Eger - napilap, 1934/2

1934-08-05 / 152. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. augusztus 5. reekedelmi miniszter moat caak százezer pengőt engedélyezett az egéaz ország területére, ebből az összegből Eger várói kis- iparoiainek él kiikeretkedőinek 500 pengő jutott, azzal a félté* téllel, hogy a várói másik 500 p3Dgöt ajánl fel a hitelakcióhoz, Á városi képviaelőteetűlet leg­utóbb megszavazta az ötszáz pengő hozzájárulást s most már az igénylésnek semmi akadálya nincs. A hitelért az iparteatü- Ifitnél lehet jelentkezni. Szabadlevegős iskolát a Magyar Athénbe! Eger, augusztus 4. Az a nemes törekvés, amely Egrrt hivatásának megfelelően Magyar Athénné kívánta fej­leszteni, egy olyan követelmény­nek nem tett eleget, amely ma már minden művelt állam kultur- politikuiait foglalkoztatja. Nincs Egernek szabedlevegős iskolája. Aki a szabadievegős iskolákról nem hallott, vagy nem olvasott, az pl. az állami polgári iskolát is szabadievegőmek képzeli, mert megfelelő magaslaton van és jelentékeny mértékben por­mentes. Ha azonban a szabad­levegős iskolák alatt egész más típusú iskolát értenek. Hossza­dalmas meghatározás helyett itt csak néhány példát kívánok fel­sorolni. A Rajnamelletti laaci tő partján van a német katoliciz­mus jövendő vezéreinek erdei iskolája. Ide küldik az égész né­met birodalomból a legtöbb re­ményre jogosító katolikus gyer­meket azon célból, hogy a tu­domány minden eszközének meg­szerzése mellett szociális szelle­met, öntudatos vallásosságot és vezéri képességeket szívjanak magukba. Az erdővel szegélyezett iskola tantermeit és összes más helyi­ségeit a falak belsejébe sülyeszt- hető hatalmas ablakok teszik levegőssé. N^pos időben, télen nyáron a gyermekek a termek­ben is közvetlenül kapják a napsugarakat. A növendékek tizenkettes csoportokban dolgoz­nak. Minden félcioportaak (6—6 gyermeknek) külön szobája van. Az egész intézet naponként ta­lálkozik a kápolnában, a hatal­mas mühelyterembsn, a közös munkára használt terraszos kert­ben (konyhakert, gyümölcsös és virágkert), valamint a sportpá­lyán. Van egy külön erdő, ahol so­hasem látható föllfcbbvalő, a nö­vendékek becsületszóval fogad­ják, hogy ott is az intézet szel­lemében viselkednek. Többnyire harcgyakorlattal foglalkoznak. Az intézetben nőtlen tanárok vannak, akik nem annyira fel­ügyelők, mint inkább az ifjú­ságnak tanácsadói és barátai. Egy másik, világhírei erdei iskola Antwerpwen mellett van, a Diesterweg iskola. Hat hektár területen van az iskola, inter- nátus, tornaház, csillagvizsgáló, tüzoltőtorony, segélyhely (két betegszoba, gyógyszertár, ren­delő^ Az internátusbán nagy ebédlő, díszterem, játékterem, fürdőszobák, hálótermek stb. — 1 A tanítás majdnem mindig a f szabadban folyik. Valamennyi helyiségben mindenfélavirág van. Orgona, zongorák, rádiók, moz­góképberendezés, gramofonok szórakoztatják a gyermekeket. Olaszországban a milánói Um­berto di Savoia szabadlevegős iskola a legnépesebb ilyen iskola. 250 óvodás gyermeket Montes- sori módszere szerint nevelnek. 1700 elemi- és középiskolai gyer­meket p'dig mintaszerűen ké­peznek ki jő balillákká és avant gárdistákká. Majdnem valameny- nyi olasz városban van szabad­levegős iskola. Párisban 450, Németországban 200 erdei iskola van. Még Uru­guay főváros, Montevideo is 2400 gyermek számára létesített erdei iskolát, melybe ingyen veszik fel a növendékeket a szülő kérésére. Ujzeeland a közelmúltban tör- vényhozásilag biztosította, hogy kizárólag szabadievegős iskolá­kat szabad építeni. A szabad­levegős iskolák legutőlső, 1930. évi brüsszeli nemzetközi kong­resszusán a sokezáz modell meg­vizsgálása után az egyemeletes pavillon-radszert fogadták el, nagy terraszokkal. Leghelyesebb­nek és legolcsóbbnak az amster- dami szabadievegős iskolatípust minősítették, melynek emeletes pavilonjainál három oldalon üvegfalakat, a negyediken eső­védővel ellátott terraszt látunk. A nyitott oldalról minden egyes tanteremben közvetlenül á- ramlik a levegő. Szükség eseté­ben a nyitott oldal is elzárható felvonó üvegfallal. A falakra be­lül fekete üvegtáblák vonhatók, amelyek a megvilágítást is sza­bályozzák, amellett lehetővé te­szik, hogy a tanár tábl ai msgya rázó rajzait a tanulók a tante-" rém többi táblafalain egyidejű­leg rajzolhassák. A brüsszeli kongresszuson az is megállapít­tatott, hogy a szabadievegős is- kolapaviilonok átlag 35 száza­lékkal kevesebb pénzba kerül­nek, mint a régi iskolaépületek, egyező tanulóléíszámot véve a- lapul. Magyarországon a libera­lizmus félévszázados kultúrpo­litikája teljesen megfeledkezett a szabadlevegős iskolákról és míg a nyugati nemzetek évtize­dekre terjedő múltra tekinthet­nek vissza ezen a téren is, ad­dig nálunk a demonstratív bul- j turpolitikai rendszer is egyedül a Svábhegyen tudott egy sza- badlevegős iskolát létesíteni, hogy a külföldi vendégeknek mutathasson ilyesmit is. Eger város Esterházy Károly nagyszerű alkotásai óta mind több jogon vallja m8gát Magyar Athénnek. De az iskolavárosból még mindig hiányzik egy mo­dern szabadievegős iskola, ahol a tanulók a helyes nevelésen kí­vül tiszta, üde, éltető szabadle­vegőhöz jutnak, a nap minden órájában. Amilyen sok gondot fordítottak az utóbbi években j a város kultúrájának irányítói az iskolák fejlesztésére, feltéte­lezhető, hogy egy szabadlevegős iskola létesítésétől sem zárkóz­nak el. Azon reményben, hogy Eger uj iskolaépülete a szabad- ' ASPIRIN TABLETTÄM A valódiságért és Jó­ságért a Bayer kereszt szavatol, mely minden csomagoláson és tab­lettán látható.® Gyógyszertárban kapható. levegős iskoláknak egyik minta­szerű típusává fog válni Magyar- országon, Eger város közönsége fokozott érdeklődéssel várhatja a Magyar Athén újabb büszke­ségét. — i. Mussollini a keleti paktum ellen Érthető visszhangra tarthat számot az olasz sajtónak figye­lemreméltó újabb fordulata, a- mely éles világot vet a sokat emlegetett francia—olasz köze­ledés őszinteségére és eredmé­nyére. Napok óta érezhető már, hogy az olasz sajtó Németország elleni támadásátbeszüntette. Már a Popolo d’Italia nyíltan beszá­mol erről a fordulatról, amennyi­ben hosszabb cikkben Francia- ország ellen fordul. Kétségbe vonja a keleti paktum ériékét és kitart a versaillesi szerződés re­víziója mellett. A Popolo d’Italia»Quo vadig? — kérdezi Mussolini Franciaor­szágtól« főcím alatt és »Anglia és Olaszország nem garantálja a keleti Locarnot« alcím alatt töb­bi között a következőket írja: — Locärno? — kérdezi a cikk. Da ki vállalja ennek garantálá­sát. Anglia nem hajlandó messzi partokra hajózni és Olaszország­nak semmi érdeke sem fűződik ahhoz, hogy a régi szerződések érintetlenül megmaradjanak. —- Anglia magatartásának tövisei pontja — mondja az olasz lsp — abban a visszautasító álláspont­ban rejtőzik, hogy a balkáni Lo­carno fióküzlete legyen a nyu­gati Looarnonak. Ebben az eset­ben Anglia és Olaszország ér­dekeikkel ellentétes, úgynevezett biztonsági állapotot garantálná­nak. Ez az állapot az izgalom állapota és a minden revízióval szemben való védekezése. Éppen Olaszország legyen tehát egy ilyen olaszellenes tűzfészek ga­rantálója ? A cikk ezután éles szavakkal egyenesen Franciaországhoz for­dul és be! kérdezi: Quo vadis, Franciaország? A világ tovább mozog, a történelemnek kétség­kívül nem utolsó felvonása az az irstcsomő, amelyet Versailles- ben aláírtak. fi uolt tizes honuéöefc zászlót szentelnek és augusztus 7-én, (Tüskökön adják át a régi bajtársaknak A világháború alatt a 10. hon­védgyalogezredben igen sok he­vesmegyei fiú is verekedett a különböző csatatereken. Ennek a dicsőséges honvédezrednak, — amelynek öreg népfelkelői is olyan hősi módon állották meg helyüket Przemysl erődjei kö­zött, a háború alatt Mezőkövesd egy művészi kivitelű Szűz Má­riás zászlót ajándékozott. Ez a Máriás lobogó abban a csatában is ott lobogott, amelyet a tízesek a Magyaros elfoglalá­sáért vívtak s a győzelem után a hegy ormára tűzték ki ezt a zászlót. A tűzben meghordozott lobogő 1918-ban, az olasz harc­téren megsemmisült s most Me­zőkövesd hazafias közönsége újból elkészítette a zászlót. Eíi az új lobogót a miskolci hét keretében, augusztus 7-án adják át a miskolci helyőrség­nek, a lőversenytéren tartandó sportünnepély keretében. Kívá­natos lenne, ha ezen az ünne­pélyes aktuson minél többen vennének részt a volt tízes hon­védek közül, éppen ügy, mint a zászló felszemeléséD, amit vi­szont holnap Mezőkövesden tar­tanak meg. A matyók fővárosa, Mezőkö­vesd erre a napra ünnepi díszt ölt, énekkarok, leventezenekar közreműködésével, valamint a község és környék népviseletben fog felvonulni, hogy méltó ke­retet adjon a történelmi jelen­tőségű zászlőfelszentelési ünnep­ségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents