Eger - napilap, 1934/2
1934-12-02 / 218. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1934. december 2. setek szövetsége egy állandó világszövetség, melynek kimondott célja a világbéka fentartása. Ha tehát a berlini kongresszus meg tudott változtatni olyan szerződőit, melyet két állam egy- máiial kötött meg a nagyhatalmak megkérdezése nélkül, ■ nem csak pár kilométerei határkiigazításokat eszközöltek azon, hanem egész tartományokat toltak át egyik ország birtokából a másikba. Mennyivel könnyebb él magától értetődöbb az, ha olyan békének a megváltoztatását határozzák el, melyet a nagyhatalmak maguk csináltak él pedig iáját bevallásuk szerint elhamarkodva, a győzelmi mámortól ittaaultan, hazug adatokkal félrevezetett delegátusok baklövései folytán, teljesen tájékozatlanul, hamis térképek, hazug statisztikai adatok alapján ? Ha a két évei vérei háborút viselt nagyhatalommal, Oroszországgal szemben meg lehetett csinálni a béke módosítási, — mennyivel inkább meg lehet olyan három kis állammal izemben, melyek közül az egyik nem is volt háborút viselt ország, hanem esküszegéssel odacsem- pé»zte magát a győzők közé, s amíg a többiek véreztek, addig az Amerikában és Franciaországban agitált. Mennyivel könnyebb tehát megoldani a békerevíziőt olyan kis államokkal szemben, melyek létezésüket a békeciináló nagyhatalmaknak köszönhetik. Új berlini kongresszust követeljünk tehát minden újságcikkben, minden előadásban, minden idegen államférfid látogatása alkalmával. Legyen ez egy új propaganda anyag, mellyel elárasztjuk a világot. Új berlini kongresszust követeljünk Gentben a gyalázatos béke revíziója érdekében, ezzel a követeléssel feleljünk a Jugoszlávia által benyújtott vádiratra is, mert a marseillai merénylet, az utána következő aljas szerb és cseh sajtőhadjárat és a mostani szerb diplomáciai lépés egyenes következménye a trianoni békének. — December 9 én délután megismétlik a »Süt a nap» előadásét. A jelebből láthatóan a decambar 8-iki díszelőadás a teljes siker jegyében fog lezajlani A sikert nem utolsó sorban a Thália műkedvelőinek »Süt a nap« című vígjáték bemutatója biztositta. A szombati díszelőadásra me- gyeszerte szokatlan érdeklődés nyilvánul meg, ezért a műkedvelők elhatározták, hogy a vígjátékot azoknak is bemutatják, akik a szombati előadásra már nem tudtak jegyet kapni. A vígjáték előadását vasárnap délután félhely árakkal megismétlik. Természetesen a második előadás, ha lehet még tökéletesebb kidolgozásban fog kellemes szórakozást nyújtania közönségnek. 120 egri tornász méri össze erejét és Ügyességét az országos Jelvényszerző tornaversenyeb keretében Eger, december 1. Már hírt adtunk róla, bogy a Magyar Országos Torna Szövetség 1934 november és december hő folyamán az ország 33 városában nagyszabású ifjuiági tornász versenyeket rendez. A versenyek úgynevezett jelvényszerző versenyek, amelyeken a kiváló tornászok vas, illetve bronzérmet nyernek kitüntetésül. A versenyek célja a középiskolások körében a testnevelés fontosságát megértetni, a testkultuszt a nemes vetélkedés által fejleszteni, a pedagógusok körében pedig a testkultúra jellemet és lelbet-testet acéloző nemzeti fontosságú hatására a figyelmet felhívni s a tornász-sport iránt minél szélesebb körben érdeklődést kelteni. A jelvényszerző versenyeket már több vidéki városban le is bonyolították s mindenütt a legteljesebb siker kísérte az ifjúság versenyét. Egerben és Gyöngyösön december bő 15 én rendezik meg a versenyt, amely iránt ebben a két váróiban is nagy érdeklődés nyilvánul meg a diáksportolók körében. Egerben eddig mintegy 120 középiskolai tornász adta be nevezését, de ugyancsak Gyöngyösön I. A nagy háború zivatarától vő- gigszántott, az uj békék gyötrelmeivel, gazdasági válságokkal megkínzott öreg Európa egén egyre-másra komor viharfelhők tornyosulnak. A békés munkára, megnyugvásra váró népek lelkét állandó feszültség, a bizonytalan jövőtől való folyíonos rettegés uralja ma is —; a gyűlöl- ságtől, gyanakvástól megfertőzött levegőben talán csak egy szikra kell már, hogy ismét a pusztulás robaja legyen úrrá határaink felett. A győzőknek a legyőzőitek talpra-állásától és az elnyomottak bosszújától való szokadatlan félelme, az elrabolt koncok; az uj területek meg- tar(hatásának hisztériás rettegő- j se végre is nem vezethetett másra, mint az egész világon meginduló leglázasabb fegyverkezésre; a gazdasági élet kihűlt kazánjai mellett csak a fegyver- gyárak kohói izzanak, éjjel-nappali fejvesztett munkával ontva az öldöklő eszközök arzenáljait. Józan ésszel, az emberiség jobb jövőjébe vetett hittel mégsem — még ma sem! —szabad hinnünk egy közeli eljövendő háború lehetőségében: mert a gyűis nagyszámú nevező jelentette be a versenyeken való indulási szándékát. A nevezések lezártáig, december 12-ig a jelentkezők száma valőszinüleg még emelkedni fog. Egerben a Mese rendezésében, Gyöngyösön az állami Eoháry István reálgimnázium rendezésében kerülnek lebonyolításra a versenyek s a sportvezetők körében mindkét városban megindultak a tárgyalások a versenyek lebonyolításának részleteire vonatkozóan. Eddig részletes döntés csak a verseny idejére nézve történt, amelyet december 15-ében állapítottak meg mindkét városban. Egerben úgy tervezik, hogy mivel a 120 versenyzőnek hat tornaszeren kell az előírásos gyakorlatokat bemutatni, ami tűlhosszú időt vesz igénybe, december 15-én, szombaton esek a bírálók részére mutatják be a gyakorlatokat, a hivatalos pontozás megejtésére, vasárnap pedig a nyilvánosság számára rendezik meg a versenyt. A nevezések nagy száma arra mutat, hogy a december 15-iki tornász- versenyek minden tekintetben nagyjelentőségű sporteseményei lesznek a két város sportkedvelő közönségének. löiettöl legjobban elvakultaknak is be kell látni, hogy ez a harc már senkire sem járna haszonnal —, győzőt és legyőzöttet a végpusztulás örvényébe ránthatná az elszabadult apokalipszis. Reméljük és hisszük, akarjuk a békés, szebb jövőt, —ám mégis botorság volna tőlünk létünket ciak erre a reménységre alapozni ! Ha védekezni akeruak ellene, meg kell ismernünk, tudnunk kell: hogy hogyan is zajlana le a jövő háborúja? Mindkét küzdő fél, jobban mint valaha, a végleges döntés mielőbbi elérésére törekedne, hiszen a hosszú harci állapot ma a teljes anyagi kimerülésre és nem utoiaő sor- | ban az állandóan leselkedő forradalmak kitörésére vezethetne. A cél: — az elhatározó megró- hanfis elérésében ellőnek lenni, minden áldozatot megér — az elpusztított felvonulási vonalak, a harctéri felfejlődői lehető megakadályozása, a lesújtó morális hatás már a főigyőzelemmel felér. Ezért bekövetkezhet az, hogy még meg sem szárad a tinta a hadüzenet papirosán, amikor már búgó harci repülőgépek szállanák a városok, gyárak, vasutak felett és^robbanőj acélcsővel, vérrel áztatják a mitiem- ■em sejtő vidékek földjét. Ám ha az első támadás az ellenség szempontjából nem is vezetne a kellő eredményre, könnyen meglehet, hogy a szemben állók később is nem a harctereken, de az új, félelmetes támadó eszköz: a repülőgép igénybevételével, a megújuló repülőtámadások útján a harcvonal mögött akarják kicsikarni a végleges döntést. Mert ha a lakosság között kitör a pánik, meginog a lelkek bizalma, győzelembe vetett hite —, hiába a legvitézebb hadsereg is — nincs az a kemény ököl, amely jól tudna ütni akkor, ha elfátyo- losodott a szem, tétovázik a megzavarodott agyvelő. Elsőrendű nemzeti érdek tehát a mögöttes országrészek, a »Hinterland« megszervezése — és mint ahogy a jövő háborújának egyik legfontosabb eszköze a harci repülő, — úgy ma már nincs győzelem kellő légvédelem ás nem utolsósorban kellő polgári légvédelem nélkül. Igen, a légvédelem megszervezése nemzeti érdek, de minden polgár egyéni érdeke is — a jövőben nem lesz már harcvonal, külső front —, de lesz egy általános harctér és ennek a harctérnek minden polgár egyforma katonája! ' A légvédelem feloszlik aktiv ős passzív védelemre. Az első a repülő támadásoknak elhárítő- repülörajokkal, védő-ütegekkel valő kivédése, megelőző hírszolgálat létesítése, stb. — és mint ilyen nálunk a polgári légvédelem köréből kiesik. A másik a passzív — a tulajdonképani polgári — légvédelem: ennek feladata az aktív légvédelem dacára esetleg mégis bekövetkező repüiőtámsdások alkalmával egyrészt a kártevések lehető csökkentése — a meglévő épületeket, berendezéseket illetően, — másrészt pedig a lakosság életbiztonságának megóvása. A pasz- szív légvédelem összes eredményeit jóformán a »légvédelmi építészet» tudományának felhasználásával éri el. Az építészet mindig hathatós segítőtársa volt a hazai tudományoknak és a gyakori együttműködés következményeként sokszor kimutatható a hadászat eszközeinek hatása az építészet fejlődésére. — A polgári építészet alakulása a háborús követelményeknek megfelelően nem új kees azért a Kathreiner maláta-» kávéról és Franck kávépótlékról még sem fog lemondani senki, aki azokat olcsó áruk miatt eddig is használta. Ugyan miért? ÉPÍTÉSZET ÉS LÉGVÉDELEM IRTA: HEVESY SÁNDOR
