Eger - napilap, 1934/2
1934-12-04 / 219. szám
Ege?\ XL V. évfolyam 219. szám Ä a R 6 PILLÉK ♦ Kedd ♦ Trianon 15, 1934 december 4, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKAR ÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG« EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: SZABÓ JÓ- ZSEF.SZT BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ). A belügyminiszter jóváhagyta Eger város százezer pengős útépítési kölcsönét Valószínűleg a vármegyétől kap előleget a város az építkezés megkezdésére Eger, december 3. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter belátásának és Eger város iránti különös rokonszen- vének köszönhető az a százezer pengős kölcsön, amelyet a város az ősz folyamán vett fel a tranez- feralapből, igen kedvező törlesztési és kamatfeltételek mellett. A kölcsön tulajdonképpen He- vesvármegye nevére szól, mert a transzfaralapből a törvényes rendelkezések szerint kizárólag törvényhatóságok számára lehet kölcsönt folyósítani, azonban a vármegye inkább garanciális szerepet vállalt az uj útépítési kőlciönban, ugyanakkor, asmkor a maga részére is vett fel kölcsönt a tranezferaíspöől, 300 ezer pengőt meghaladó összeg erejéig. A város és a vármegye köl- csönvételi határozatát a rendes közigazgatási úton most hagyta jóvá a belügyminiszter, s így most már semmi akadálya nincs a kölcsön folyósításának s a belvárosi utak átépítésének — az anyagiakon kívül. A helyzet ugyanis ez, hogy a transzferalap egyelőre kimerült. Hevesvármegye sem tudta felvenni egyösszegben a megkapott háromszázezer pengőt, mindősz- sze 130 ezer pengő előleget kapott, hogy az ősz folyamán még megkezdhesse az ínségmunkákat az aszőlysujtotta területeken. Az Eger—Gyöngyösi Újság vetette fel a gondolatot, hogy addig is, míg Eger közvetlenül a transzferalspból megkapja a százezer pengőt, a vármegye adjon át bizonyos összeget a városnak az építkezés megkezdésére. Lapunk cikkével egyidejűleg dr. Kálnoky István tanácsnok, az űtügyek referense ugyanilyen kérelemmel fordult a kereskedelmi miniszterhez. A mozgalom teljes »ikerrel járt, amennyiben a miniszter dr. Kálnoky István személyes előterjesztésére hozzájárult ahhoz, hogy a vármegye a 130 ezer pengős előlegből juttasson előleget a városnak az útépítési kölcsönre. A város egyelőre nem gondolhat a belvárosi útépítések megkezdésére a kedvezőtlen idő miatt, mihelyt azonban beáll a tavaszi enyhe időjárás, azonnal hozzáfog a munkához a mérnöki hivatal s az idegenforgalmi idény bekövetkeztéig minden valószínűség szerint be is fejezi a belvárosi utak átépítését. Természetesen ez attól függ, hogy a transzferalap a következő évben folyósítani tudja-e egész összegében a százezer pengős útépítési kölcsönt. Az Egri Érsek! Jogakadémia emericánás Ifjúsága erélyesen tiltakozott a jugoszláv vádak ellen Eger, december 3. A Jugoszlávia részéről Magyarország ellen benyújtott nép- szövetségi jegyzék lényege és gyalázkodó hangja mély felháborodást keltett a magyar ifjúság lelkében. Az ifjúság izzó hangulata a műit hét végén a fővárosban impozáns tüntetésben nyilvánult meg, ahol a szónokok a legerélyasebben tiltakoztak a jugoszláv vádak ellen. Ugyanez a szellem hatotta át az Egri Éresfei Jogakadéasia hazafias érzésű emericánás ifjúságát, amikor szombaton délután tiltakozó nagygyűlést tartott a Líceumban. Az akadémia összes zöldsapkás szervezetei fölvonultak a nagygyűlésre, ahol Fojtán László szenior és Fejér Béla szenior-jogáazelnök adtak hangot a fiatalság felháborodásának. A nagygyűlés elkeseredett hangon tiltakozott a magyar nemzetet ért támadások. a nemzeti becsületbe gázoló balkáni vádak ellen s hangsúlyozták a szónokok, hogy a nemzet egyetemét ért támadásokkal szemben az egész magyar főiskolás ifjúság egy frontot alkot a történelmi magyar becsület védelmében. Ismét Borhy Györgyöt és Plósz Istvánt választotta alelnökeivé a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara Hedry Lőrinc dr. főispán, Okolicsányi Imre alispán és dr. Pefro Kálmán országgyűlési képviselő az igazgató választmány tagjai között Eger, december 3. Az újonnan választott Tisza- jobbparti Mezőgazdasági Kamara szombaton tartotta Miskolcon első közgyűlését, amelyen újjáalakították a kamara elnökségét és vezetőségét. A közgyűlést Lukács Bála lelépő elnök nyitotta meg, aki emelkedett szavakban emlékezett meg a kormányzó bevonulásának 15. évfordulójáról, majd részletesen beszámolt a mull év eseményeiről.Hangsúlyozta, hogy a magasabb terményárakat a kamara területén élő gazdák nagy része nem élvezhette a nagy mértékben fellépett aszálykárok miatt. A választások során a kamera ismét Lukács Bélát választotta elnökévé, borhi Borhy Györgyöt és Plósz Istvánt pedig delnőkévé, a mezőgazdasági érdekek védelmében szerzett elévülhetetlen érdemeik elismeréséül. A kamarai közgyűlés a továbbiakban beválasztotta az igazgató választmányba dr. Hedry Lőrinc főispánt, Okolicsányi lóira alispánt, dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselőt és Krisztián Imrét. Ennél a névsornál is ismételten fordult a kamara bizalma a megválasztottak felé, akik több éven át a legnagyobb lelkesedéssel dolgoztak a mezőgazdaság helyzetének javításán e — különösen a vármegye főispánja és alispánja—tettek nagy erőfeszítéseket a szociális nyomor leküzdésére a gazdatársadalom körében. Az igazgató választmány uj tagja dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, Annakidején, a városi mezőgazdasági bizottsági választások alkalmával különösen felhívtuk a polgárság figyelmét arra, hogy minő értéket jelent Petro Kálmán megválasztása, mert eszel megnyílik előtte az út a megyei bizottságon és a kamarán keresztül az OMK-be, a magyar mezőgazdaság legfőbb képviseletébe. A polgárság megértette ennek a jelentőségét és Petro Kálmán már örvendetesen haladt ebban az irányban, hogy az országos szervezetben hathatósan szólaltassa meg a szőlőművelés érdekeit. A közgyűlés további folyamán Plósz István tolmácsolta a be- vasmegyei gazdák üdvözletét, Krisztián Imre pedig a Kamara feladatairól beszélt. Balogh István, a Hevesvár- megyei Gazdasági Egyesület igazgatója szembeszállt azokkal a sajíőtáaaadásofekal, amelyek a mezőgazdasági termékek árvédelme érdekében megindított különböző intézkedések és intézmények, mint a burgcnyakartell létesítése, a termelői borértékesítés, a tejkartell, gyapjűkartell stb. ellen irányulnak. Felemlítette például, hogy 2 évvel ezelőtt a gyapjúért 80 fillért kapott a termelő és az egész mennyiséget s textilipar vette fel, amely a felét exportálta. Most 2 pengőt ksp a sermeiő a gyapjújáért. A borárakat is sikerült felemelni és stabilizálni.
