Eger - napilap, 1935/1

1935-02-16 / 26. szám

2 EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. február 16. Heues utírmegye közlekedési problémái a miskolci útügyi kongresszuson Ä kongresszus a tiszapolgári híd megépítése mellett foglalt állást A Miskolcon rendezett s la­punk által ii jelzett orizágoi út­ügyi kongreaizuion Havesvár- negyét Balogh litván a HGE. igazgatója képviselte. A nagy- jelentőiégű megbeizéléiek során Balogh István megyőzó erővel mutatott rá Havesvármegye út- kárdéseinek mazógazdasági vo­natkozásaira s több olyan nagy* jelentőségű konkrét javaslatot hozott a gyűlés elé, amelyeknek gyakorlati megvalósítása Heves­vármegye gazdasági életének is régóta hangoztatott, elsőrendű érdeke. A kongresszus mindenben csatlakozott az előadó nagy szak­ismerettel tárgyalt javaslatai­hoz, amelyek szerint első ős legfontosabb tennivaló a meg­lévő utak karbantartása. Első­rendű érdek sürgeti a budapast- miskolci műűt Hort és Gyöngyös között fekvő szakaszának át­| építését mégpedig egységes ní­vón. Úgyszintén sürgős munkát igényel a világtól elzárt közsé­geknek bekötő utak által a for­galomba való bevonása is. A konferencia egységesen foglalt állást a tiszapolgári Tisza-híd megépítése mellett, amelytől a Tisza jobb ős balparti mezőgaz­dasági terület szállítási lehető­sége javulna nagy mértékben. Annak ellenére, hogy a polgári tiszabíd érdekében már erős mozgalom indult, ma is primi­tív komp bonyolítja le itt a for­galmat, ami másfél órás késést jelent. A konferencia még több or­szágos jelentőségű útügyi kér­dés letárgyalása után távirati­lag üdvözölte a kormányzót, a miniszterelnököt és Fabinyi Ti­hamér minisztert, az utóbbitól kérve, a kongresszus kívánsá­géinak jóindulatú támogatását. Báró Wildbury Arthurné állt a gyöngyösi vitorlázó repülő­sport fejlesztéséért indított gyűjtés élére Innerstes, hogy a Gyöngyösi MOVERO ebbsn az évben a Pipishegyen országos vitorlázó repülőtábort akar rendezői, ■ ennek sikeréért, de egyébként is a repülőtér megcsorbíiott hír­nevének helyreállításéért három új gépet aker építeni. Az erre szükséges 3000 pengőből már 1500 pengő biztosítva van, mig a többit gyűjtés útján, a társa­dalomiéi akarják megszerezni a gyöngyösi repülők. A gyűjtőakció élére, kedden délben a MOVERO küldöttsége, mely Bakó Oszkár dr. v. tanács­nokbői, Barta István mérnökből és Kertész László titkárbői állott, báró Wildburg Arthurné, gróf Vestfallen Annát kérte fel, aki készséggel állott a nemes ügy szolgálatára. Hisszük, hogy ^Gyöngyös tár­sadalma meghallgatja a kiváló gyöngyösi vitorlázőrepülők ké­relmét és megértve a sport­repülés nagy erkő'cii és anyagi jelentőségét, adományaival le­hetővé teszi a nagyszabású terv megvalósítását. Segélyezési ügyük újrafelvételét kérhetik a kisebb címletekkel rendelkező hadi- kölcsönkötvény tulajdonosok Eger, február 15. A belügyi tároa költségvetési tárgyalása alkalmával a belügy­miniszter kijelentette, bogy a hadikölciőnsfgőlyezés ügyét a jövőben gyorsabb tempóban bo­nyolítják le. Ez az ígéret valóra is vált, mert a hárommillió pen­gős hitelből 2.100000 pengőt már karácsonyig szétosztottak s az egész segélyezési akciót legké­sőbb március végéig befejezik, holott az előző esztendőkben csak junius végén utalták ki az utolsó segélyeket. Segélyért folyamodni még most is lehet. Akik azonban most ad­ják be a kérvényüket, ebben a költségvetési évben csak fél­segélyre számíthatnak. Nemcsak hadikölciöncímletek, hanem az 1918 október 31-ike előtti idő­ből származó elértéktelenedett takarékbetétek, fixkamatozásű értékpapírok és gyámpénztári betétek után is folyósítanak se­gélyt. Átok az 5000 koronánál ke­vesebb, de legalább 1000 korona névértékű kötvénnyel rendelke­zők, akiknek kérvényeit annak idején elutasították, az újabb rendelkezések értelmében ügyük­nek az újrafelvételét kérhetik. A legkisebb segély — 1000 ko­rona után — tíz pengő, a leg­nagyobb segély pedig 500 ezer korona után — 900 pengő. Sajnos, még nem oldották meg mindeddig az 1000 koronánál kisebb névértékű címlettel ren­delkezők kártalanítási ügyét, a- mely kategóriába azok a kis­emberek tartoznak, akik legtöbb­ször egész életükben megtakarí­tott vagyonkájukat fektették ha* dikölosönbe. Ezeknek pénz volna 5—6 pengő is, amit a mai kulcsok szerint kaphatnának. Az új költségvetésben — ér­tesülésünk szerint — hadikölcsön- segélyezési célokra ugyanakkora hitelt irányoztak elő, mint as előző évben. Jó üzlet a Mátra 400 ezer pengőt meghaladta a Kékes-szálló első évi forgalma Annak az erőteljes propagan­dának a következményaképpaD, amelyet Gyöngyös minden esz­közzel folytat a Mátra idegen- forgalmáért, egyre szembetűnőbb eredményekből állapítható meg, ez a propaganda eléri Gálját, mert a Mátra idegenjárfisa fo­kozott tempóban növekedik. Most állították össze a Kékes- szálló első évi üzIeteredméDyét, amely ezt mutatja, hogy a nagy befektetéssel épült szálloda for­galma amortizálni fogja az épí­tés költségeit. Az adatok szerint 1933 júniusától 1934 júniusáig 405 ezer pangó volt az összes forgalom. Ez az összeg a most folyó második évben emelkedni fog, mert novamber óta állan­dóan foglalt a szálloda minden szobája. A nagyszámú személy­zet csak nehezen tudja kielégí­teni a kiszolgálást és a napok­ban vitték le Gyöngyösre a szálló főportását, akiről az orvosi vizs­gálat megállapította, hogy az utóbbi hetek óriási munkája anyira megviselte az idegzetét, hogy huzamosabb pihenésre van szüksége. A Mátraháza forgalma 1934-ben 114 ezer pengőt tett ki. Bár Eger nem rendelkezik az­zal a természeti vonzó erővel, mint a magashegység jellegű Kékes, mégis természeti kincse­ink, idegenforgalmi gazdagsá­gunk tudatában némi rezignáciő- val kell tudomásul vennünk annak az összehasonításnak az eredményét, amely a Kékes­szálló és az ugyancsak európai rangú Korona szállónk forgal­mából adódik. A Korona múlt évi összes forgalma tudvalévőén 90 ezer pengőt tett ki. Megindult a gyöngyösi sárhegyi baraoktelepités előkészítése Tizenötezer pengőbe kerül a telepítés Gyöngyös, február 15. Több ízben írtunk már erről, hogy Gyöngyös városa a Sár- hegy déli oldalán nagyszabású őszibarack telepítést akar meg­valósítani. A város gyümölcs­termesztése történetéban kétség­kívül korszakot jelentő intézke­dés célja, hogy Gyöngyös egy­irányúnak mondható gyümölci- kultűrájában ennek a gyümölcs­fajtának is helyet biztosítsanak, másrészt pedig a oienevősz őszi­barackalanyokat a gazdák fel­frissítsék. Az ügy előadója,dr. Makrányi Gyula tanácsnok, a múlt év de­cember 21-én tartott képviselő­testületi gyűlésen kifejtette azt is, hogy az európai északi fek­vésű államok közül Magyar- ország as az állam, hol az őszi­barackot termelni lehet, viszont Gyöngyös kedvező fekvésével, vulkanikus, dél felé szelíden lejtősödő begyeivel egyenest pre­desztinálva van egy nagyszerű, őszibarack kultúra kialakulására. A képviselőtestületi gyűlés annak idején egyhangú lelkese­déssel vette tudomásul a kétség­kívül rentábilisnek ígérkező vál­lalkozást. A befásitásra kerülő terület nagysága tízezer négy­zetméter, melyből 7200 négyzet­métert részint a tulajdonjog fenn nem tartása révén, részint pádig puizta területi volta miatt, már korábban a város magáénak tarthatott. A többi területet a város közben megvásárolta, de a vásárlás igen hosszú ideig tar­tott és tulajdonkén ez volt az oka annak, hogy a munka ke­resztülvitelét tavaly őszről az idei tavaszra kellett halasztani. A gazdák ugyanis, amikor bírót vették, az egyébként parlagon beverő, legtöbbször semmi hasz­not sem hozó földjeik ritka ér­tékesítési alkalmának, bárom-, sót öt- és hatszoros árat kértek azokért, később azonban már elfogadható áron engedték át földjeiket. Az előkészületi mun­kák már meg is indultak a Sár­hegyen. A telepítést három év alatt a város faiskolájában ne­velt csemetékből hajtják végre. A földművelésügyi minisztérium támogatásával az egész telepítés 15.000 pengőbe kerül. — Az egri ipartestület asztalos szakosztálya február 18 áo, hét­főn esta 7 órakor foito* ügyben gyűlést tart az Ipartectület szék­háziban. Az ülésre ezúton is meghívja a szakosztály tagjait az Elnökség.

Next

/
Thumbnails
Contents