Eger - napilap, 1934/2
1934-07-28 / 147. szám
Eger, XLV. évfolyam 147. szám ÍÍR R 6 FSLLÉB # Szombat ♦ Trianon 15, 1984 július 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA » 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. Ravatal a Ballhausplatzon. (dr. k. e.) Tíz, tizenkét lázadd nemzeti szociálista behatolt a Ballhauiplatz kancellári palotájának szobájába é* lelőtték. Papot kért, de nem küldtek gyilkosai. Orvost se küldtek. Órák hosszáig feküdt véres verejtékében és nem lehet megállapítani, hogy melyik őrában halt meg. Ez volt a halála. Egy díványra roskadt s később, a kencäiiäri palota megtisztítása után, betakarták fehér lepellel és gyertyákat gyújtottak körülötte. Ez volt a ravatala. S a gyertyák fényébe Európa maradék szelíd embereinek rémülete bámult bele. Mert eteket az embereket képviselte Dollfuss az ismét vesztébe bokázó világrész legnehezebb és legveszedelmesebb pozíciójában. A történetírás, amely a nagy emberek halála után gépszerű pontossággal működni kezd, megméri a népek, események és helyzetek közötti szerepét. Megállapítja, hogy a legnagyobb politikusok és államférfiak közül való volt. Ausztriát a háború után válságos és nyomorék viszonyokba sodorták a périe- környéki békék a monarchia felrobbantásával; egyedül maradt, mint* létfeltételeitől megfosztott ipari állam, ahogy egyedül maradt Magyarország, mint mezőgazdasági egység. A nemzeti lélekjelenlét egy ideig megpróbálta egyensúlyozni az osztrák helyzetet, azonban egyre sűlyosodtak Ausztria gazdasági bajai. A Creditanstalt bu kása után előállott pénzügyi válság, az önellátás őrült rendszerének elhatalmasodása újabb feladatok elő állította a kormányokat s a kibontakozásért Dolfuss tett a legtöbbet. A gazdasági bajokon kívül a belső politika ellentétei is jelentkeztek egyenlő tehertételként. A hajótörés zűrzavara, a ledöntött rend oszlopai fölött a vörös Becs kísérteti árnyéka magasodott fel előbb, később pedig a szvasztika, a horogkereszt jele, a kiterjeezkedő germán erők fantasztikussá nőtt foglalata. Mindkettővel Dollfusanak kellett elbánnia. Ugyanakkor a nemzeti szocializmus jelenléte európai kérdéssé vált, a francia német háborús feszültség hehetséges erupoiős pontjává. A közép és közép- nyugat-európai helyzetet tartotta vállán a »5is« Dollfuss s míg befelé Seipel hagyományaként, igaz katolikus lélekkel küzdött a katolikus Ausztriáért a a gazdasági és társadalmi rend alapjául a Quadregesimo Annot jelölte meg, kifelé állama függetlenségéért harcolt Németország ellen, az európai nyugalom, az európai béke érdekében. Magyar- ország felé a szorosabb kapcsolatok szálait kereste egy kialakítandó szövetségben, természetesen a lehetőségek határain belül. Vázlatosan,ezeket a tárgyi adatokat állítja össze róla a történelem. És meg kell emlékeznie még heroikus küzdelmeinek módjáról, amely végzetének elindítója lett. Dollfuss Engelbert jő és szelíd diktátor volt. Jósága túlnőtt rajta s ez az erény temette maga alá. Ez a jóság sok volt egy államférfi részéről annak az Európának, amely tűri Bartbou csalásait, Petain marsall háborús gyújtogatásait és halálra marja snsgáf, mert a Pasteur oltásokat eddig csak egyének és nem kontinensek számára találták ki. A véres februári események után, a szocialisták fegyveres leveretése u'án ellentétként mu tatkozik Dollfuss jóságát és szelídségét hangoztatni, mégis így van; Dollfuss soha sem támadott, mindig csak védekezett, mindig csak visszalőtt. Nem magáért, hatalmi állásáért, hanem osztrák népe boldogulásáért, a világ békéjéért. Tragikus, hogy a végzetes szerda délutánon már nem tudott visszalőni. Megölte néhány ember, akik egy helytelenül alkalmazott esz me fanatikusaiként hatoltak be a kancellári palotába. Megölte a naponta robbanó bombák szelleme. A rémet kövatet visszahívták, meri közbelépett a lázadók érdekében, szóval Hitler mossa kezét az ártatlan vérétől, kétségtelen azocbsn, hogy a ho- rcgkereszteseizme lőtte lea hatalmas kis kancellárt Európa legfontosabb bástyájáról. A madáchi falanszter után kiált a jőszán- dékű ember, a falanszter után, ahol rideg tudósok már gyermekkorban vizsgálják az agyvelőt és könyörtelenül kidobják a társadalomból a veszedelmes fantasztákat. A kancellári palotában áll a ravatal. Gyertyáinak fényében Európa maradék szelíd embereinek rémülete ég a a kis kancellár fejénél láthatatlan kezek tartják a bíborpárnát, amelyen az örökkévaló jóság szikrázó rendjele pihen. Elég akadály lesz-e ez a ravatal a nyugat felé nyújtózó germán hatalomnak ? Megfelelő gát lesz-e vájjon az összecsapni készülő európai hullámverésben ? Erre a jövő fog felelni. * A horogkereeztes terror újabb forradalmi megmozdulásba torkolt Ausztriában. Amikor e sorokat írjuk, egymást kővető jelentésekben próbálják rekonstruálni a forradalmi események ved rohanását. Ami eddig bizonyos; Dolliul kancellár halott, horog- keresztes lázadók halálra sebe- sítették a borogkereszt legnagyobb és legszívósabb ellenségét: Ausztria kaacllárjáí. Történelmien sorsdöntő órákat él ez osztrák nép. Európa szeme Becsben van, ahonnan feszítőén izgalmas híreket röpítenek világgá a rádióban és a telefondrótokon. Még egy másik haldoklója is van ennek a groteszk forradalomnak: Riatelen római követ, aki minden jel szerint az ösz- ■zeesküvés főmozgatőja volt. Mielőtt az igazságszolgáltatás kezébe kerülhetett volna, fegyvert fordított maga ellen. A véres szerdai nap bőséges beszámolóját hozták már a csütörtök reggeli és esti lapok. A pucciisták, akik az első híradások szerint szabad elvonulást csikartak ki maguknak a kényszerhelyzetben levő kormánytól, a rendőrség foglyai és valószínűleg a statáriális bíróság előtt felelnek majd az ország rendjének megkísérelt felgyujtásáéri,
