Eger - napilap, 1934/2

1934-12-06 / 220. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. december 6. Gránát robbant a bélapátfalvai erdőben Három munkás véletlenül a vörös-cseh csatáro­zások idejéből ittmaradt gránát fölé rakott tüzet A lövedék felrobbant és tőből letépte az egyik munkás lábát Bélapátfalva, december 5. Tragibui ezerencsétleneéget okozott kedden reggel a bél- apátfalvai erdőben egy grfinét, amely még az 1919. évi vörös- cseh csatározások idejéből ma­radt a földben. Somodi Antal 19 éves munkás és több társa napok óta fát vág­tak az erdőben. Hétfőn délben a munkások szabályszerűen tü­zet raktak és ebédet főztek ma­guknak, majd a tüzet elnyom­ták. Zavartalanul dolgoztak to­vább estig és másnap reggel is­mét munkához láttak, egyre kö­zeledve a hely felé, ahol előző délbsn a tűz égett. Egészen kü­lönös véletlen, hogy azon a he­lyen, ahol Somodi és társai hét­főn délben tüzet raktak, egy régi »bedöglött» gránát volt a főidbe fűrődva, láthatatlanul,meghúzód­va a több éves avarréteg alatt. A tütet éppen a lövedék fölött rakták meg. így történt, hogy másnap, kedden reggel, amikor éppen egy nagyobb fa kivágásával foglalatoskodtak, hatalmas rob­banás rázta meg a levegőt a tegnapi tűz helye irányából, ahol Somodi és még kél társa dolgo­zott. A távolabb állő munkások azonnal a helyszínre siettek, ahol szörnyű látvány fogadta őket: a felrobbant tűzhely mellett irtó­zatos sebből vérezve, eszmélet lenül feküdt Somodi Antal; ballábát a robbanás ereje tőből letépte. A több kilométer távol­ságra lévő faluból segítséget kértek, de mire a cementgyár igazgatójának az autóján az egri kórházba hozták a súlyosan sé­Gyöngyös, december 5. A kéményseprő mesterség ma se rossz foglalkozás, csak némi szakértelem, egy kis csavart ész, meg egy kis merészség kell hoz­zá. Legalább is azt mondja C>i- kős László saját tehetségéből önállóságra vergődött kémény­seprő, aki jászárokszállási em­ber s amint a gyöngyösi járásbí­róság előtt kitűnt, nem minden­napi ravaszsággal felruházott értője a nemes mesterségnek. Csikós a gyöngyösi járási ké­ményseprő mesternél állott se- gédi alkalmazásban. Nagy isme­retsége volt a környéki falvak­rült hatalmas termetű legényt, az már menthetetlen volt a négy vérveszteség miatt, pár perccel a beszállítás után meghalt. — Somodi három társa is többé kevésbbé megsérült. Egyiket a légnyomás ereje hat méter tá­volságra dobta, a másik a tején szenvedett súlyos sérüléseket. — A harmadik munkásnak ciodft- latosképen semmi baja sem tör­tént. A vizsgálat eredménye szerint a szerencsétlenséget az okozta, hogy egy gránát, amely a vörös- cseh csatározások idejében a puha erdei talajba fúródott, a- néíkűl, hogy explodált volna a föléje rakott tűstől átmelegedetl és felrobbant. Az orvosi véle­mény azt mondja, hogy a hatal­mas fizikumú Somodin, ha a falu nincsen olyan messze és idejé­ben műtőasztalra kerül, bőnoyü lett volna segíteni. Megkérdez­tük a szakértőket, hogy mi az oka annak, hogy tegnap rakták a tüzet, a robbanás mégis akkor következett bs, mikor már a tűz rfgm kialudt. Erre a követke­zőkben adtak felvilágosítást: az erdő talaját a lehullott leveiek és gallyak minden évben egy réteggel gyarapítják. Ezzel ma­gyarázható, hogy a gránát a tűz rakásakor még nem kapott a több éves szigetelőréteg alatt meleget. A hamu alatt szuny- nyadó parázs azonban lassan átégette a rétegeket és a mun­kások szerencsétlenségére a be­döglött gránátot éppen akkor érte el a tűz, mikor felette dol­goztak másnap délelőtt. ban. Mesélik, ha feltűnt a dél­ceg és karc»ú alakja, — amely­nél csak hosszú létrája volt kar­csúbb — biztosan meghozta a kötelező szerencsét is. Demert mindenki a maga szerencséjé­nek kovácsa, elhatározta, hogy kamatoztatja a hivatásánál fog­va nyomában járó szerencsét. Négylevelű lóherét tűzött gomb­lyukába, hivatalos arcot öltött és elindult kéményt seperni — a saját szakállára. A falvakban mindenütt úgy jelent meg volt gazdája helyett, mint az űj já­rási mester s biztos fellépésének meg is volt az eredménye. Se­perte a kéményt s 2—3 pengő mindig «leesett« a füstről. Volt község, ehol mint hatósági sze­mélyt üdvözölték s kéményeket égetett ki. Ha akadt olyan el­szánt emberfia, aki nem volt hajlandó fizetni, azt a hatóság drákói szigorával fenyegette meg, ügy, hogy még a kémények is megszédültek a háztetőn, fodor Ferenc atbári gazdával viszont évi átalányban egyezett ki s a gazda két zsák lisztet küldött a mester lakására. Az üzlet jól jövedelmezett, mert Csikós kő- j zel kétezer pengőt szedett így össze a hiszékeny emberektől, HÍREK Finnország függetlensé­gének emlékünnepe. A mai napon, amikor az egész magyarnemzet szeretettel ünnep­li Miklós mpját, kormányzónk névünnepét, északi rokonaink: finn testvéreink a legnagyobb nemzeti ünnepüket ülik. Decem­ber haíodika a finn történelem legnagyobb napja. Ezen a na­pon kiál ották ki 1917-ben ez önálló Finnországot. A múlt szá­zad utolsó éveitől kezdve cso­dálatos szívóssággal küzdöttek a finnek az orosz hatalom el­len. A világháború kezdetén megérkezett a kedvező pillanat a finn nemzet önállóságának ki­vívására. De Finnországnak nem volt hadserege, mert az oroszok még 1911-ben feloszlatták a finn csapatokat. Ebből következik az is, hogy a finnek egyáltalában nem vettek részt a világhábo­rúban. Az önállóság kivívására azon­ban hadsereget kellett teremteni. Ezer veszély és nehézség között több mint kétezer finn férfi szö­kött át a határon Németország­ba, hogy ott katonai kiképzés­ben részesülhessen. Ezek azután a német hadsereg soraiban az orotzok ellen harcoltak. Ezek­ből a lelkes ifj kből lettek a ké­sőbbi finn hadsereg legkiválóbb tisztjei és altisztjei, akiknek rend- kívü i érdemeik voltak az 1918.-Í fányes győzelmekben, mikor Finnország elkeseredett véres harcokat vivőit az oroszokkal az elnyert szabadság védelmében. Ebben a szabadságharoban az erélyes Mannerheim tábornok vezette a finn hadsereget. A győzelmes harcok a tartui béke­kötéssel fejeződtek be 1919 ben. Azóta a finn nemzet nyugodt fejlődését és szabadságát semmi sem zavarta. Ez év tavaszán Finnország önálló követséget állított fel Magyarországon és budapesti követté Onni Talas egyetemi tanári, addigi dániai finn köve­tet nevezte ki. Azóta még szó­mig végre a dolog volt kenyér­adója fülébe került és Csikóst lefülelték. Harminc károsult mondotta a járásbirő előtt Csikós szemébe üzelmeit s a bírói vizsgálat alap­ján az egri törvényszék fogja tárgyalni az ügyet, amely 36 rendbeli csalás és 40 rendbeli zsarolás válságéban körvonala­zódik — egy füst alatt. Egyelő­re hát árván pöfékelnek a ké­mények, mert hűvösre került a mesterük, akit cserbenhagyott a hagyományos szerencse, ma­lacostul, lóheréstül. rosabbá vált az irodalmi, művé­szeti és kulturális kapcsolat a finn és a magyar testvérnép ak között. Természetes tehát, hogy a magyar nép a mai napon test­véri együttérzéssel osztozik a finn szabadság történelmi ün­nepében. I ' Egri társadalmi naptár. December 5: Emericánás Mikulás­est a Korona zöldtermében fél 9 órai kezdettel. December 7: Délután 5 órakor az egri pedagógiai tanfolyam ülése. Előadók: dr. Gamer Rezső és Nényey Kálmán. December 8: Hevesvármegye Vi­tézi Székének díszelőadása a Ihália Egri Színjátszó Tár­saság közreműködésével (Süt a nap) este 8 órai kezdettel a Vá­rosi Színházban. December 8: A Magyarországi Kár­pát Egyesület egri osztályának zártkörű táncestélye a Koroná­ban a menedékház alap javára. December 9 ón Mihalovics Zsig- mond tb. kanonok, az Actio Ca- tolica országos igazgatójának előadása az érseki tanítóképző­intézet kongregációjának ünne­pélyén a Fehérteremben délután 5 órakor. December 9 : Délelőtt 11 órakor a Katolikus Legényegylet új tag­jainak ünnepélyes felavatása az Irgalmasok templomában. Dél­után 5 órakor kultúrdélután a Legényegyletben December 9: Délután 5 órakor az Iparoskör kultúrdélutánja. December 9: Radnay József kép­kiállításának befejezése az Egri Kaszinó nagytermében. December 9: Délután 5 órakor a Thália Színjátszó Társaság »Süt a nap« c. előadásának mégis métlése a színházban. December 13 : Gróf Miklós hegedű- hangversenye este 8 órai kez­dettel az Egri Kaszinó nagyter­mében. December 15: A reáliskola »Dobó István« cserkészcsapatának mű­kedvelői előadják Jandik József Magyar fantázia c. darabját a Városi Színházban. Gyöngyösi társadalmi naptár. December 4: Délután fél 6 kor a m. kir. Szondi György 7. hon- védtüzérosztály és a gyöngyösi tűzértiszti lovaglótanfolyam Szt Borbála-napi műsoros estje a Kát. Kultúrházban. Lent a falu uégén nem füstöl a kémény, mert hűvösre került a szélhámos kémény­seprő, aki kétezer pengőt »akasztott le« a füstről

Next

/
Thumbnails
Contents