeu megállapításokat részletes bírálat tárgyává tenném, néhány szóval az eiberfeldi rendszerről keli megemlékeznem. Ez a rendszer — Molnár Fri gyes szavával élve — nem más, mint a hatósági és az egyesületi szegénygondozás egyesítése. Lényege: bz állandó családlátogatás, sz adomány személyes kivitele. Jellemző tu'ejdoaságai: a keresztény sroolális tevékenységnek kis körzetekben való kifejtése, a szegények gondozására alkalmas férfiak kiválasztása, akik egyéniségükkel ős kereszténységükkel nagyobb hatóerőt képviselnek. Ugyancsak néhány szóval meg keli világítanom az »Egri Norma* lényegét is. Az»EgriNormE«e néven eu őpa szerte ismertté vált szegénygondozást rendszer P. O.lsy O.wald • zent ferencrendi szerzetes láng- lelkű elgondolása az alamizsnái kodét korszerű megoldása ér dekében. Főcélja az ucoai koldulás megszüntetése és a társadalom legszerencsétlenebbjeinek, ez anyagi és erkölcsi züllés útjára jutott koldus páriáknak sz egyház ős a társadalom kebelébe való visz* ■zavezetése és téljesen egyéni segítési rendszerrel emberi létfeltételek közé juttatása. A rendszer teljesen és kizárólag katolikus intézmény egyházi vezetés és irányítás mellst?. Nélkülöz minden bö:hatósági jelle gát, csupán hatósági támogatást élvez azért, hogy a társadalomtól begyűjtőit összegek bz u olső fi’lőrig a szegények megsegítésére legyenek fordíthatók. A többi szegéDygondozási rendszerekkel szemben főlülmulha- tatlan előnyei a kővetkezők: 1. A társadalmi erőket összefogja, a segítést rendszeressé te- azt * a segítést a óéinak legmegfelelőbben alkalmazza. 2. A minden irányú anyagi segítésen felül teljes mértékben gondoskodik a lelki gondozásról. 3. A gondozási teendőket kizárólag oly női munkaerőkkel végezteti, akik ezen munkásságukat speciális és pedig szociális és egyházi kiképzés alapján élethivatásként gyaaoroljáb. 4. Megfelelő társadalmi szervezete révén állandóan ébren- tartja a társadalom lelkiiimere- tét és adakozási készségét. Mindezek után kétségtelen tényként állanak a kővetkezők: Az »Egri Norma« nem feleke- zetközi összefogáson alapuló sze- génygondoző rendszer, hanem tisztán katolikus jellegű karitatív intézmény, szervezetileg teljesen azonos a budapesti Szent Erzsébet Karitász Központtal, mely négy évvel később alakult meg, mint az egri norma. Az »Egri Norma« egyetlen tényezője az egyházi főhatóság, kinek ú mutatása és „irányítása mellest működik a tagozatokra oszló szervezet, amely szervezetnek gerincét a Szegenygondozó Ferences Nővérek képazik, de megs a höigybizottság, és a hivatal sem nélkülözi az egyházi jelleget, mert a bizottság tagjai és a hiaatal vezetője és munkaerőül Szent Ferenc III-ik rendjének tagjaiból tevődnek össze. A rendszernek van némi h i- sonlatossága a régi eiberfeldi rendszerrel, mert mindan szegénygondozási rendszer között van némi hasonlatosság, de az egri norma annak sem nem utánzása, tem nem magyar talajba való átültetése, teljesen önálló elgondoláson alapuló, új, egyházi jellegű szegénygondozás! rendszer és legkevésbé sem egyeli- tett hatósági és egyesületi szegénygondozás, bár a rendszer felvirágoztatásán az egyházi fő- halősággal keröltve dolgoznak a helyi hatóságok és karitatív egyesületek. Ami pedig a rendszer azon állítólagos hibáját illeti, hogy csak kisebb lakosságú városokban valósítható meg, elég annyit megemlítenem, abszolúte nem tar* iozik a rendszer jóságára az, hogy hány embert kell a megállapított irányelvek figyelembe, vételével gondozásban rész sí- tenie, mert az nem a rendszer, hanem a rendszer gyakorlati keresztülvitelének : a szervezetnek kérdése és az egész természetes, hogy Budapestnek a kisebb vidéki várótokét százszorosán felülmúló czegécyiétszámái csak jóval nagyobb szervezet képes megfelelően ellátni, de hiszen a mat Karitász Központ is kénytelen Budapestet számos körzetre beosztani, ■ tevékenységét helyi szervezetek útján kifejteni. Ebből azonban még senki sem vonhatja le azt a következtetést, hogy maga a gondozási rendszer, a segítés módja hibás. Végül még a tanulmány néhány számadatára akarok kitérni: Dr. Petrő Kálmán könyvének 8datai alapján azt írja a szerző, hogy Egerben egy gondozottra évi 59 pengő jutott. Állagnak helyes ez a szám, azonban a lényeget tekintve absolute helyte len. SCHMIDIHAUEB- féle Igmándi A VILÁG legtartalmasabb és leghatékonyabb természetes keserttvize. Gyógy értéke megbecsülhetetlen! Ä normális adag fél pohár (100—120 "ramm), de legtöbbször már 3—4 evőkanál is elegendő. Legmegfelelőbb reggel, éhgyomorra használni. Egy-két órán belül fájdalommentesen és tökéletesen kitisztítja a gyomrot és beleket. Eltávolítja a betegségek baktériumait. j Az Igmándi-keserüvíz az egyedüli, a- mely a szokásos nagy üvegek mellett, 0.35 literes kis üvegekben is kapható. Ez az újítás közkedveltségnek örvend az olcsóbb ár és kényelmesebb kezelés (utazásoknál, stb.) miatt. Használati utasítás és kutleírás minden üveghez mellékelve. Egy teljes ellátásban részesülő szegényünk évente 240—260 pengőjébe kerül ez egti normának ■ ez föltétlenül elegendő arra, hogy a koldust normális életviszonyok közé juttassuk, azt p?dig könnyű elgondolni, hogy van olyan gondozoltunk is, akinek nem kell mindenirányú életszükségletéről gondoskodnunk ■ akinek megsegítése ciak 20—30 pangóba kerül évente. Mindezek bizonyítják azt is, hogy az Egri Norma a katolikui áldozatkészség legteljesebb megnyilvánulása és nem lehet a rendszer hibájául felróni azt, hogy a katolikui áldozatkészség magasztos útmutatásával áldozatkészségre bírja ■ ösztönzi más vallások híveit is. Frank Tivadar h. főjegyző. Eger közönsége hagyományos külsőségek között ünnepli meg Március Idusát A magyar alkotmányos szabadság és jogegyenlőség megszületésének 87. évfordulóját Eger város feözönsége a régi bagyományos külsőségek között ünnepli meg az idén is március 15-én. A város egéiz társadalma a magyarság dicsőséges nemzeti múltja falé fordul ezen a napon, hogy a szabadság hőseinek példájából a mai megpróbáltatások között erőt merítsen a iövő küzdelemre. Az ünnepséget Eger város támogatásával az idén is az Egri Kaszinó rendezi meg. A rtndazőség már összeállította az ünnep<ég sorrendjét, amelyet lapuak legközelebbi számában közlünk. A társas vacsorán való részvételt márcut 14 ig kell jelenteni. E célbői ívek aláírhatók az összes hivataloknál, társadalmi egyesületeknél és a Kaszinóban az eljárónál. A családvédelem egy miniszteri rendelet tükrében Akikre nem gondoltak a lisztforgalmi adó bevezetésénél Tekintetes Szerkesztő Úr! Tisztelettel kérem, szíveskedjék e soroknak b.cjas lapjában helyet adni. Egy konkrét eset leírásával teszem itt s»emlélt8- tövé a nagyközönség és a közelebbről érdekeltek előtt, hogy az utóbbi időkben oy sokat emlegetett, hirdetett «családvédelem» — különös tekintettel a magamfele ú. c. kist xisztenc ák- ra — hogyan is fest a valóságban. Velem történt ez az eset ■ már oaak azért ii a nyilvánosság elé kívánkozik, mert—úgy gondolom — ilyesmikről c.ak nagyon keveset tudhatnak azok, akik a nagy családokat őszintén valamilyen komoly védelemben óhajtanák részesíteni az egyke és az egyse nemzetpusz- titó divatozásával szemben. Nagyon, de nagyon kied közalkalmazott vagyok —még csak altiszti itituiba sem sorolva — családosa azonban annál nagyobb. M*gam 36 éves vagyok, végigküzdöltem a háborút, gyermekeim száma: 6 — 3, 5, 7, 9, 11 és 13 évesek — tehát szám- szerint körülbelül olyan család, aminö a nemzetvédelmi statisztikusok szerint úgy a «cialéd fa» terabélyesedése, «int a születések közötti idő szempontjából nézve egyaránt ideálisnak vo'na mondható. És most nézzük csak az érem másik oldalát, vájjon hasonlóan ideális módon történik-e valami, akár az egyesek, intézmények, vagy éppen a törvényhozás részéről a nagy családok létének biztosítása iránt. Valamely rendelet, törvény megalkotásánál az illetékesek szem előtt tartják-e a nagy létszámú oialádok létérdekeit ? A sok törvény és rendelet közül, amelyekből ennek az ellenkezője tűnik ki, ezúttal csak egyet ragadjunk ki, a P. M. 2300/1934. számút, amely aziránt rendelkezik, hogy ki jogosult búzát őrölni a saját szükségletére és ki nem és hogy mily feltételek mellett. Vájjon ennek a rendeletnek a megszerkesztésénél gondolt e a Pénzügy miniszter úr csak egy szikrányit is a magamféle minimális fizetésű, de maximális létszámú családok létérdekeire f — Nem ! Határozottan nem ! S ez a nemgondolás számomra annyit jelent, hogy én, mint 6 gyermekes és legkisebb fizetésű közalkalmazott, akinek mindan hónapban 50 kgr. kenyér és 30 kgr. fehér lisztre van szükségem minimálisan, ha őrölni akarok — m»rt képtelen vagyok ennyi lisztet a nagy haszonra dolgozó kereskedőktől kilónként venni — 4, írd ős mondd, négy pangóvei vagyok köteles többet fizetni az amúgy-
