Eger - napilap, 1934/2
1934-12-08 / 221. szám
.4» 10 filler Eger, XL V. évfolyam 221. szám # Szombat ♦ Trianon 15, 1934 december 8. fMommiwmvsMxmmTamxxmaaormaMmx —««■HHnBHBBraHHHDMBIHHBHannBni ELŐFIZETÉSI DlJ A FOST AI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA ! I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR.— EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁBMEOTEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG» EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ). Nagy lelkesedéssel ünnepelték a kormányzó névnapját Egerben és Gyöngyösön A kormányzó névnapját nagy lelkedéssfíl ünnepelte Eger és Győngyöa váró» társadalma. — Egerben a névnap előestéjén a helyőrség zenekara zenés takaródéval, másnap zenés ébresztővel járta végig a várost. November 6 án reggel 9 órakor ünnepélyes szentmisét pantifi- kált Kribton Endre püspök, nagyprépost a főszékesegybázban, nagy papi segédlettel. A szentmisén megjelentek az összes hatóságok, testületek és társadalmi egyesületek. A felekezetiek iemp’omaib'sn ugyancsak istentiszteletet tartottak. Gyöngyösön szerdán este a levente zenekar vonult végig a városon zenés takarodőval és szerenádot adott dr. Puky Árpád polgármester lakása előtt. Az összegyűlt tömeg lelkesen éljenezte a kormányzót. Csütörtökön délelőtt ünnepélyes szentmisét mutatott be Magnin Adorján prépost-plébános a Szent Bertalan templomban, ahol u- gyancsak megjelentek a katonai, polgári hatóságok és a város egész társadalma. parti Mezőgazdasági Kamarába, amely az elmúlt héten tartott közgyűlésén az igazgató választmány tagjává delegálta. Ezek után teljesedett be az egri fezőlővidéknek képviselőjéhez fűzött reménye. Petro Kálmánt a Tiszajobbparti Kamara delegálta a szőlészeti és borászati bizottságba, ezenfelül renden tagul delegálta as Országos Mezőgazdasági Kamarába. Hogy mit jelent ez a tény, mennyi gyakorlati értéket és megfizethetetlen hasznot jelent az egri, általában a magyar szőlősgazda szempontjából, ezt csak azok tudják, akik a múltban látták, hogy az országos mezőgazdaságban mindig háttérbe szorították a szőlőművelés érdekeit, vagy legalább is nem érdemesítették olyan figyelemre, mint aminőt megérdemelt volna. A szeszkérdéaben folytatott sikertelen küzdelem, a borfogyasztási adó gyökeres rendezésének elmaradása mind azt mutatják, hogy a szőlőművelés nem talált elégséges hangot a mezőgazdaság ügyeinek vitájában, elég befolyást azok intézésében, holott az országban egymillió ember él ebből a termelési ágból. A város és ez ország szőlősgazdái örömmel veszik tudomásuk hogy Petra Kálmán dr. helyet foglal az Orzzígos Kamarában és a múlt tapasztalatai, eddig kifejtett nagy fáradozásai után nagy reményekkel néznek további munkássága elé, mert bizonyos, hogy Eger képviselőjében nagy és értékes támogatót, küzdő erőt nyertek a sző- ' lőmüvelá&i érdekek. Ma délelőtt rémhírek terjedtek el Egerben Eckhardt Tibor meggyilkolásáról ÉPÍTÉSZET ÉS LÉGVÉDELEM IRTA: HEVESY SÁNDOR v. mérnök Egy kereskedelmi ügynök rádión »hallotta«, hogy a magyar megbízottat Genfben agyonlőtték. Ma délelőtt szinte szakadatlanul csengett szerkesztőségünk telefonja s tömegesen kérdezték: igaz-e, hogy Eckhardt Tibor magyar népszövetségi megbízott ellen Géniben revolvere» merényletet követtek el. Az egész városban hamarosan elterjedt a híre a gyilkos merényletnek s fantasztikus történetekkel körítve tárgyalták a szenzációi széles bőrökben. Szerkesztőségünk semmiféle értesítést nem kapott, a- mely megerősítette volna a bírt, amelyet különben a higgadtabban gondolkodók már az első pillanatban lehetetlennek tartottak. Után» nyomoztunk a rémhír forrásának és sikerült megtudnunk, hogy az minden alapot nélkülöz. Tegnap este Mezőkövesdről egy kereskedelmi ügynök érkezett Egerbe s az egyik vendéglőben több egri kereskedő jelenlétében elmesélte, hogy a rádión »hallotta« a hírt, amely szerint Eckhardt Tibor ellen Genfben revoíveres merényletet követtek el. Az ilyen felelőtlen rémhírterjesztés a mai izgalmas politikai levegőben semmi esetre sem tesz jő szolgálatot már csak a kedélyek oktalan felkorbácsolása miatt sem. Dr. Petro Kálmán — az Országos Mezógazdaságl Kamara tagja Eger, december 7. Az egri szőlősgazda érdekek már régóta kívánják, hogy az egri szőlővidék képviselethez jusson az ország legfőbb mező- gazdasági szervénél, az Országos Mezőgazdasági Kamaránál. Ezt a kívánságot hangsúlyozta és valósította meg az egri gazda- társadalom, amikor dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselőt beválasztotta az egri mezőgazdasági bizottságba, abban a biztos reményben, hogy Eger képviselőjének országos tekintélye és a borkérdésben való szaktudása meg fogja találni az utat az országos kamarába. Ez az út több lépcsőn vezetett fel. Először a vármegyei bizottságba választották meg dr. Petro Kálmánt, onnan delegálták a TiszajobbII. A jővő háborújának egyik döntő tényezője lesz a mögöttes országrészek városai ellen intézett rapülötámadás. A megjelenő repülőrajok — mart hiszen a legújabb külföldi kísérletek bebizonyították, hogy hiába a legkitűnőbb légelhárítő szolgálat, az ellenséges gépek nagyréeze mégis eléri célját! — különféle bombák ledobásával akarják majd elvégezni feladatukat —; az ország ellenállóképességéi az idegközpontokban, a nagy városokban megtörni. Hogy a védekezés módozatait kereshessük, ismernünk kell tehát — ha csak főbb vonásaiban is — a repülőbombák sokféle válfaját, azok hatását. Szakértők véleménye szerint a hadirepülők legveszedelmesebb harci eszköze a ledobott robbanó- bomba: ezzel érhető el a legpusztítóbb hatás, az ezek ellen való védekezés a legnehezebb. A bombák ezen válfaja már a világháborúban is igen sokat szerepeit, de az azóta erőben fellendült hadi-ipar batőképosségü- ket csak még fokozta. Készülnek ma már egészen könnyű daraboktól kezdve az 1000 kg.-os óriásokig minden mértékben. A mi szempontunkból azonban (lakóházak védelme) mégis az 50— 200 kg.-os darabok vizsgálandők : városok lakótelepei — (és nem középületek, katonai célpontok) — ellen ezek kerülnének valószínűen felhasználásra, azzal a meggondolással, hogy a szétszórtan épült házak között 5,drb. 100 kg. os bomba hatása sokkel nagyobb, mint egy 400 kg.-os darabé. Egy kb. 3000 m magasságból ledobott, 100 kg. súlyú boncba — robbanás néikül — 35 es*, vastag vasbeton-réteget, 85 cm. beton-réteget és 4'40m magas föld- mennyiséget üt keresztül. Ameny- nyiben a bomba robbanási erejét is figyelembe vesszük, úgy persze a mennyiségek még elég tekintélyesen növekszenek. (Betonnál pl. 85 cm. ről 98 osn.-ra emelkedik az átütés nagysága.) A robbanás alkalmával keletkező gáz és légnyomás hatásáról pontos számbeli adataink nincsenek: mindenesetre itt a legfontosabb körülmény az, hogy mindkét erő ekkor a kgrombc- lőbb lefolyású, ha a gázok vagy levegő gyors terjeszkedésében erős ellenállásra talál. Ami végül a földmozgást illeti, ennek hatása — legalább is a robbanás helyének közelében — nagyban emlékeztet a földrengés je-
