Eger - napilap, 1934/2
1934-07-21 / 143. szám
Eger, XL V. évfolyam 143. szám Aha 6 fillér ♦ Szombat ♦ Trianon 15,1934 július 21. m ELŐFIZETÉSI DÍJ k POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA i 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. S GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. Vízi erőművet akar építeni a Tiszán egy svájci tőkéscsoport Heves, vagy Borsod megyében építenék meg a vízi elektromos centrálét Eger, július 20. A magyarországi elektrifiká- läsi tervek között tagadhatatlanul egyik legérdekesebb az, a- utely a napokban nyert újra aktualitást: egy tiszai vizicentrálé kérdése. A magyar elektrifikálási tervek ugyanis a külföldi tökeszemében nagyarányú üzleti lehetőségeket rejtenek és ezért szinta állandóan újabb és újabb tervek és ötletek jelentkeznek, melyeknek valóra válása esetén, rövid időn belül Magyarország minden községét elektrifikálják. Természetesen sok esetben üres és gazdaságilag indokolatlan tér- vezgetésnek bizonyul sok ajánlat. Egyes elgondolások azonban ma már komolyabb tárgyalás alapjául szolgálnak és előbb- utőbb megvalósításra is kerülnek. Mér régebben felvetették a tiszai elektrifikálási központ gaeg- építésének gondolatát. A Tisza vizi erejének hasznosítására és a Tiszántúlnak áramellátására szolgálna ez a központ. Természetesen jelentős tőkebefektetést igényelne a vállalkozás s éppen ezért hosszú ideig nem foglal- koztak vele. Értesülésünk szerint azonban most ismét aktuálissá vált a kérdés. A közelmúltban egy svájci tőkecsoport jelentkezett Magyarországon, tájékozódó vizsgálatokat végzett, azután tárgyalásokba kezdett és késznek mutatkozott a töke redelkezásre bocsátására, sőt hajlandó saját rezsijében megépíteni a nagy vízi elektromos centrálét. Időközben azonban a leszerelési konferencia vitái elvették a svájciak kedvét e centrálé finanszírozásától. Visz- szavocultak, de azt a szándékukat nyilvánították, hogy újból felveszik a tárgyalásokat. Időközben más elgondolások is jelentkeztek. Arról van sző és ezt a gondolatot a Tiszavidéken vetették fel, hogy a nagy víztároló medencét és az ehhez szükséges csatornát, amely nagyrészt földmunkából, tehát munkabérből áll, ez inségmunkák keretében épí!Bék meg. Kecskeméti és nagykőrösi márkával exportálják a gyöngyösi barackot Gyöngyös, július 20. A gyöngyösi gyümölcstermelő gazdák régi sérelme, hogy egyes exportőrök, bár gyöngyösi gyümölcsöt exportálnak, azt idegen címkés ládákban, legtöbbször kecskeméti és nagykőrösi szig- nummal továbbítják. Mi jól tudjuk, hogy az exportáló kereskedők igen elismerésre méltó, kockázatos munkát végeznek, a magyar gyümölcs érdekében, azonban méltányos, hogy ha már a helybeli gyümölcsöt, nagykőrösi és kecskeméti ládákban szállítják, kis fáradsággal és jóakarattal, a ládagyár, de egyúttal az exportáló cég szignuma mellett, Gyöngyös nevét is feltüntessék. Mert mi történik külföldön? Megérkezik a gyöngyösi barack, mindenki elismeri, hogy nagyszerű: finom és zamatos, sőt a Külkereskedelmi Hivatal sajtőorganuma, az Export Kurír szerint, zamatosabb, mint régi riválisa: a kecskeméti és nagykőrösi kajszinbarack. A gyöngyösi szép barack azonban kecskeméti, avagy nagykőrösi ládákban van csomagolva. Oldalán díszeleg: X cég, Kecskemét ős Nagykőrös, hűtőház és ládagyár tulajdonos. A szöveg magyar és német nyelvű. Természetesen, mivel a ládákban lévő kiváló gyümölcs származási helye nincs feltüntetve, a külföldi kereskedő és fogyasztó, Kecskemétnek és Nagykőrösnek tulajdonítja a gyöngyösi gyümölcs minden zamatját és szépségét és a gyöngyösi gazda évtizedes munkáján&kigenjől megérdemelt elismerését. Felhívjuk erre a jelenségre a hivatalos körök figyelmét, minél előbb meg kell találni a bajok orvoslásának módját, de maguk a termelők is helyesen teszik, ha érdekeik megvédése céljából tömörülnek és így kérik sérelmeik orvoslását, a legilletékesebb he- Íven: az exportáló cégeknél. A lillafüredi át egri szakaszának portalanítását már befejezte a Dannbla A miskolci rész kátrángozása még két hétig eltart. Eger, július 20. A lillafüredi úthoz fűződő idegenforgalmi érdekekre való tekintettel elhatározta a kereskedelmi minisztérium, hogy a lillafüredi utat portalanítja. A portalanítás közel 60 ezer peogős munkáját a »Danubis« budapesti cég kapta meg s az elmúlt hetekben a kátrányos felületű kezelést el is végezte az út egri szakaszán. A miskolci nagyobb szakaszhoz most kezdett a vállalat s körülbelül két hétbe telik, míg az egész útvonalat rendbehozzák. Kétségtelenül szükséges volt ez üt felületi kezelése, mert a forgalom elviselhetetlen port vart fel, azonban a viszonyok ismerete alapján elégtelennek kell mondanunk a munkálatokat. A vállalat október végéig vállalt jótállást a portalanításért, ami annyit jelent, hogy már szeptemberben ismét por lesz az ű- ton. Maga a minisztérium is tudja, hogy a gyorsan kopó mész- kóburkolat nem sokáig állja a kátrányos keverést, mégis elrendelte, mert el kellett rendelnie a tűrhetetlen helyzet miatt. Itt más megoldást kell találni, mert különben a jövő évre ismét 60 ezer pengő kopik el egy újabb portalanítással, ami éppúgy szükséges lesz, mint ahogyan az idén is az volt. A megoldás pedig az, hogy burkolják le a lillafüredi utat szilárd, tartós burkolattal, bazalttal, vagy diabázzal; ha egyszerre nem bírja meg a kereskedelmi tárca, részletekben, szakaszonként, ahogy az építés technikája megengedi. Még mindig olcsóbba fog kerülni, mint tíz vagy húsz évi portalanítás költsége. I Ezenfelül a por veszedelme is | elmúlik — portalanítás nélkül. A vidéki bankok türelmetlenül várják a tízholdas gazdák adósság- megváltására vonatkozó rendelet végrehaj tását Eger, július 20. A vidéki bankok érdekeivel is egyezik a gazdavédelmi rendeletnek az a rendelkezése, mely szerint a 10 katasztrális holdon aluli birtokokkal rendelkező védett gazdákkal szemben fennálló jelzálogos követeléseknek a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosán túl eső része felét sz állam kifizeti. A Pénzintézeti Központ már összeállította a 10 holdon aluli gazdaadősokkal szemben fennálló pénzintézeti követeléseket, amelyek megváltás alá esnek, azonban a rendelet végrehajtása mind a mai napig késik. Késik pedig nyilván azért, mert ha több tulajdonos társnak közös gazdálkodásában 10 holdnál nagyobb ingatlan van, úgy mindegyiket külön 10 holdon aluli gazdaadősnak tekintik. Ez kétségtelenül megnöveli a megváltáshoz szükséges összegeket, amit a rendelet készítésekor nyilván nem vettek figyelembe. Értesülésünk szerint azonban az e célra rendelkezésre álló 25 millió pengő elégséges még az ilyen eredetileg számba nem
