Eger - napilap, 1935/1

1935-02-28 / 33. szám

A 8 R ß FILLER Eger, XL VI. évfolyam 33. szám » Csütörtök ♦ Trianon 16, 1933február 28. {ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR.— EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ - NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉKPÉ NZTÁRI CSEKESZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) megjeleni a biztosítások átértékeléséről szóló renóelet Egyelőre csak a száz pengőnél nem nagyobb összegeket fizetik ki A élet ée járadékbiztoiitási szerződéseken alapuló pénztar tozfisok átértékelésre létesített alapnak felosztásáról *zóló kor­mányrendelet megjelent. Ugyan­ekkor a biztoiító magánvállala­tok állami felügyelő hatóságának hirdetne óoye szabályozza az át­értékelt biztosítások kifizetését és az érdekeltek tennivalóit is. — A rendelet szerint a felér­tékelt életbiztosítási kötvényeket ez illető biztosítő társaságoknál a rendelet hatálybalépésétől szá­mított 8 napon belülbe kell mu­tatni, mivel 100 pengőig a pós- tatakarékpéoztár útján meg fog történni a követelések kiegyen­lítése. Ez tehát annyit jelent, hogy függetlenül az egyes va­lorizációs igények nagyságától egyelőre kötvénytnkint maximá­lisan 100 pengőt fizetnek ki, míg a további összeget valószí­nűleg legkésőbb 1936 végéig fo­lyósítják. Hogy ezoaban azigény- jogosultak a 100 pengőn felüli összeghez is gyorsan hozzájut­hassanak, fz új rondebt — el­térve az eredeti szabálytól — most már megengedi a valori­zációs követelések leszámítolá­sát, illetve értékesítését. Ezzel az aktussal a legmesszebbmenő követelések is teljesítést nyertek. Minthogy a valorizált életbizto­sítások 80°/#-a 100 pengőnél ki­sebb tételekből ál), az igények legnagyobb része még ennek az évnek első felében fog kielé­gítést nyerni. A felértékelési összegeket csak a Magyarországon lakó igény­jogosultak kepbBtjék meg s mint­hogy az rgyes biztosító intéze­tek annak idején ügyfeleik érde­kében az egész anyagot bejelen­tették a 211 ezer nyilvántartott tétel jelentékeny része nem ke­rül kifizetésre, mert sokan el­költözködtek és még többen az utódállamokban laknak. Ennél­fogva 50—60 ezer olyan tételről lehet sző, melynek összegszerű ellenértéke bennmarad a valori­zációs alapban s így a valorizá­ciós igények többletének a ki­elégítésére használható fel. Eger, február 27. A szombati városi közgyűlésen félóráig tartott a pergötüzes tá­rnádé* az Eger—Gyöngyösi Uj- aág ellen a polgármesteri lakói­ról írt cikke miatt, amelyben azt az álláspontját fejtette ki a lap, hogy a régi pőataépűlet első emeletén lakjék ezentúl ia a min­denkori polgármeater, mert a vároa így anyagilag jobban jár, mint ha idegennek adja bérbe a lakéit. Természeteién Braun Ká- j roly b. polgármestert kivéve, a- kitől értelmetlen dolog volna azt kívánni, hogy szolgálati idejének néhány eiztendejére kiköltözzék iáját házából. A közgyűlésen nincs izóláii jogunk, így tehát 8z olvasókö­zönség türelmét ■ nem utollő ■őrben figyelmét kérjük az aláb­bi torok izámára, annál is in­kább, mivel elsőrendű közérdek­nek tartjuk a sajtó kozoitelenek megóvását él minden olyan tá­madás visszaverését, amely az ellen irányul. Előre kell bociájtanunk, hogy nincs módunkban a vitában a városházi politika válogatatlan módszereit követni, mert tisztá­ban vagyunk azzal, hogy felelői helyen kétszeresen meg kell őrizni a higgadt mérsékletet; a bunkósbot helyett inkább a pen­nát választjuk, küzdünk és nem verekszünk, mart tudjuk, hogy a köz javáért több szempont­ból, többféle ütőn lehet harcolni, anélkül, hogy bármelyik fél a másiknak polgári és hivatali korrektségében kételkednék. Lássuk tehát. A kisebb felszó­lalások közül Lang Nándoré ké­szült a legbántőbbnak. Lelke rajta, hogy a felénk fordított fegyver visszafelé sül. «Az Eger­Gyöngyösi Újságban hallatlanul laikus cikk jelent meg. A cikk beállítása szerint a város nem fizet a polgármesteri ház után adót, ami nem áll.« »Olyan sok szép beszéd haDgzik el itt s ez újság nem közli azokat.«« Ezt a két vádat lőtte ki Ling Nándor a lsp felé. A leicizmuira vonat- natbozőan a következő a válá­siunk : Valóban nem foglalko­zunk hivatásszerüleg adóügyek intézésével, esetről-esetre azon­ban gondosan tanulmányozni szoktuk a vonatkozó törvénye­ket. Vájjon vett-e magának fá­radtságot Lsng Nándor, hogy belemélyedjen a házadőtőrvéciy tanulmányozásába ? Alig hisszük különben nagyobb hozzáértést tanúiított volua. Megjegyezzük még azt is, hogy legalább azt a cikket tanácsos elolvasni, amit lekritizál valaki. Mi ugyanis nem a ház, hanem a polgármes­teri lakás adómentességéről be­széltünk. Hogy itt mi a helyzet, az a Frank Tivadar h. főjegyző­nek alább adendő válaszunkból tűnik ki. — Ami a vád második részét illeti: adjon hálát és mosd­jon köszönetét nekünk azért a felszólaló városi képviselő űr, hogy a közgyűlési teremben el­hangzott beszédeket nem gyors­írási jegyzetek alapján, szóról- szőra közöljük, mert ezzel nem egy vároii képviselőt mentünk meg a polgárság súlyos kritiká­jától és gúnyos megjegyzéseitől. Az igtn sokszor zavaros és pon­gyola mondatokból összerótt, helytelenül használt idegen sza­vakkal teletűzdelt felszólalások nem tartoznak azok közé a szó­noki művek közé, amiknek mel­lőzését érdemes felpanaszolni. Mindan megbecsülésünk azoké az egyszerű földműves képvise­lőké, akik keresetlen szavakkal adnak hangot a hőstyai nép panaszainak, ezek közül a sze­rény emberek közül egy sem járt még nálunk, hogy beszédje kivonatos közlését sérelmezze. Ezäk után térjünk át az ér­demi visára Frank Tivadar h. főjegyző előadásával kspciolat- ban. — Az újság cikke — mon­dotta — alkalmas arra, hogy a közvéleményt megtévessze és a városi képviselőket félrevezesse. A cikk adatai egytől egyig fal­sak és hamisak. Megértettük formája és lénye­gi szerint a vádat. Nagyon eny­hén szólva annyit jelent ez, hogy célzatosan beállítva, kellő tár­gyilagosság nélkül foglaltunk ál­lást a kérdésben. Ö.ziatén saj­náljuk, ha ez alábbi okfejtésből és adatokból az derül ki, hogy mm ml, hanem a h. főjegyzőűr nem tájékoztatta eléggé a köz­véleményt és a képviselőtestüle­tet, — de nem tehetünk rőla. A törvények és a számok tehetnek róla. Számításaink alappillére a po'gármesteri lakás adómentes­sége volt. Az adómentességre vonatkozólag az előadó h. fő­jegyző a kővetkező felvilágosí­tást adta a közgyűlésnek : há­romféle rdőmentesség jöhet szá­mításba a régi pőstaépületnél. Az egyiket új építkezéseknél, máiikat átalakításoknál, harma­dikat tatarozásoknál engedélyezi a pénzügyi kormányzat. A régi pőstaépület átalakítás miatt kap­ta meg az adómentességet, a- mely meghatározott ideig tart. Az előadó itt ugyanabba a té­vedésbe esett, mint Lang Nán­dor. Mi nem a ház, hanem az emeleti lakás adómentességéről beszéltünk, amelyre egészen más adómentesség vonatkozik. A ház átalakítás miatt ideiglenesen adó­mentes. Ez rendben van. Miért nem világosította fel az előadó a közgyűlést arról, hogy a pol­gármesteri lakás nem ideiglenes, hanem állandó házadómentes­séget élvez; nem a felsorolt há­rom mentesség egyikét, hanem elsősorban egy negyediket. Emlékezetébe idézzük az elő­adónak, aki egyben a városi adó­hivatal főnöke, az 1922. évi 22. te. 2. paragrafusát, amely így intézkedik: — Nem esnek házadó alá az állami épületek, a közigazgatás céljaira szolgáló törvényhatósági (városi) épületek, valamint a törvényhatósági, községi (városi) épületekben a tulajdonos közület alkalmazottainak természetbeni lakásul átengedett épületrészek. Persze, persze, itt akörül is folyik a nagy vita, hogy ez a lakás természetbeni lakás-e, vagy sem. Igaz, hogy a szervezkedési szabályrendelet nem ad termé­Az újság válaszol

Next

/
Thumbnails
Contents