Eger - napilap, 1934/2

1934-12-25 / 230. szám

I 1934. december 25. EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 7 BRINDZA BÉLA, EGER. ^Telelőn: 129. f'Fióküzlet: Szvorényi út 38. Telelőn: 148. Exhumálás helyben és vidéken. DIÓ-, TÖLGY- ÉS ÉRCKOPORSÓ RAKTÁR. Mit ir a magyar sajtó Breznay Imre könyvéről. Breznay Imrének, Eger tudós történetkutatójának könyve: Eger a XVIII. században nemcsak Egerben, hanem országszerte nagy feltűnést keltett. Sőt — mondhatni — nagyobb feltűnést, mint Egerben. Nem tart­juk érdektelennek, hogy összegyüjt- sük a magyar sajtó néhány kriti­káját, az országos elismerés bizo­nyítékaként, a szerzőnek és az egri névnek dicsőségére: A Magyar Kultúra december 5-én megjelent 23. száma evvel kezdi: „Ritkán akad a kezünk ügyébe ilyen könyv, mely oly keresetlen közvet­lenséggel, oly tömör és egyúttal gör­dülékeny magyaros stílussal közli mondanivalóját, mint Breznay mű­ve . . .“ Megismertetvén ezután a könyv tartalmát, ezt a végső következte­tést vonja le: „A szerző nagy szolgálatot tett a magyar történetírásnak s külön még a vidéki várostörté':et cc.óuy mun­kásainak. Nemcsak anyagot szolgál­tat a hasonló feladat előtt állóknak, hanem példát is adott és irányt jelölt mindazoknak, akik elő akarják ké­szíteni a teljesebb magyar történet- írás űtját . . .“ Ugyanez a véleménye egyébként Tápay-Szabó Lászlónak is, aki két tel­jes hasábon foglalkozik Breznay legújabb munkájával. „Ha majd a népek életében az összes hétköznapokat ismerni fogjuk, a történetírásban kisebb szerep jut a fantáziának, kevesebb tér nyilik a politikai célokat szolgáló hamisí­tások számára s az eddig is ismert, de gyakran félreértett nagy, törté­nelmi események egymással való kapcsolatai világosabban és igazab­ban állanak majd előttünk . . A terjedelmes ismertetést evvel fejezi be a cikkíró: „ . .. fölötte kí­vánatos lenne, hogy más városokban is kövessék a Breznay Imre példá­ját, s írják meg a szülőföldnek leg­alább a XVIII. századbeli történe­tét. Mintának Breznay Imre kitűnő munkája teljesen beválik, mert amellett, hogy rendkívül gazdag adathalmaz, ol­vasmánynak nemcsak oktató, hanem szó- rakóztató is . . .“ Rádiók legkedvezményesebben, legnagyobb választékban, a gyári képviseletnél, LUSZTIG SÁNDOR nál Kedvezmenyes feltételek, csere Az Egri Egyházmegyei Közlöny októ­beri száma evvel kezdi a munka részletes ismertetését: „Breznay Imre megajándékozta szülőföldjét olyan művel, amelyet megfizetni nem lehet... Nem sajnálta az időt, lankadatlanul kutatott éveken át a város levél­tárában, annak értékes anyagát meg­rostálta, feldolgozta és saját költ­ségén kiadta. ..Itt a példa! Ezt kövesse az ifjúság! Ha valaha, úgy most kell múltúnkat ismerni, be­csülni szeretni s annak értékeit mér­legelni . . . A majdnem három hasáb terje­delmű értékes ismertetést ezzel fe­jezi be: „Breznajr Imre hatalmas műve elsősorban az egrieket érdekli, akik múltjuk iránt állítólag nagyon kí­váncsiak : vásárolják meg, olvassák és okuljanak belőle . . . “ A Nemzeti Újság október 28-i szá­mában kéthasábos cikket áldoz en­nek a munkának, amely minket, egrieket nagyon közelről érdekel, vagy legalább kellene érdekelnie... Száz esztendő tükrébe nézni, kü­BUDAPEST II. szórakoztató műsorának :: vételére rá­dióját olcsón és szaksze­rűen szereli Lusztig Sándor lönösen akkor, mikor ez a tükör sok szorgalommal, megbízható adat­gyűjtés után készült, különleges él­vezet . . . Breznay Imre kétségte­lenül patrióta. Szereti városát, an­nak minden kövéből kiáradó törté­nelmét, de történetíróhoz méltóan nem lirizál, hanem tárgyilagos szem­mel néz és lát . . . Később úgy nyilatkozik, hogy „. . . azok az adatok, amelyeket a város háztartásáról, közigazgatásá­ról, közbiztonsági és rendészeti kér­déseiről ad, egyenesen megbecsül- hetetlenek a magyar városok tör­ténelmi fejlődése szempontjából . . “ Érdekes az ismertetés végén ki­fejtett vélemény, mely a következe- képen szól: „ . . . A szerző egész tárgyilago­san állapítja meg, hogy Eger XVIII. századiieli tüneményes fellendülését elsősorban a XVIII. század nagy püspökeinek s hűséges munkatársa­iknak, a papságnak és a szerzetes rendeknek lehet köszönni... Ez a vallomás, amely tárgyilagos történet­írónál sokszorosan nagyértékű, har­monikusan illeszkedik bele abba az irányzatba, amely Hóman Bálint és Szekfű Gyula nyomdokain halad s amely nem tagadja, hogy a magyar katolicizmus nélkül a török hódolt­ság sebeit alig lehetett volna ki­heverni . . .“ Végezetül még azt mondja a kri­tikus : „ . . . Breznay Imre kétkötetes monográfiája már csak azért is di­csérendő munka, adatgyűjtésével és kultúrtörténeti távlatával pedig ör­vendetes figyelmeztetés a magyar tudományos világ felé, hogy a vi­déki csöndes világban is milyen ér­tékes munkák tudnak születni.“ * Halló, halló itt Genf be­szél ... Halló, itt New-York ... A rádió legújabb csodái. Látogatás Heves vármegye, legnagyobb rádió- szaküzletében. Éppen a Népszövet­ség tanácskozásának legizgalmasabb eseményei peregnek le Genfben. Visszafojtott lélegzettel várjuk a legfrissebb jelentéseket Illés Béla egri rádió-üzletében. A rádió-tech­nika legújabb csodáival fogjuk egy­szerre a világ legnagyobb állomá­sait. Illés Béla a legnagyobb ma­gyar rádió-gyárnak, a Standardnak a kerületi képviselője, ennek a gyár­nak nagybani lerakatát látjuk itt. A legmodernebb szuper-szelektív gépek, rövid-, közép- és hosszú-hul­lámhosszra berendezve, bámulatos precizitással, minden zavaró mellék­zörejt kiküszöbölve, ontják az iz­galmas világhíreket és más más ál­lomásra bekapcsolva; a legtisztább és a legélvezetesebb zenét. A rádió- technika hatalmas fejlődését mutat­ja és valósággal csuda az a legújabb típusú vevőkészülék, amelyen játszi könnyedséggel fogható a világ va­lamennyi állomása. Svájc után egy mozdulattal már New-Yorkban va­gyunk, azután Londont halljuk, majd Rómát, és így tovább. Igazi kincs egy ilyen gép. A mai politikai és világesemények izgalmas napjaiban, amikor mindnyájunkat érdekel, hogy a külföld mit beszél rólunk, mérhe­tetlen érték egy ilyen szuper-gép, amivel minden állomás hallgatható széles e nagy világból. Megszerzé­sük nem is olyan nehéz, mert az Illés-cég régi rádiókat is becserél ilyen szuper-gópskre. Külön meg­lepetés és látványosság a rádió- elektrofón készülék, amely dísze le­het minden szalonnak már csak külső szépségével is. A legmoder­nebb rádiókészüléknek és az elek­tromos gramofónnak sikerült kombi­nációja ez a hangszer, amely egyre inkább elfoglalja a zongorák he­lyét a lakásokban, különösen a tánc­kultusz mai napjaiban. Fényképe- ző-gépekben és optikai cikkekben is dús raktárt láttunk a szaküzlet­ben és a látottak után visszaemlé­kezünk önkéntelenül is a régi Lan­desmann egri cégre, amely hosszú évtizedekkel ezelőtt egyetlen látsze- rész szaküzlete volt a megyének. Ennek a régi tisztesnevű cégnek a leszármazottja a mai Illés cég, (alapítási éve: 1907), amely cég Égerben a világhírű Zeiss-punktál szemüvegek lerakata is. Itt említ­jük meg, hogy a cég egy évvel ez­előtt költözködött be a Magyar Ál­talános Hitelbank egri fiókja palo­tájának főuccai helyiségébe, ahol modern portálja és ragyogó kiraka­««fii# I i |jp CUtCpétin rádiót EKÄ rádiók kaphatók: ILLÉS BÉLA rádiőszaküzletében. tai közkedvelt látványossága az egn korzó közönségének. S mi, akik mindnyájan barátai vagyunk a régi kipróbált cégeknek, bátran ajánljuk olvasóinknak is ezt a szolid, kitűnő céget. * Kesztyűk, harisnyák, fehér- neműek, futó- és nagy szőnye­gek, takarók legnagyobb választék­ban, legolcsóbban kaphatók Szé­kely Endre ruhaáruházában Eger, Jókai és Kállay Z. u. (sarok­ház); _____________________ Ó vja szemét s vegyen „DEKALUMEN« áramtakarító izzókat, szemüvey nélkü’ *• **' lát mellette. LUSZTIG. * Kész férfiöltönyök, női ka­bátok nagy választékban, a leg­olcsóbban Székely Endre ruhaáru­házában szerezhetők be Eger, Jókai és Kállay Z. u. (sarokház). IRf )I> AÍZ)M Siklóssy Pál: Szovjet álmok és valóságok. A Nemzeti Színház tehetséges rendezője az idei év nya­rán járt a Szovjetbirodalomban; út­jának tapasztalait, érdekesebbnél érdekesebb momentumait írja meg friss, eleven riportkönyvében. Siklóssy az egyszerű turista sze­mével, de egy ízig-vérig európai kultúrember ítéletével mondja el azt, amit látott. A frisseség mel­lett a komoly objektivitás adja meg könyvének igazi értékét; sokszor látunk be az emberi lélek mélyébe is egy-egy villanáson keresztül, min­dig élményszerű képekben. Á mű most jelent meg a könyvpiacon. A\ HANGYA LIKÖR % HANGYA RUM

Next

/
Thumbnails
Contents