Eger - napilap, 1934/2

1934-07-31 / 149. szám

Eger, XL V. évfolyam 149. szám Aha 6 filléb ♦ Kedd ♦ Trianon 15, 1934 július 31 B! ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPBA: 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG vAhmegyei politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KI ADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA l.SZ. TELEFON: 118 Csendes nyári közgyűlést tartott szombaton az egri képviselőtestület 100.000 pengős kölcsönt kap a város a transzferalapból a belvárosi utak átépítésére. Eger, július 30. Szombaton délután 4 órakor köz­gyűlést tartott Eger város kép­viselőtestülete. A gyűlés iránt mér­sékelt érdeklődés nyilvánult meg és a városatyák csak kis számban ültek a padokban, pedig évnegye des közgyűlés volt,amely rendsze­rint hosszú vitákat szokott terem­ni. Igaz, a tárgysorozat is megle­hetősen szürke volt s az egyes A közgyűlést négy órakor nyitotta meg Braun Károly h. polgármester és napirend előtt megemlékezett Barthou beszé­deiről, Dollfuss hancallár halá­láról és Mussolini revíziós nyi­latkozatáról is. — Legutóbbi közgyűlésünk óta, mondotta többek között, a magyar nemzetet olyan súlyo­san sértő esemény történt, ami­lyen a világtörténelem során alig fordult elő. Az áliig felfegyver- zett Franciaország külügymi­nisztere példátlan módon, a tör­ténelem egyenes meghamisításá­val a magyar revízió ellen fog­lalt állást, kijelentvén, hogy Er­dély mindig az oláhoké volt. Ilyet eddig a kisántánt politiku­sai állítottak s a nagy francia nemzet külügyminisztere részé­ről történt nyilatkozat megdöb­bentően halott a magyar nem­zetre. Ilyen nyilatkozatok azon­ban sem nem alkalmasak, sem nem elegendők arra, hogy min­ket igazunktól elüssenek, még kevésbbé arra, hogy biztosítsák Románia részére Erdély örök birtokát. Az egész ország feljaj- dúlt a nyilatkozat hatása alatt, mi sem hallgathatunk tehát s ezért indítványozom, hogy uta­sítsa vissza a közgyűlés Barthou miniszter kirohanását. Tiltako­zásunkat vegyük jegyzőkönyvbe és ennek kivonatát küldjük meg a miniszterelnök űrhoz azzal, hogy ellenségeink részéről ha­zánk ellen indított minden táma­dás kivédésében mindenkor egy emberként állunk mögötte. pontokat csaknem felszólalások nél­kül vette tudomásul a képviselő­testület. Egyedül az a bejelentés okozott nagyobb emóciót, hogy a város útépítésre 100.000 pengős kölcsönt kap a transzferalapből. Az álmoshangulatú közgyűlés, annak ellenére, hogy a tárgysoro­zaton az évnegyedes jelentés és 28 pont szerepelt, már 7 óra előtt véget őrt. — A másik, ugyancsak döb­benetes esemény, amelyről meg­emlékezem az, hogy Ausztria kancellárját, Dollfucs Engelber- tet, éppen úgy, mint annsk ide­jén nngynevü államfírfinkat Ti­sza István grófot, bomlottagyu orvgyilkosok megölték. A leg­mélyebb részvéttel forduljunk ma e helyről Ausztria felé és gondoljunk Dollfucs kancellárra, akit épp most temetnek s aki a mai nehéz időkben, a legnegyobb megértéssel állott mellénk s aki a legszentebb eszméért, hazája függetlenségéért halt mártírha­lált. Megemlékezett még Mussolini legutóbb tett revíziós nyilatko­zatáról is, amelyet a képviselő­testület lelkes éljenzéssel veti tu­domásul. A tárgysorozatra áttérve Ne- meesek Aurél tanáosnok fel­olvasta az évnegyedes jelentést, amely részletesen beszámolt a közigazgatás és várospolitika minden részletéről, különösen ki­emelve a gyümölcstermelés nagy fejlődését. A hozzászólások kapcsán Lang Nándor szővátette, hogy az egri piacnak nincs megfelelő reklámja és sérelmezte, hogy Egerben sok a vidéki gyönge bor, ami rontja a jő egri bor árait. Sós Mihály kérdést intézett a helyettes pol­gármesterhez, hogy mi van a tűzoltóparancsnokkal; helytele­nítette továbbá, hogy a város sok helyen a közkűttol 200 mé­teren túl levő házak után is szed vízdíjat. Rendeljék el a hivatalos felmérést. Nagy László felvilágosítást bért a villanyár csökkentéséről. Úgy hallotta, hogy a vármegye nem hagyta jóvá az egységár 8 fillérről 7 fillérre való mérsék­lését. Stajlay Sándor a város­rendezési tervet kérte ismertetni egy építkezésből kifolyólag, Mis­kolcit István a városi könyvtár ügyében intézett kérdést a köz­gyükéi elnökéhez. Nagy Kálmán kérte, hogy a versenyuszodát olcsón adják az ifjúságnak, az űszősport fejlesztése érdekében. Schulet István Eger társadal­mához fordult kérő szóval, hogy vásároljon az egri kereskedők­nél. Helyesli azt a tervet, hogy az üzleteket nyáron 5 órakor nyissák ki, mert a kereskedők­nek minden lehetőséget meg kell adni a megélhetéshez. A falu né­pét vissza kell csalogatni, mert helytelen intézkedésekkel kiül­döztük az egri piacról. Ma már alig vsn falusi vásárlója az egri kereskedőnek, mert a községek­ben felszaporodtak a kereske­dők. Mezőkövesd hetipiaci na­gyobb, mint Eger hőnaposváeár- ja. A vasárnapi munkaazünet rossz, mert csak egy várost vesz ki a többi közül; a kérdést csak egyetemesen lehat rendezni. A válaszok során Braun Ká­roly h. polgármester megnyug­tatta a felszólalókat. Lipcsey Péter dr. hangsúlyozta, hogy a vármegye a város érdekében hatálytalanította a villany egy­ségárának leszállításáról hozott városi határozatot, mer) akkor, amikor a város állandóan állam­segélyekért folyamodik,nem sza- bsd az állam további jóindulatát eljátszani ilyen határozatokkal. frank Tivadar kijelentette, hogy a versenyuszoda a lehető leg­olcsóbb díjért áll évek óta a sportoló ifjúság rendelkezésére. Tárgysorozaton kívül néhány fontos pontot tárgyalt le ezután a képviselőtestület. Az Érsekfőpász- tor fizette ki a város idegenfor­galmi prospek­tusának tetemes költségét. frank Tivadar tanácsnok az Érsekfőpácztor nagylelkű ado­mányáról számolt be. Annakide­jén a kereskedelmi miniszter megígérte, hogy támogatni fogja idegenforgalmi terveiben a vá­rost, támogatását azonban felté­telekhez fűzte. Egyik fontos fel­tétel Hz volt, hogy a város nyo­masson több nyelvű prospektust belső propaganda Gáljából. A város akkor 1500 pengőt irány­zott elő ez öt nyelven, magya­rul, németül, angolul, franciául és olaszul megjelenő egri kalauz költségeire és Semrecsányi Mik­lós ny. miniszteri tanácsost kérte meg a kalauz összeállítására. Ssmrecsányi Miklós hosszú és önzetlen munkával megszerkesz­tette a művészi kiállítású egri kalauzt, azonban ez előállítás 1500 pengő helyett 4500 pengőbe került. Az érsekfőpásztor a hi­ányzó 3 ezer pengő kifizetését magára vállalta. A képviselőtes­tület őszinte háláját és köszöne­tét fejezi ki az Érsekfőpásztor- nak nagylelkű adományáért, va­lamint Ssmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsosnak a szer­kesztés fáradtságos munkájáért s köszönetéi a polgármester el­nöklete alatt külön e célra ki­küldendő bizottság útján fogja tolmácsolni. A közgyűlés egyhangú lelke­sedéssel fogadta a határozatot és hatalmas éljenzéssel köszönte mag az Érsekfőpásztor adomá­nyát, amely nélkül nem valósul­hatott volna meg a többnyelvű proipaktu* kiadása. A belügyminisz­ter kritikája a vá­rosi költségve­tésről. Kálnoky István dr. tanácsnok a költségvetés jóváhagyását tar­talmazó belügyminiszteri leiratot ismertette. A belügyminiszter sú­lyos hibául rója fel, hogy a vá­ros évek óta nem fizeti a rendőr­ségi hozzájárulást, így annak összege már 170 ezer pengőre emelkedett. Hibáztatja azt is, hogy a város nem eléggé erélye­sen hajtja be a köztartozásokat. Felsorolja a különböző tételek csökkentését, ami lehetővé tette a pőtadó 50 százalékra való leszállítását s értesíti a várost, hogy amennyiben nem tudja az 50 százalékos pótadőval háztar­tását fenntartani, kénytelen lesz a tisztviselői mellékjárandósá- gohhoz hozzányúlni.

Next

/
Thumbnails
Contents