Eger - napilap, 1934/2
1934-07-26 / 146. szám
ÄRA Ö FILLÉR Eger, XL V. évfolyam 146. szám ♦ Csütörtök * Trianon 15,1934 július 26. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR É K PÉ N ZTÁRI CSEKK SZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. S. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KI A- DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. Negyvenezertől őtven pengőig terjedő tételekből 81 ezer pengőt törölt a belügyminiszter Eger költségvetésében A személyi kiadások változatlanok maradtak. A belügyminiszter pótadő csökkentő határozata megnyugvást keltett az adófizető polgárságban. A kőlteégvetSa jóváhagyásának az tagadhatatlanul nagy eredménye, különöaen, ha meggondoljuk, hogy a fokozódó anyagi romlás után, éppen az elmúlt évben egyezett bele a minisztérium abba, hogy a pótadől tiz százalékkal emelhesse a város a felére csökkentett borfogyasztási adő bevételeinek pótlására. Az adóemelések soha nem jönnek jókor, de ez a magasabb megállapítás éppen rosszkor jött, a gazdasági kimerültség időszakában. Szerencsére azonban ciak egy évig tartótomért a kormány, a népszövetségi pénzügyi biztos szorgalmazására mindent elkövetett, hogy az önkormányzatok háztartását szűkítse. A belügyminiszter a város 1934 évi költségvetéséből a jóváhagyás alkalmával 81,362 pengőt törölt, amennyiben az eredetileg tervezett 1 millió 356,434 pengős kiadási összeget 1 millió 275,072 pengőre mérsékelte a tízszázalékos pőtadőorökkentéa céljából. A törölt tételek iránt nagy érdeklődés mutatkozott, különösen azoknak a városi képviselőknek a részéről, akik a tisztviselői pőiillstmények megvonását szorgalmazták. A belügyminiszter azonban a személyi kiadásokat, igy a póiillet- menyeket is, változatlanul hagyta, mert a dologi kiadások lefaragásával is sikerült a pótadót mérsékelni. A dologi kiadások között a minisztérium ötven pengőtől négy-ötezer pengőig terjedő tételeket törölt nagy számmal. Legnagyobb törlés a a nyilvános illemhely építésére felvett évi 5000 pangó, azonban ez már nem gördít akadályt az illemhely megépítése elé, mert a süllyesztett középponti illemhelyet a kapott államsegélyből létesítik. További törlések még a parkok létesítésére felvett ösz- szegből négyezer, útfenntartásból négyezer, gyalogjárók építési összegéből 2500psogő. Ezenkívül irodai stb. kiadások ősz- szegének mérséklése adja ki a 81 ezer pengős általános törlési összeget. Az uj törléssel együtt a város idei költségvetése 185 ezer pengővel kevesebb az 1933 évinél és kereken 574 ezer pengővel keve sebb az 1932 évi költségvetés végösszegénél. Csütörtökön jelenik meg az 1600 új tisztviselői kinevezés Eger, július 25. Értesülésünk szerint csütörtökön jelenik meg a hivatalos lapban az előléptetések listája. Tudvalevő, a VI. fizetési osztályon alul a miniszterek jogkörébe tartozik a kinevezések elintézése és a miniszterek a kinevezéseket már aiá is írták, viszont ezeket az alsőbbfokú kinevezéseket egyidóben fogják publikálni a VI. fizetési osztályon felüli kinevezésekkel, amelyek a kormányzó elé kerülnek jóváhagyásra. 1500—1600 tisztviselő lép aug. 1-én egy fokkal előbbre a ranglétrán. Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy be fogják tölteni a különböző minisztériumokban a politikai államtitkárságokat, megbízható helyről nyert információnk szerint, a kormánynak nincs ilyen szándéka, mert ez csak az állások felesleges szaporítását jelentené és a kiadásokat növelné, amivel szemben a pénzügyminiszter az államháztartás tételeinek redukciójára törekszik. Ueszeőelmes szélvihar tombolt hétfőn délután Egerben Több fát kitördelt az orkán a városi parkokban és szőlőkben Hétfőn pélután fél négy Őrá- tői negyed ötig hatalmat és veszedelmes erejű szélvihar tombolt Egerben. A valóságot orkánná növekedett szél felkavarta az úttestek porát, úgyhogy az emberek a lakásokba menekültek és az uccai forgalom pillanatok alatt megállóit. Komolyabb szerencsétlenséget nem okozott az orkán, de a városi parkokban több fiatal, szép fát kettétört, a szőlőkben pedig ugyancsak a fák ágainak leté- pősével érzékeny károkat okozott. Érdeklődtünk aziránt, hogy a telefonforgalomban nemokozott-e zavart a vihar, de azt a felvilágosítást kaptuk, hogy egyetlen esetben sem jelentettek huzal- szakadást. A szélvihart csendes eső követte. A Deutsch—Ungarische Handelskammer összeköttetést keres a gyöngyösi exportőrökkel Érdekes átirat érkezeit a minap Gyöngyös város polgár- mesteri hivatalához. A Deutsch- Ungarische Handelskammer értesíti a hivatalt, hogy a gyöngyösi gyümölcs iránt élénk érdeklődés mutatkozik Lipcse, Drezda, Chemnitz, Zwickau, Planen, Erfurt és Magdeburgban. A kamara kérte a polgármesteri hivatalt, hogy bocsássa rendelkezésére azoknak a gyöngyösi exportőröknek névjegyzékét, a- kik hajlandók lennének Németországba szállítani. A kamara ezek számára megteremtené a kellő összeköttetést az ottani érdekeltségekkel. Feloszlatják a községi faiskolákat A 33-as bizottság legutóbbi üléséről megjelent híradások legtöbbje meg sem emlékezett arról a rendelettervezetről, amellyel a kormány a községi faiskolák kérdését akarja rendezni. Közel 2000 ilyen közüzemi csemetekert sorsáról van sző, az ügy tehát nem mondható jelentéktelennek. Az 1894, XII. te, rendelkezik úgy, hogy minden község faiskolát tartson fenn. Akkor, 40 évvel ezelőtt szükség volt erre a törvényre, mert gondoakodnikel- lett az ország fásításáról. Azóta igen sok, talán túlságosan is sok csemetekert keletkezett magán- vállalkozásból, a községi faiskolák szerepe tehát egyre inkább összezsugorodott. Pénz ae igen volt fenntartásukra, a legtöbbjét nem lehetett szakember kezelésére bízni, a községi faiskolák egyre elhanyagoltabbak lettek. Ez a helyzet bírta rá a földművelésügyi kormányzatot arra, hogy napirendre tűzze a községi faiskolák ügyét. Már a múlt évben felhívás ment ki az önkormányzatok vezetőihez, hogy tegyenek jelentést a területükön működő iiyan közpénzen fenntartott csemetekert állapotáról. A beérkezett jelentések csattanó bizonyítékot szolgáltattak arra, bogy a községi faiskolai intézmény teljesen elavult és vég- kép megbukott. Van a cionka országban kereken 1800 községi és hasonló jellegű faiskola és ebből az 1800 telepből a helyi hatóságok mintegy háromszáznak a fenntartását kívánják. Annyit jelent ez másszával, hogy az ország 3500 községéből 1700- ban már minden külön intézkedés nélkül biszenvedett a cse- metokert, a megmaradottakből pedig 1500 telepet maguk a községek is életképtelennek tartanak. Az azóta megejtett felülvizsgálat ezt a számot is felemelte, amennyiben alig 90 faiskolát talált olyannak, amely
