Eger - napilap, 1935/1

1935-03-07 / 37. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. március 7. nulí meg t nemetek érdeklődők, de komoly vevők it tzép «zára­kén jelentkeztek. Az íziá se», gon­dot kiállítású ■ lakásdíszítőire kiválóan alkalma« háziszőttes szőnyegek különösen megnyer­ték e közöncég tet«zé«ét • a Sze génygondoző Hivatalhoz egyre- mátra érkeztek a megren­delések ezekre a készítmények re, amelyek azép kiállításuk mel­lett nem utolsó sorban olcsósá­guk miatt is vonzották a közön­séget. Gyors egymásutánban ér­keztek megrendelések rövidesen más városokból is, mint Gyön­gyösről, Putnokről, sőt legutóbb az Ufa filmgyár budapesti igaz­gatóságának két főiiiztviselője is lent járt Egerben s háziszőt­tes szőnyegek után érdeklődtek. A szőnyegek annyira megnyer­ték tetszésüket, hogy több dara­bot ki is választottak és maguk­kal vitték Budapestre. A háziipari foglalkoztató már több hőnepra előre el van látva megrendeléssel, egyelőre azon­ban a szükségletet a meglevő öt szövőgéppel csak lassú tempó­ban tudja ellátni. Azt tervezik, hogy még öt szövőgépet állíta­nak be, hogy a tavasszal meg­induló idegenforgalom fokozot­tabb szükségletét teljes mérték­ben ki tudják elégíteni. Értékes és változatos műsorral rendezi meg vasárnapi kultürdél- utánját az Agria corporatlo Eger, március 6. Jeleztük tegnap, hogy az Emericana Agria corporatíőja a régi szokásokat felújítva, iá­mét megkezdi kultűrdélutánjai- nak sorozatát, hogy folytassa immár egy évtizede tartő mun­káját a katolikus művelődés szolgálatában. Első tavaszi kultűrdélutánját vasárnap rendezi meg az Agria ■ a megnyitás alkalmára na­gyobb vonzóerőről nem is gon­doskodhatott, mint hogy meg­hívta az »Élet« c. nívós katoli­kus szépirodalmi folyóirat kiváló szerkesztő és írógárdáját. A ka­tolikus sajtó és a katolikus tár­sadalom ünnepi talál&ozása lesz ez az irodalmi délután, amely­nek részletes műsora a kővet­kező : Megnyitó beszédet mond dr. Urbán Gusztáv jogakadámiai tanár, az Agria priora. Előadást tart Erdősi Károly pápai prelátus, ez »Éíet* főszer­kesztője, a Szent I itván-Tírsulat vezérigszgstőja. NacházTivadar: Danoas tziga- ne*. Hegedűn játssza Znakovesky Klára zeneakadémiai növendék, az Agria kisasszonya, zongorán kíséri Huszthy Zoltán polgár- mesteri titkár, oraz. társkarnagy, az Agria öregura. A katolikus sajtó időszerű kérdéseiről beszél Serényi László, az »Élet« b. szerkesztője, a Nem­zeti Újság belső munkatársa. Műdalok. Énekli: Huszthy Zoltán. Novellát olvas fel T. Hallőssy Márta^írónő. A modern katolikus líra ter­méséből szemelvényeket mutat be DárdayWiktor előadóművész. Zlrőszőt mond Fejér Béla jog­hallgató, ez Agria seniora. Az irodalmi délután 5 órakor kezdődik a Ferencesek fehér- termében. Belépődíj nincs, a rendezés költségeire önkéntes adományokat köszönettel fogad a rendezőség. Kitűnően sikerült a Gárdonyi Társaság humoros estje Eger, március 6 A Gárdonyi Társaság hatalmas érdeklődés mellett, a legteljesebb siker jegyében rendezte meg kedden farsangi humoros dél­utánját a ciszterci gimnázium tornatermében. A felolvasó ülés műsorát vitéz Veszprémy D,z«ö alelnök nyi­totta meg a humorról szóló rö­vid és tartalmas kis értekezéssel, Richter Mátyás ciiztercl tanár pedig a húshagyó kedd népi szo­kásait ismertette alapos tanul­mányra valló, derűs előadásban. Szavai nyomán festői képekben elevenedtek meg a múlt század időszerű szokásai: k özöttük kü­lönös örömmel hallottuk ez egri vonatkozású részleteket. Hevesy- né Molnár Ida a köznapi nyelv­ben használatos idegen szavak­ból gyűjtött össze jellemző csok­rot egy pompásan összefoglalt kis elbeszélés keretében, finom gúnnyal ostorozva az idegen szavak túlzott használatát. Harsányt Z olt néhány iro- dalmilsg feldolgozott anekdotát olvasott fel állandó derültség közben, a vérbeli irőművétz őrökké friss szemléletével és könnyedségével. A közösség me­leg ünneplésben részesítette az előadókat ■ minden szám után hatalmas tapi hangzott fel a te­remben. A magas színvonalú husno'ot délutánt vitéz Vesz­prémy Dazaő zárószavai fejez­ték ba> * Gyomrunkon át vezet az egéazeég útja, Ha néha elromlik, »Igmándi» javítja! Régi dal . .. régi dicsőségről. . . A magyarországi rendszeres orvosképzés Egerben indult meg Eszterházy Károly gróf már magával hozta a Líceum építé­sének gondolatát, mikor 1762-ben elfoglalta Eger püspöki székét. Egyetemnek szánta, az köztudo­mású s ö maga is mindig úgy emlegeti írásaiban ezt a gyö­nyörű épületet, mint »domus universalis« t, de ugyanígy for­dul elő minden régi iratban s a városi jegyzőkönyvek is folyton így jelölik meg. És tény, hogy megvolt benne a jogtudományi szak, melyet Foglár György püspök alapított 1740-ben, megvolt a teológia is, melyet még Telekessy István létesített i később bővült a kas­sai papnevelővei, melyet Barkő- czy Ferencgrőf egri püspök ho­zott ide 1760-ban s végül a Lí­ceumban tanultak a bölcsész- hallgatók is, akik tulajdonké­pen a mai VII.—VIII. gimná­zium tanulóinak felelnek meg. A Líceum szokásos neve és dísztermének menyezetfestménye azonban azt mutatja, hogy a nagy püspök itt teljes egyete­met akart létesíteni még pedig Oxford és Cambridge mintájára. Sigrist gyönyörű freskójának déli végén ugyanis ott van az orvostudomány képe is. Azt már azonban kevesen tud­ják és alig emlegetik valahol is, hogy a rendszeres orvosképzés 1769 őszén nálunk indult meg az Irgalmas rend kórházában. Azért ott, mert egyrészt megvolt az anatómiai, vegytani és nö­vénytani fölszerelése, volt labo­ratory na és a gyakorlati .kikép­zéshez szükséges kórház is ren­delkezésre állott. Egyébként ma­ga a püspök i«c;ak addig akar­ta ott tartatni az előadásokat, míg az univeraitas épülete el­készül ét befogadhatja.(..utqua dura univeriitatis domus etiam cjmoditatibui pro studio medico initruanda exuget, publicae praelectiones medicie instituan- tur apud Fratres Miserioordiae ..« mondja engedélyező iratában 1769. jun. 26 án.) Az orvosi szak tervének éve­ken fit mozgatója és,;később ve­zetője is Markhot Ferenc böl­csész• és orvosdoktor volt, aki 1758 ban került hozzánk, amikor is ügy Heve*- és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék­nek, miot Egernek is tiszti orvosa lett. Náluak akkor még nem volt orvos képzés, amiért is mindazok, akik nem elégedtek meg az sutodidaxissa], külföldi egyete­meken végezték tanulmányaikat. Markból is a bolognai egyetemen kapta orvosi diplomáját 1745 ben. Ida Bibarmegyéböi jött, ahol szintén vármegyei orvos volt két évig. Véglegesen itt telepe­dett meg a itt élt feleségével, Pintér Filippáva), május 25 én 1796-ban bekövetkezett haláláig. 1774 ben vette meg azt a házat, amely ma a Gáspárdy K tinkáé a Csíky Sándor-utca 4. az. alatt a két évvel később annak nyu­gati részén lévő földszintes házat is. Ekkor építtette föl, minden valószínűség azeriot úgy, aho­gyan most van. Ebhez nem fér­het kétség. Özv. Czvetkoviosné ugyanis, akié a mai Széchenyi utci 21. sz. (C.íky-, vagy Petra- vioh-féle ház) volt, 1777-ben pö- rösködőtt vele, mert »újonnan épített házának» (aeoerecta do­mus) pincéjét sz özvegy telke alá ásatta ... A Széchenyi-uioai há zak telke ugyanis fölnyult a mai Tündér-parton buződő város­falig s így a Markhot orvos telke mögött is elnyúlt a kertje éppen úgy, mini manapság. — Később megvette a most említett Széche- nyi-u’Cui házat, mely még özve­gyének is birtokában maradt. Volt azonkívül szőlleja a Nagy- Egeden, Hajduhegyen és Al- magyaron 1788-ban 72 akő bor­terméssel. Elég jómódú ember ember volt tehát és begyökere- ■edeti egri polgár, aki — mint a régi írások mutatják — élt­halt Egerért és kötelességeiért is. Rajongva szolgálta a nemzet közegészség-ügyét s éppan ezért sürgette az orvosi szak fölállí­tását Egerben. Alig indult meg a Líosum építése 1763 tavaszán, már be­terjesztette tervét Eaztarháey püspökhöz. A püspök azonban sem ekkor, sem a Később (1767- b^n) beadott részletes tervre nem nyilatkozott « csak 1769 júniusában járult hozzá, hogy megnyíljék az orvosi szak, mint azt már fentebb is említettem. Ebben az iratban részletes utasítás van a tanulmányokra és a használandó könyvekre, da azt a reményét is kifejezi a püspök, hogy az Irgalmas rend tagjai dicséretesen és hasznosan támogatják a vezető Markhot orvost haaznoj és a közjóra irá­nyuló munkájában (»Speramus porro praediotas Misericordias Fratres ordinationi huic Nostrae in publici boni cuaa laude, et utiliter possint sublevare, sut cooperations sua adjuvare .. .<) Eszterházy engedély-okirata szerint osak jőerhölcsű és a fi­lozófiát végzett ifjak vehetők fel az orvosi szakra, de a gyakor­lati előadásokat a tanár engedé­lyével és belátása szerint se­bész (vagyis: borbély) legények is látogathatják. (*... ad prac i- ca* praelecsiones pro judicio professoris etiam sodales ohi- rurgi...«) A tanfolyamot öt évre tervez- ták, Az előadásokat délelőtt 8—9

Next

/
Thumbnails
Contents