Eger - napilap, 1934/2
1934-11-18 / 210. szám
1934 november 18. EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG. 5 KÖZGAZDASÁG. Az újborok kezeléséről Irta: vitéz Lomjapatakg Béla szőlészeti és borászati Időjárás tekintetében rendkívüli év zajlott le az idén, de az egész nyár folyamán oly szép kilátásokkal kecsegtető szőlőtermelésünk csak minőség tekintetében váltotta be a hozzáfűzött reménységeket. Hiszen amellett hogy a 28—30 fok cukortartalmú 63. M. Kir. Államsorsjáték 17.000 nyeremény 250.009 ar. P értékben. Főnyeremény: 40.000 ar. pengő. B NYEREMÉNYEK: 20.000 — ar. pengő, 10000 — ar. pengő, 2-szer 5.000— ar. pengő, 4-szer 2 500*— ar. pengő, 6-szor 2 000*— ar. pengő, 10-szer 1.000*— ar. pengő és még számos nagyobb és kisebb nyeremény, melyek mind készpénzben fizettetnek ki. Húzás december 14-én. SORSJEGY ÁRAK: Egész . . . . ar. P 3'— Fél .... . ar. P 1*50 Kapható minden bank, sorsjegy és íőárusítőnál, valamint az összes do- hánytőzsdékben. Postai rendeléseket a pénz előzetes beküldése után azonnal teljesít a Székesfővárosi M. Kir. Pénzügyigazgatóság, Budapest V., Szalay u. 10. mustok általánosak voltak, nem voltak ritkák a 35, aőt 40 fokos mustok sem. Sajnos ebbeli cröme sem lehet teljes a szőlősgasgának, ugyanis az idei borok általában véve barnatörésre hajlamosak, csaknem kivétel nőikül rothadt szőlőből készültek. Igaz, hogy ennek elejét lehetett volna venni azáltal, hogy szüret idején a prések alul kikerülő mustot le- nyélkázzuk és ezzel megszabadítjuk a különféle betegségeket okozd káros anyagoktól, de vájjon melyik szőlősgazda mondhatja el magáról, hogy ezt a munkát, mint az egészséges bor elérésére irányuló legbiztosabb műveletet annak idején végrehajtotta. így tehát nem marad más hátra, mint ez, hogy borainkat minél hamarább elkülönítsük a ké többi bajok kűtforrásátől, a seprőtől, mely nem egyéb, mint a szőlővel a mustba kerülő sár, penész, rothadó héjak, valamint az elhalt élesztőgombák jókora szakiskolai igazgató, tömege. Azért kall az erjedés befejezése után haladék nélkül lefejteni a bort seprőjéről, hogy a hosszabb ideig való rajta állás miatt seprő-ízt ne kapjon, vagy pedig ami még rosszabb, a seprőbben levő szerves anyagok romlása, rothadása károsan befolyásolja a borok minőségét. Az első fejtést, eltérve az egészséges borok okszerű kezelésénél előírt szabályoktól, nem nyíltan, — levegővel érintkezve hajtjuk végre, hanem zártan, vagyis úgy, hogy a bor egyik hordóból a másikba való fejtésekor levegővel ne érintkezhessen. Ugyanis a barnaíöréet a rothadt szőlőről a mustba, illetőleg a borba kerülő u. n. enzyaaek és az általuk termelt, még részben ismeretlen anyagok okozzák, amelyek addig, míg a borban nincs ox’gén, vagy pedig csak kevés van, nyugalmi állapotban maradnak, nem veszedelmesek, de ha a levegővel való érintkezés folytán (nyiit fejtésnél) oxigén kerül a borbe, akkor megkezdik káros tevékenységüket, aminek eredménye a barna törés. Hogy valamely bor barna törésre hajlamos-e azt előre megtudhatjuk, ha egy palackba félig bort töltünk és tzt egy-két napra fűtött helyiségben nyu godtan állaci hagyjuk. A törésre hajlamos bor felszínén ez idő alatt eleinte vékony, később vastagodó rétegben a bor megbar- nul, vagy vörhsnyea színt vesz fel; ez a bámulás később a bor egész tömegében zavarodáaba megy át és a bor élvezhetetlenné válik. Ez az elváltozás nem tévesztendő össze az egészséges újboroknál — hasonló körülmények esetén jelentkező világosabb színű zavarosodással, mert ez utóbbi jelenség csak egy utő- erjedási folyamat, amely különösen a még cukrot tartalmazó, teljesen ki nem erjedt boroknál észlelhető. A barnatörésre hajlamos borok kikezelésére legbiztosabb szer a kén és a ként helyettesítő káliunsmeiabiszulfit. A kén elégetésénél származó kéndioxid bénító, sőt pusztító hatással van a borban lévő szerves anyagokra, mint amilyenek a barnatörést okozó enzymek is. Ha már most a fejtéskor jó erősen megkénezzük a borainkat, a borba kerülő kéndioxid hatására ezek a törést okozó anyagok mm tudnak érvényesülni a borban, hanem elpusztulva leülepednek a hordó fenekére, ahonnan egy későbbi fejtés alkalmával eltávoíthatők. Ugyanezt a hatást fejti ki az újabban forgalomba kerülő kálium meírsbiszulíit is. Ennek előnye az ősidők óta használt kénnel szemben ez, hogy vegytiszta anyag lévén, pontosan lehat adagolni és idegen égési termékek nem kerülhetnek vele a borba. Az eljárás ezek előrebocsátása után a következő: Az átfejtésre előkészített üres hordót közvetlenül a fejtés előtt bekénezzük éspedig gyenge törésre hajlamosság esetén a hordó minden hektoliterjére fél szelei (jutaszövetei) kénnel, erősebb törés esetén háromnegyed, vagy egy egész szelet kénnel és utánna mindjárt belefejtjük a bort, lehetőleg a levegővel való érintkezés nélkül, vagyis zártan. Hakáliusu-metábiezulfiiot használunk, úgy előbb átfejtjük ugyancsak zártan a bort az előkészített hordóba és akkor egy tiszta vászonzaoskőba téve a lemért 15—20 gr. (1.5-2 pasztilla) illetőleg erősebb törés esetén 20 — 25 gr. (2—2.5 pasztilla) hektőli* terenkénti kélium-metabiszulfi- tot, a hordó száján keresztül a borba függesztve tartjuk mindaddig, míg teljesen elolvadt. Ez az erős kénezés látszólag soknak tetszik, azonban nem kell megijedni tőle, mert a kénes íz idővel eltűnik a borból, ellenben a borunk újból egészséges lesz, elveszíti törésre való hajlamosságát. Igez az is, hegy a vörös borok színét az erős kénezés bizonyos fokig meghallványítja, de még ez is kisebb baj, mintha a törés következtében teljesen élvezhetetlenné váltsa az. Nehány hét múlva az igy kezelt borok újból lefejthstők s ha a kénezéssei sikerűit a törésre való hajlamosságot megszüntetni, tovább nem lesz bajunk a borral. Ha azonban a kénezést nem hajtottuk elegendő mértékben végre, úgy még mindig hajlamos lesz borunk a törésre és ezért egy újabb kénezést kell adni borunknak. Lehet a törött borokat derítéssel is helyrehozni, de erről egy más alkalommal. — Művészest az izr. Kultúrházban. Az egri izr. Filléregylet november 18-án, este 8 órai kezdettel az izr. Kultúrházban előadó és művész estélyt rendez tápintézete javára, értékes, vidám műsorral, amelyen Szász Ila, az ismert fővárosi előadóművésznő humoros előadással szerepel. A műsort klasszikus táncok, énekszámok és Szőke Szakádnak egy kacagtató bohózata egészíti ki. Jegyek 0'50—1'50 pengős árban előre válthatók a Kultúra könyvkereskedésben. * Karácsonyi zenealbumok már kaphatók a Sajtószövetkezetben. /S'XaÁA'LeAjüjz/n. cLo&j&xxr IRODALOM. Décsei Géza dr. regénye: Hétszilvafások. Titokzatos világ a művészet világa, emelybea az élet mélységeinek örvényei és a műremekbe teljesedett alkotások eget ostromló csúcsai között tántorog a lélek. A művászéletek átabotáe, szépségben és tragikumban gazdag életét írta meg a »Hétszilva- fások« c. regényében a kiváló esztéta, dr. Décsei Géze, akit a Magyar Művészet, Élet, Katolikus Szemle, Magyar Kultúra, Pásztor- tűz, Tábortűz stb. című folyóiratok hasábjairól művészeti ta- nu’mlnyai, kritikai és művészet- bölcseleti írásaiból előnyösen Ismer a magyar olvasóközönség. A művészeknek, a lélek hőt- szilvsfásaiaak gazdag áredfisű élete a pap esztéta személyén*
