Eger - napilap, 1935/1
1935-02-10 / 23. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. február 10. ■■■■ B—WWüBBgHB—HBBBW nak ilyen négy tisztelete, a polgári erények ilyen megbfciülőse él e várói falai közt. Valóbm> ennek a köpenynek piroa béléce a római bíborizegélyfi tógára emlékeztet, a biválaaztoitak viseletére. A város régi szőházá- ban ugyanilyen rendben ment végbe az eskütétel s évszázad óta ugyanazt a felajánlást tették az új negyedmesterek. — Ezeket mondván a szónok, remek archaikus stiluiban tett fogadalmat társai nevében, hogy mindig és mindenben a köz javát fogja szolgálni. Az ünnepség közönsége hosizasan ünnepelte a várói történetíróját beszédje után. Az eskütételt a Negyedmei- teri Testület közgyűlése követte, amelyről legközelebb számolunk be. Február 15-ig kell kérni a társadalombiztosítási járulékok késedelmi pótlékainak törlését Eger, február 9. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara felhívja az érdekeltek figyelmét a 286,918—1934. B. M. az. rendeletre, mely szerint a munkaadónak az Országos Társadalombiztosító Intézet illetékes kerületi pénztáránál legkésőbben 1935 február 15-ig írásban előterjesztett kérelmére az 1927. XXI. t. c. 135. §-a alapján tartott vizsgálatban a be nem jelentett vagy késedelmesen bejelentett munkavállalók után 1933 január l e és 1934 június 30-a között az illető munkaadóra utólag kirótt biztosítási járulékokkal kapcsolatos és a kirovás időpontjáig felszámítható késedelmi pótléknak azt a részét, amely a kirótt járulékok összegének 20 százalékát meghaladja, törölni kell. Ezt a rendelkezést azok után a munkavállalók után utólag kirótt járulékkülönbözetekkel vo natkozásban is alkalmazni kell, akiknek javadalmazását amunka- edó a valóságnál kisebb összegben jelentette be, vagy akik javadalmazásában beállott emelkedés bejelentését elmulasztotta, vagy késedelmesen teljesítette. 1935-ben Gyöngyösön rendezik meg első Ízben a magyar vitorlázórepülők nemzeti táborát Gyöngyös legyen a „magyar Rhön“. Ma minden város valami ipa- cialitásra törekszik, mert felismerték az idegenforgalom hatalmas jelentőségét. Gyöngyöst a természet oly bőkezűen áldotta meg, hogy szinte önként kínálkozik a sok, eddig még kellően ki sem használt lehetőség. A Mátrát már egész országban,is- merik, de csak szükebb körökben volt eddig ismerős a gyöngyösi vitorlázó-repülő telep. Igaz, 15 évvel ezelőtt még a német- országi Rhőnt sem ismerték, pedig ma már fogalommá vált a neve mindenütt, ahol csak repüléssel foglalkoznak. A most következő idő meghozhatja Gyöngyösnek is ezt a nemzetközi hírnevet, éppen a vitorlázó-repüléssel kapcsolatban, ha megértjük ez idő figyelmeztető szavát. Ezen a nyáron ugyanis, itt rendezi meg elsőízben az A erő Szövetség a magyar vitorlázó• repülők nemzeti táborát, mely egyben olympiai próbatáborozás is lesz és a három hetes tábor keretén belül eldöntésre kerülnek a hivatalos versenyek is. Németországban, Rhönben már 15 éve csinálják ezt és ezek a versenyek minden évben az egész hatalmas birodalmat megmozgatják, sót egyre szaporodik a külföldi résztvevők száma is. A rhöni versenyen győzni felér egy olympiai győzelemmel és a németek tudták mit csinálnak, amikor alkalmat adtak a vitorlázó-repülőiknek, bogy a kéthetes táborozás keretében, összemérjék erejüket, megmutassák tudásukat. Ez az egyszerű nyitja annak, hogy miért fejlődött a német vitorlázó-repülés eddig egy nemzet által el nem ért magas fokra és hogy Németország ma már cc. 75.000 kiképzett vitorlázó-pilóta fölött rendelke• zik. Aki tovább gondolkozik, az beláthatja mit jelent ez a mai »légiháboru-veszályer« időben.De a rhőni versenyek nemcsak az 1500 vitorláző-repüló egyesületnek legjobb pilótáit gyűjtik össze, hanem a bel- és külföldi újságírók, tudósítók és hivatalos kiküldőitek egész tömegét. A magyar Aero Szövetséget, ebben a nagyjelentőségű kezdeményezésében két szempont is vezeti. Részint, a német példára meg akarja indítani ezévenkinti táborok keretében az egyesületek között az egészséges versengési, a másik és nem bevésbbé jelentős célja az idei tábornak, hogy kiválassza a jövő évi o’ympiai versenyekre kiküldőn- dó magyar vitorlázó-repülőket. A berlini olimpiász programra- jában ugyanis most elsőízben már a vitorlázó-repülés is szerepel, ami bennünket közelről érint, mert a magyar vitorlázórepülés tavalyi eredményeivel, európai viszonylatban,közvetlen Németország u'fin következik olyan hatalmas nemzeteket utaSCHMIDT HAU ER-féle Igmándi A VILÁG LEGJOBB KESEBŰVIZE egyben gazdaságosabb is, mert >Igmándi«-bol nem kell pobárszámra inni, negyed- vagy félpohár elég szokott lenni. — Kapható mindenütt, kis- és nagy üvegekben. Az egészség Á-B-C-je Legyen rendes emésztése, , Legyen piros-tiszta nyelve. Ha van önnek epeköve, Mely sok fájdalmat okoz, Használjon „Igmándi“ vizet, Nagy megkönnyebbülést hoz. Ha betegség környékezi, „Igmándi“-víz megelőzi. sítva maga mögé mint az BDgol, francia, lengyel- és olasz. Az Aero Szövetség választása megerősíti az elfogulatlan szakértők véleményéi, akik a gyöngyösi terepit helyezték a magyarországi vitorlázó, terepek élére. Most már tehát rajtunk a sor hogy ez a háromhetes táborozás úgy sikerüljön, hogy Gyöngyös lehessen a *magyar Rhön». Ez nem is maradhat el, ha a vátos megértő társadalma mellénk áll, mint már a múltban is megtette és nem vonja el segítő kezét. Ebhez különben jelentős gazdasági érdekek is fűzik, mert ez ővenkinti versenyek a város idegenforgalmának is hatalmas lendületet fognak adni. A 19 m gyár repülő-egyesületen kívül, a kiküldöttek és érdeklődök hatalmas számára lehet számítani és ez nem fantázia, hanem — kipróbált és fényesen bevált némát példa Rhőn- böl. Kertész László. EGYENJOGÚSÁG, KISEBBSÉGI VÉDELEM ÉS BEVIZIÓ IRTA: MILASSIN KORNÉL NY. EZREDES. II. Múlt cikkemben iparkodtam megmutatni azt a sorrendet, amely szerint külpolitikai célkitűzéseink valóra válhatnak, habár a szóban forgó három kérdés egyformán fontos életkérdés nemzeti becsületünk, testvéreink jövője és élniakaráiunk szempontjából és értük küzdeni egyforma erővel, egyszerre kell. Az egyenjogúság olyan követelésünk, mely nemzeti becsületünk és hazánk védelme szempontjából nélkülözhetetlen, és melynek elkövetkezése csak idő kérdése. Németországgal együtt bizonyosan mi is kiharcoljuk ezt rövidesen. Nemzeti kisebbségeink, elnyomott testvéreink védelme agyőzök garázdálkodásai ellen: szerződé lekben lefektetett kötelezettségek, melyeket betartani végre is a nagyhatalmak becsületébe vágó kérdés. Nam kell hozzá más, mint az aláíró nagyhatalmak becsületéhez apellálni. Múlt cikkemben szőszeriot idéztem a nagyhatalmak és a kisantant között létrejött szerződésből egy pár fontos mondatot, amiből kitűnik, hogy a nagyhatalmak a szerződés aláírásakor tudták, mit c.inéinak, mert ha az abban lefektetett előírásokat pontosan, becsületesen betartanák, biztosítva volna testvéreink nemzeti élete és nyugodtan várhatnók ki a revízió kiharcolásához szükséges hosz- szabb időt is. Hí azonban ezt a a szerződést nem sikerül hátsó gondolat nélkül becsületesen betartatni, főlő, hogy a revízió elkövetkezőiéig nem lesz kit felszabadítani. A revízió kiharcolása hosszú« igen kemény harc árán sikerülhet. Mert míg a két elsődleges cSlkitűzésünk nem igényel területi áldozatot ellenségeinktől, addig a revízió tényleges lemondást, visszaadást jelent olyan területekről, melyeket immár 15 éve birtokolnak, minden kincsét élvezik, terményeit, ipari előállításait értékesítik stb. Adófizető állampolgárok millióiról való lemondás önként, harc nélkül nem igen szokott előfordulni. A revíziós harcnak első, bevezetés jellegű küzdelme a felvilágosítási muika. Ebből a munkából mindenkinek ki kell vennie a részét, akinek kapcsolatai vannak a nagyhatalmak polgáraihoz. Abból, hogy Olaszország, a Briit birodalom vezető rétegének nagy része már nyíltan a mi ügyünk mellé állott, láthatjuk, hogy eddigi revíziós taktikánk helyes volt. Békés revízió csakis a nemzetek szövetségének keretében képzelhető el- A nemzetek szövetsége Bzonban, mint tudjuk és látjuk, nem jogi, nem bírói tórum, hanem politikai testület, ahol nem az igazságot keresik, hanem az erőviszonyokat mérik le és ahol mutatkozik az erő, — ott az igazság. Ha majd abban a helyzetben állunk oda a nemzetek szövetsége elé, hogy a tényleges erő a mi oldalunkon lesz, akkor igazunk is lesz. Ennek az időnek, vagy helyzetnek az eléréséhez is helyes irányt vettünk. A népszövetségi elapokmány 19. cikkelye, melyre egész békés revíziónkat alapítjuk, —- ■zőizeriut a következőket tar*
