Eger - napilap, 1934/2
1934-12-06 / 220. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. december 6. Gránát robbant a bélapátfalvai erdőben Három munkás véletlenül a vörös-cseh csatározások idejéből ittmaradt gránát fölé rakott tüzet A lövedék felrobbant és tőből letépte az egyik munkás lábát Bélapátfalva, december 5. Tragibui ezerencsétleneéget okozott kedden reggel a bél- apátfalvai erdőben egy grfinét, amely még az 1919. évi vörös- cseh csatározások idejéből maradt a földben. Somodi Antal 19 éves munkás és több társa napok óta fát vágtak az erdőben. Hétfőn délben a munkások szabályszerűen tüzet raktak és ebédet főztek maguknak, majd a tüzet elnyomták. Zavartalanul dolgoztak tovább estig és másnap reggel ismét munkához láttak, egyre közeledve a hely felé, ahol előző délbsn a tűz égett. Egészen különös véletlen, hogy azon a helyen, ahol Somodi és társai hétfőn délben tüzet raktak, egy régi »bedöglött» gránát volt a főidbe fűrődva, láthatatlanul,meghúzódva a több éves avarréteg alatt. A tütet éppen a lövedék fölött rakták meg. így történt, hogy másnap, kedden reggel, amikor éppen egy nagyobb fa kivágásával foglalatoskodtak, hatalmas robbanás rázta meg a levegőt a tegnapi tűz helye irányából, ahol Somodi és még kél társa dolgozott. A távolabb állő munkások azonnal a helyszínre siettek, ahol szörnyű látvány fogadta őket: a felrobbant tűzhely mellett irtózatos sebből vérezve, eszmélet lenül feküdt Somodi Antal; ballábát a robbanás ereje tőből letépte. A több kilométer távolságra lévő faluból segítséget kértek, de mire a cementgyár igazgatójának az autóján az egri kórházba hozták a súlyosan séGyöngyös, december 5. A kéményseprő mesterség ma se rossz foglalkozás, csak némi szakértelem, egy kis csavart ész, meg egy kis merészség kell hozzá. Legalább is azt mondja C>i- kős László saját tehetségéből önállóságra vergődött kéményseprő, aki jászárokszállási ember s amint a gyöngyösi járásbíróság előtt kitűnt, nem mindennapi ravaszsággal felruházott értője a nemes mesterségnek. Csikós a gyöngyösi járási kéményseprő mesternél állott se- gédi alkalmazásban. Nagy ismeretsége volt a környéki falvakrült hatalmas termetű legényt, az már menthetetlen volt a négy vérveszteség miatt, pár perccel a beszállítás után meghalt. — Somodi három társa is többé kevésbbé megsérült. Egyiket a légnyomás ereje hat méter távolságra dobta, a másik a tején szenvedett súlyos sérüléseket. — A harmadik munkásnak ciodft- latosképen semmi baja sem történt. A vizsgálat eredménye szerint a szerencsétlenséget az okozta, hogy egy gránát, amely a vörös- cseh csatározások idejében a puha erdei talajba fúródott, a- néíkűl, hogy explodált volna a föléje rakott tűstől átmelegedetl és felrobbant. Az orvosi vélemény azt mondja, hogy a hatalmas fizikumú Somodin, ha a falu nincsen olyan messze és idejében műtőasztalra kerül, bőnoyü lett volna segíteni. Megkérdeztük a szakértőket, hogy mi az oka annak, hogy tegnap rakták a tüzet, a robbanás mégis akkor következett bs, mikor már a tűz rfgm kialudt. Erre a következőkben adtak felvilágosítást: az erdő talaját a lehullott leveiek és gallyak minden évben egy réteggel gyarapítják. Ezzel magyarázható, hogy a gránát a tűz rakásakor még nem kapott a több éves szigetelőréteg alatt meleget. A hamu alatt szuny- nyadó parázs azonban lassan átégette a rétegeket és a munkások szerencsétlenségére a bedöglött gránátot éppen akkor érte el a tűz, mikor felette dolgoztak másnap délelőtt. ban. Mesélik, ha feltűnt a délceg és karc»ú alakja, — amelynél csak hosszú létrája volt karcsúbb — biztosan meghozta a kötelező szerencsét is. Demert mindenki a maga szerencséjének kovácsa, elhatározta, hogy kamatoztatja a hivatásánál fogva nyomában járó szerencsét. Négylevelű lóherét tűzött gomblyukába, hivatalos arcot öltött és elindult kéményt seperni — a saját szakállára. A falvakban mindenütt úgy jelent meg volt gazdája helyett, mint az űj járási mester s biztos fellépésének meg is volt az eredménye. Seperte a kéményt s 2—3 pengő mindig «leesett« a füstről. Volt község, ehol mint hatósági személyt üdvözölték s kéményeket égetett ki. Ha akadt olyan elszánt emberfia, aki nem volt hajlandó fizetni, azt a hatóság drákói szigorával fenyegette meg, ügy, hogy még a kémények is megszédültek a háztetőn, fodor Ferenc atbári gazdával viszont évi átalányban egyezett ki s a gazda két zsák lisztet küldött a mester lakására. Az üzlet jól jövedelmezett, mert Csikós kő- j zel kétezer pengőt szedett így össze a hiszékeny emberektől, HÍREK Finnország függetlenségének emlékünnepe. A mai napon, amikor az egész magyarnemzet szeretettel ünnepli Miklós mpját, kormányzónk névünnepét, északi rokonaink: finn testvéreink a legnagyobb nemzeti ünnepüket ülik. December haíodika a finn történelem legnagyobb napja. Ezen a napon kiál ották ki 1917-ben ez önálló Finnországot. A múlt század utolsó éveitől kezdve csodálatos szívóssággal küzdöttek a finnek az orosz hatalom ellen. A világháború kezdetén megérkezett a kedvező pillanat a finn nemzet önállóságának kivívására. De Finnországnak nem volt hadserege, mert az oroszok még 1911-ben feloszlatták a finn csapatokat. Ebből következik az is, hogy a finnek egyáltalában nem vettek részt a világháborúban. Az önállóság kivívására azonban hadsereget kellett teremteni. Ezer veszély és nehézség között több mint kétezer finn férfi szökött át a határon Németországba, hogy ott katonai kiképzésben részesülhessen. Ezek azután a német hadsereg soraiban az orotzok ellen harcoltak. Ezekből a lelkes ifj kből lettek a későbbi finn hadsereg legkiválóbb tisztjei és altisztjei, akiknek rend- kívü i érdemeik voltak az 1918.-Í fányes győzelmekben, mikor Finnország elkeseredett véres harcokat vivőit az oroszokkal az elnyert szabadság védelmében. Ebben a szabadságharoban az erélyes Mannerheim tábornok vezette a finn hadsereget. A győzelmes harcok a tartui békekötéssel fejeződtek be 1919 ben. Azóta a finn nemzet nyugodt fejlődését és szabadságát semmi sem zavarta. Ez év tavaszán Finnország önálló követséget állított fel Magyarországon és budapesti követté Onni Talas egyetemi tanári, addigi dániai finn követet nevezte ki. Azóta még szómig végre a dolog volt kenyéradója fülébe került és Csikóst lefülelték. Harminc károsult mondotta a járásbirő előtt Csikós szemébe üzelmeit s a bírói vizsgálat alapján az egri törvényszék fogja tárgyalni az ügyet, amely 36 rendbeli csalás és 40 rendbeli zsarolás válságéban körvonalazódik — egy füst alatt. Egyelőre hát árván pöfékelnek a kémények, mert hűvösre került a mesterük, akit cserbenhagyott a hagyományos szerencse, malacostul, lóheréstül. rosabbá vált az irodalmi, művészeti és kulturális kapcsolat a finn és a magyar testvérnép ak között. Természetes tehát, hogy a magyar nép a mai napon testvéri együttérzéssel osztozik a finn szabadság történelmi ünnepében. I ' Egri társadalmi naptár. December 5: Emericánás Mikulásest a Korona zöldtermében fél 9 órai kezdettel. December 7: Délután 5 órakor az egri pedagógiai tanfolyam ülése. Előadók: dr. Gamer Rezső és Nényey Kálmán. December 8: Hevesvármegye Vitézi Székének díszelőadása a Ihália Egri Színjátszó Társaság közreműködésével (Süt a nap) este 8 órai kezdettel a Városi Színházban. December 8: A Magyarországi Kárpát Egyesület egri osztályának zártkörű táncestélye a Koronában a menedékház alap javára. December 9 ón Mihalovics Zsig- mond tb. kanonok, az Actio Ca- tolica országos igazgatójának előadása az érseki tanítóképzőintézet kongregációjának ünnepélyén a Fehérteremben délután 5 órakor. December 9 : Délelőtt 11 órakor a Katolikus Legényegylet új tagjainak ünnepélyes felavatása az Irgalmasok templomában. Délután 5 órakor kultúrdélután a Legényegyletben December 9: Délután 5 órakor az Iparoskör kultúrdélutánja. December 9: Radnay József képkiállításának befejezése az Egri Kaszinó nagytermében. December 9: Délután 5 órakor a Thália Színjátszó Társaság »Süt a nap« c. előadásának mégis métlése a színházban. December 13 : Gróf Miklós hegedű- hangversenye este 8 órai kezdettel az Egri Kaszinó nagytermében. December 15: A reáliskola »Dobó István« cserkészcsapatának műkedvelői előadják Jandik József Magyar fantázia c. darabját a Városi Színházban. Gyöngyösi társadalmi naptár. December 4: Délután fél 6 kor a m. kir. Szondi György 7. hon- védtüzérosztály és a gyöngyösi tűzértiszti lovaglótanfolyam Szt Borbála-napi műsoros estje a Kát. Kultúrházban. Lent a falu uégén nem füstöl a kémény, mert hűvösre került a szélhámos kéményseprő, aki kétezer pengőt »akasztott le« a füstről
