Eger - napilap, 1934/2

1934-12-23 / 229. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. december 23. 5S3^S«tí»sa>fe*^««: propagálása érdekében kifejtett munk&iaőguk elismeréséül. A piec rendjével kapoio'atban kimondották, hogy a tiizti or­vodnak ezután a piacot heten­ként kétizer közegészségügyi szempontból felül kell vizsgál- nia. A kajízinbareck és a ringló- azilva fokozott kereaettaégére te­kintettel, a képviaelöteatület a földművelési kormány rendelke- zéaére átír a Gazdakörhöz, hegy a gazdák között e gyüesölctfa- jok fokozottabb termesztése ér­dekében fejtaen ki propagandát. Utasította a képviaelöteatület a polgármeatert, hogy a nyugdíja- záa fo'ytán megüresedett városi ügyvezető orvoii állásra írja ki a pályázatot a felhatalmezta, hogy a korábban megszüntetett tiszti orvosi állás visszaállításá­ra tegye meg a kezdeményező lépéseket, mivel a városi köz­egészségügy sikeres ellátása egy orvos munkateljesítményét meg­haladja. Az egri Katolikus Legényegylet az idén Is megrendezi az iparos­árvák karácsonyát Karácsony másodnapján a kiüldözött magyarok javára hazafias kultúrdélután lesz a Legényegyletben Eger, december 22. Az egri Katolikus Legényegy­let a karácsony előtti vasárna­pon, decembsr 23-án délután öt órakor családias karácsonyfa- ünnepet rendez a szegányaorsú iparos-árvák és tanoncok felru­házására létesített vitéz Subik Károly alapítvány javára. Ezen az estén a szeretet világosságát árasztó hatalmas karácsonyfa köré hívják az árva iparos fiú­kat és jómegaviseletű taiulókat, hogy kiosszák nekik ez egyesü­let ajándékait: ruhát éc cipöado- mányokat. Az idén 15 iparos- fiút ruháznak fel a karácsonyi ünnepig keretében, amelynek aű-ora a következő: Dicsőség mennyben sz Istennek, Énekli ez egyleti cserkészénekkar. Ün­nepi beszédet moDd vitéz Subik Károly pápai prelálui, egylsti elnök. Az árvák ajándékainak kiosztása. Árva sorsa; karácso­nyi jelenet. Karácsonyi énekeket ad elő az egyleti Kolping dal­kör. Vezényli Nemes János. Az árulók karácsonya. Előadják az egylet műkedvelői. December 26-án, szerdán d. u. 5 órakor hazafias kultűrdSlutánt rendez a Legényegylet a Ju­goszláviából elüldözött magyar menekültek javára. A délután műsorát legközelebb közöljük. A gyöngyösi egyházközség megfellebezi a Szent Korona ház illetékkiszabását A Szent Bertalan-egy házközség ülése Gyöngyös, december 22. A gyöngyösi Szent Bertalan egyházközség népes gyűlést tar­tott az anyavárotháza tanács­termében Magnin Adorján pré- po* plébános elnöklete alatt. Megnyitóul az elnök tolmácsolta az Érsekfópásztor elismerését a Szent Korona-háznak az egy­házközség céljaira történt meg­vásárlása alkalmából. A magas elismerést a képviselők hálával vették tudomásul. A képviselőtestület a továb­biakban elhatározta, hogy a Szent Korona-ház hátralékos á- rfinak kifizetésére 20 ezer pan­gó hitelkeret nyitása mellett a gyújtást ismét megindítja a hí- hívek között. Tudomásul vették a házgondnoksági bizottság je­lentését. Elhatározták, hogy meg- felebbezik az állampénztár ille­tékkiszabását, mert 92 ezer pen­gő adóalapot vett számításba, ami tűlmagas összeg. Guba Pál képviselő indítvá­nyára az új házat végleg Szent Korona háznak nevezték el s el­határozták, hogy a nagyobb a- dakozók nevét a léposőházban elhelyezendő emléktáblán, az 50 pengőn alul adakozókét pádig díszes emlékalbumban örökítik meg. Végül a képviselőtestület teljes bizalmáról biztosította a felsőmezőgazdisági iskola tanári karát az egyes fővárosi lapok­ban megjelent támadásokkal szemben, egyúttal megköszönte a tanári bar hűséges munkáját az iskola újjászervezése érde­kében. — A makiári-úti Szent István ele­mi iskola Szívgárdájának karácsonyi ünnepélye. A Maklári-úti Szent Ist­ván király rőm. kát. elemi iskola Szívgárdacsapata 23-án, vasárnap délután fél 5 órakor karácsonyi ünnepélyt rendez, amelynek kere­tében a Szívgárda tagjai pásztor- játékot mutatnak be és ezzel kap­csolatban a Szívgárdaközpont ol­csó, hasznos kiadványaiból sajtó­vásárt rendeznek. A szülőket, a Szívgárda barátait és az érdek­lődő közönséget szeretettel várja a rendezőség. — A telefon mindenhová elér, vels mindent elérhet. SCHMIDTHAUER - féle Igmándi Az egészség Á-B-C-je Legyen rendes emésztése, Legyen piros-tiszta nyelve. A VILÁG LEGJOBB KESEBŰVIZE egyben gazdaságosabb is, mert >Igmándi«-ból nem kell pohárszámra inni, negyed- vagy félpohár elég szo­kott lenni. — Kapható mindenütt, kis- és nagy üvegekben. 60 éven túl is Élhetsz még sok évet, Csak »Igmándi« vízzel Rendezd emésztésed! Ha betegség környékezi, „Igmándi“-víz megelőzi. ÉPÍTÉSZET ÉS LÉGVÉDELEM IRTA: HEVESY SÁNDOR v. mérnök. III. Eddigi iimerietéseinkbea fog­lalkoztunk a repülőtámadáiok lehetőségeivel, eszközeivel, láttuk azok hatását az épületekre, tár­gyaltul az épületek és lakosság védelmi lehetőségeit. Nem vol­nának teljesek azonban a »lég­védelmi építészetiről való isme- reteiak, ha nem szólnánk még pár szót a légvédelem és város­építés kérdéseiről. Mert a légitámadások lehető­sége előbb-utőbb nemcsak lakó­házaink építésére lesz igen erős befolyással, de a városszépítés terén is döntő változtatásokat fog eredményezni. Az ész-szerű légvédelem a jö­vőben a nagyvárosok mai alakjá­nak halálát jelenti. Az óriási bár- kaszárnyákkal teleépített rend­kívül nagy lakosság-sűrűségű belvárosok egymás mellett lévő középületeikkel keskeny u cáik- kal olyan célpontul szolgálnak, amelyet semmiféle légvédelmi intézkedéssel megmenteni nem lebet. Hogy milyen állapotok ural­kodnak különösen az európai világvárosokban ezen a téren, arra — és a tarthatatlan hely­zetre — ékes bizonyíték a sta­tisztika. Ezek szerint egy köze­pes vagy kisebb városban 1 négyszögiiilomáter területre át­lag 8000 lakos jut— ezzel szem- ban p). Bariin belső kerüleiei- a lakosság-sűrűség a 900.000 embert is eléri! A beépített te­rületek ilyen körülmények kö­zött feltétlenül szükséges »fel­hígítása« elérhető két módon is —: így ritkább épületsűrü- ségű külvárosok létesítése által (amely a közlekedés-technika mai fejlettsége mellett nem is jelent nagy terhel a távolabbi nagyváros-lakókra, bár a köz művek szükséges létesítése mi­att a közre nézve költséges megoldás !) — vagy a légitáma­dások iránt kevéibbé érzékeny sokemeletes, acélvázű, egymás­tól távolabbra épített építmé­nyek emelésével. Egerben a helyzet esen a té­ren — miot ahogyan a vidéki magyar városokban általában — nem kedvezőtlen. Városunk leg­sűrűbben lakott része is például (Belváros, III. kér.) hektáranként mindössze 114 lakost mutat (egy négyszögbilométarre átszámítva lenne: 11,400 ember) az átlagos labosságtürüaég pedig 43 lakos, hektáronként, (4 300 lakos egy négyszögköbméteren) — amely arányszám légvédelmi szempont­ból előnyösnek mondható. Ezen a téren ha nincs is nálunk kí­vánni való, mégis jövendő vá­rosfejlesztésünk és építkezéseink programújából nem szabad ki­hagyni a következő szemponto­kat: Keskeny belvárosi forgalmi utaink kiszélesítése. Légvédelmi szempontból az utci ideális szé­lessége, — a házak esetleg le- omiő törmelékére való tekintet­tel, hogy a forgalom biztosítható legyen — a környező házak ma­gasságának kétszerese. Vasút, laktanyák, közművek és más, valószínűen erősen tá­madott épületek, valamint kór­házak kitelepítése a város szé­leire, közműveknél (villany, víz) támadás-biztos tartaiáktelepek lé­tesítése. Micél több zöld felület, tér ki­hagyása a sűrűn beépített bel­városban, gázvédelmi szempon­tokból. Középületek: városháza, rend­őrség, tűzoltóság épületeinek tá­madás elleni biztosítása átépítés által, — végül: Bomba-álló menedékhelyek lé­tesítése, a lakosság részére, ille­tőleg a használatra alkalmasnak látszó pinoéb, kellő kiképzése, felszerelése. Természetesen fenti követel­mények vagy inkább kívánsá­gok mindegyikének keresztül­vitele nem történhet meg máról- holnapra —, különösen a mai gazdasági viszonyok mellett. — Mégis a lakóházak, a város szük­séges átformálódása határozott célkitűzés mellett elég gyorsan bekövetkezett—: nem kell ebez más, mint hogy — kellő felvilá­gosítással egyidejűleg — építési szabályrendeleteink, városszabá­lyozási terveink szakértők be­vonásával a légvédelmi szem­pontoknak megfelelően átdolgoz­tassanak és az így lefektetendő elvek szigorú betartása megtör ténjen. Nem is kell a változást talán kényszer formájában majd a közönségre erőszakolni: hiszen — amint említettük — pl. a lakó­házak légvédelmi irányelvei leg­többször nagyszerűen egyeznek az újabb egészségügyi, szépé­szeti követelményekkel — a már megszokott tűzrendészed kíván­ságokkal és a nálunk különösen hasznos földrengés-kár csökken­tési törekvésekkel. * Jslen cikksorozatunk nem ab­ból az elgondolásból indult ki, hogy esetleges közeli háború veszélye miatt aktuális a »lég­védelmi építészeU alep iveinek ismertetése. Ezért időszerű meg­beszélésünk valóban nem lehet, mert ha bekövetkezne a lehe­tetlen éz az emberiség mégis elvesztené józan eszét — úgy már úgyis elkéstünk volna vele! És ha mindig csak békés gépmadarak hasítanák a kék

Next

/
Thumbnails
Contents