Eger - napilap, 1934/2
1934-07-22 / 144. szám
Aba 10 fillér ♦ Vasárnap ♦ Eger, XL F. évfolyam 144. szám Trianon 15,1934 július 22. ELŐFIZETÉSI Díj A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA j 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES 3ZÁM ÁRA HÉTKÖZ- NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. S. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. Közmunkákkal segélyezik Heves- vármegyében az aszálysnj tóttá lakosságot Délen és nyugaton holdanként kétmázsás átlagtermések vannak. — A vármegyének kell transzferkölcsönt felvenni a közmunkákra A vármegye vezetőségének ma a legnagyobb gondot az aszfily- sujtotía vidékek lakosságának megsegítése okozza. Az aszálykár annál súlyosabb, mivel nem egyedüli bajként sújtott végiga vármegye egyes részein, hanem ahol a szárazság pusztított a nyár elején, ott télen erős fagy ős rovarkárok vonultak végig; úgy, hogy kétszeresen szenvedett a gazdatársadalom, amely egyszeri csapást sem bír ki, mert megélhetése száz százalékban a föld termésétől függ. Hedry Lőrinc dr. főispán teljes lélekkel vette kézbe a károsult lakosság sorsát a első dolga volt, hogy vitéz Fluck Gusztáv vármegyei gazdasági felügyelővel végigjárta a megye területét, hogy személyesen győződjék meg a helyzetről. Tapasztalatairól legutóbb számolt be a törvényhatóságnak s úgy nyilatkozott, hogy a megye területén két ponton mutatkozik nagy kár. Egyik a vármegye déli része, Dormánd, Mezőíár- kány, Poroszló, Sarud, Kőmlő, Átány, Kisköre, Tarnaszentmik- lős, Pély, Tiszafüred, (különösen a kőcsihatár) Tiizaörs vidéke, másik nyugatabbra húzódik, Szurdokpüspöki, Pásztó, Hasznos, Szücii környékei. Megállapítást nyert, hogy egyes helyeken mindössze két mázsás átlagtermés mutatkozik, ami kataszt- rófális szám a mezőgazdaságban. Összeírták az említett vidékeken, hogy hány munkás tekinthető ellátatlannak, mennyi a vetőmagszükséglet s a főispán megtette a lépéseket a vetőmag biztosítása iránt. A lakosság tulajdonképpeni segélyezése közmunkák útján fog történni s eb ben a tekintetben a vármegyéra is négy feladat hárul, mert a kormány támogatásán kívül jelentősebb összeget kell kölciön- káppan fölvennie a transzfer- alapból a megindítandó útépítésekre. A gyöngyösi Szent Bertalan templomban hamarosan megnyílik az egyházi múzeum Értékes kultúrintézménnyel gyarapszik hamarosan Gyöngyös városa. Eddig csak igen kevesen látták, hogy a Szent Bertalan templom baloldali kórusának egy része fallal van elkerítve s az elzárt rész baloldali ajtaján ez a felirat díszeleg: Kőm. Kát. Egyházi Múzeum. Az ajtó azonban a kíváncsiak számára sohasem nyílott meg. Minek? Nem volt benne semmi.. . Most azonban nagy munka folyik az egész vonalon. Guba Pál ny. piarista tanár vezetésével berendezik és hamarosan megnyitják a Szent Bertalan templom egyházi múzeumát. Míg a fókoruion az új orgona számára az átalakítási munka folyik, addig itt, a mellékkőruson deszkákat fűrészelnek, gyalulnak, szegeznek, állványokat építenek. Sürgés-forgás mindenütt, akik lent áhitatoskodnak nem is hinnének szemüknek,ha látnák, ami itt eléjük tárul. Az egészet Guba Pál irányítja, s ő maga is dolgozik. Éppen most lett vége a szentmisének. Ezalatt csend volt, nem szabad kopácsolci. Alig hallgat el azonban az ideiglenes szolgálatot teljesítő harmőnium.már újból megindul a munka. Itt vannak a régi 147 éves orgona darabjai, ezeket szedik szét. Azt mondja Guba főtisztelendő űr: Azelőtt ezeket tűzre vetették, ma azonban tovább is hasznosítjuk. Ha szolgálták az Isten dicsőségét másfél évszázadon át, szolgálják továbbra is. Míg ezeket mondja, ecsettel a kezében festi az egyik állvány oldal- deszkáját, amely még pár hete a hatalmas, csusztafás rendszerű orgona sípszekrényének darabja volt. Már egy hete folyik a munka, de még azt hiszem, eltarthat két hétig is. Félve kérdezem: Hát azután lesz-e a gyöngyösieknek valamijük, amit ide lehet helyezni? — Hogy lesz-e! A közel 600 éves szent Bertalan templomnak 2000 kötetet meghaladó könyvtára van, amely eddig a padláson hevert. Ugyanennyire becsülhető a levelek és egyházi beszédek szövege, amelyek közül nem egy, több évszázados múltra tekinthet vissza. Azután XVI. és XVII. századbeli kely- bek, gyertyatartők, miseruhák, oltárképek, templomszőnyegek, szobrok, régi oltárok, a templom kegyurainak címerei és sok minden, amiről a gyöngyösiek nem is tudnak. Van itt sok muzeális érték, csak össze kell szedni. Hiszen rá kell nézni erre az ajtóra, a- mely valaha a főbejáratot fedte : 1750-ből való és megközelítőleg 10 mázsa súlyú tölgyfa alkotmány. Eddig a város egyik raktárában porosodott. — Természetesen felhívást fogok küldeni a hívekhez is, hogy adják be a náluk lévő egyházi vonatkozású régiségeket. Lépések hangzanak, idegenek, turisták jönnek, nézegetik a templom freskóit s feltévedtek a kórusra is. Érdeklődnek a múzeum iránt. — Sajnos még nincs kész, — válaszolja nekik Guba Pál —, de már 3—4 hét múlva meg lehet tekinteni. Öröm csillog az ősz pedagógus izoméban. — Szükség volt erre, mondogatja —, hisz minden nagyobb városnak van már hasonló intézménye, amit mutogathat az idegeneknek. Gyöngyös fejlődő idegenforgalmának kétszeres érdeke, hogy ezt felállítsák. Igaza van. Gyöngyös életében csakugyan hiányokat pőtol ez a múzeum, mely egyházi s kultúrálj» vonatkozása mellett nagyszerű idegenforgalmi propaganda eszköz is. Sz. J. 120 ezer pengőre emelkedett az egri törvényszéken a „lenyalt44 bélyegek értéke Szabadlábra helyezték a bélyegcsalási ügy gyanúsított] ait Nagy feltűnést beltett Egerben a törvényszéken januárban leleplezett bélyegcsaláii ügy, a- mely a pénzügyigazgatősőgon elkövetett forgalmiadőkönyv csalással kapcsolatban derült ki. Á vizsgálóbíró két aktív és egy nyugalmazott bírósági alkalmazottat, továbbá egy egri és egy gyöngyösi ügynököt helyezett vizsgálati fogságba, akik gya- núsíthatők voltak, hogy a peres aktákról a bélyegeket lemosták, illetve forgalomba hozták. Felmerült az a gyanú is, hogy az egri törvénykezési bélyegcsalás kapcsolatban áll azzal az országos szervezettel, amelyet ugyancsak az év elején lepleztek le. Vitéz dr. Hunyor Sándor kir. ügyész hat hónapig folytatott nyomozást a rendőrség, polgári csendörség és a pénzügyi hatóságok bevonásával. Eleinte harmincezer pengőre becsülték a lenyalt bélyegek értékét, azonban az összes irattárakat ellenőrző hathőnapi tüzetes vizsgálat megállapította, hogy a lemosott bélyegek értéke eléri a 120 ezer pengőt, tehát páratlanul nagyarányú csalási és hamisítási ügyről van szó. Az ügy gyanúsítottjait most szabadlábra helyezték, mivel vizsgálati fogságuk ideje lejárt s az ügyészség már készíti a vádiratot. Előreláthatólag őszszel kerül tárgyalásra az érdekes bűnügy.