Eger - napilap, 1934/2

1934-10-28 / 198. szám

«HÄ 10 FILLÉB Eger, XE V. évfolyam 198. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 15, 1934 október 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP i: :: 10 FILLÉR. :: :: GYÖNGYÖSI ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA 54.558, SZÁM. VÁHMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Orgonaszó. {dr. k. e.) Tömjén füstjében, gyertyák fényében felzeng, va­sárnap először, az ősrégi Szent Bertalan templom új orgonája. A menedéket adó boltívek alatt megmozdul a sípok lelke, a hang, a faragott padok közül meg­mozdul ez emberek lelke, a hit, és tömjén felgomolygő füstje, gyertyák felnyúló fénye a ma­gasságba emeli egy erős város énekét. Két nagy ünnepe van Gyön­gyös városának. Egyik a szen­telés ténye, másik maga az or­gona. Az első tisztán, szimbólu­mok nélkül ünnep, szent szavak mondása, szent cselekmények mozdulata, ami a legszentebb szolgálatra, az Isten dicséretére avatja fel a hangszerek királyát. Csak pillanatra kell széttekin­teni, hogy meggyőződést sze­rezzen a látó szem, minő erők vonulnak íel Krisztus ellen, spa­nyol bombák robbanak, orosz tankok dübörögnek a látóhatá­ron, földig rombolnak, népte- lenné tesznek templomokat, ab­ban a balga hitben, hogy az Is­tent rombolták le csákányaik­kal. De pillanatra kell szétte­kinteni, hogy lássuk, minő erők vonulnak fel Krisztus mellett, a katolikus reneszánsz micsoda tűzfalat emel szemközt a láng­gal, amely Európa két sarkába kapott, hogy lássuk, épülnek, szépülnek és népesednek temp­lomok, mozdulnak új erők, szó­lalnak új orgonák. Ünnep látni minden jelét a katolikus meg­újhodásnak, érezni, hogy ez a szellemiség itt is munkálkodik ebben az országban, ahol lassan Krisztus lesz az akiok báránya és a földnek termése, meri ve­szendő a jószág és szegényedik a bűze, az Isten fia pedig biza­kodást és reménységet ád. A másik ünnep mBga az or­gona. Kissé szokatlannak tűnik tárgyakat az ünnep fogalmával meghatározni, de ez az ünnep már példabeszéd. Példabeszéd a városról és az ő elöljárójáról, mivel az orgonához nemcsak sí­pok kellenek, hanem mester is, aki összeállítja őket. Aki ismeri Gyöngyös polgárságának össze­tételét, tudja milyen sokféle síp­ként áll egymás mellett kis ka­pás, szerény gazda, gazdag ke­reskedő és sovány, vagy tehetős űri nép. Ezeket a sípokat állí­totta úgy egybe a gyöngyösi polgárok elsője úgy, hogy a min­dennapi élet nehéz küzdelmeiben is a közösség énekét zengik, hogy mindenki a mega helyén a közösség javára fárad, aláren­deli egyéni érdekét a nagyvo­nalú oéloknak, akár termelési és kereskedelmi rendről legyen sző, akár idegenforgalomról, a Máira fejlődéséről. A polgármester az elhatározás, a munka és az ál­dozatkészség hatalmas szerkeze­Eger, október 27. Már majdnem minden állami intézménynél megkezdték műkö­désüket a végelbánást intéző bi­zottságok, amelyek nyugdíjba helyezik az alkalmatlan tisztvi­selőket. Munkatársunk felkereste Hedry Lőrinc dr. főispánt, a vármegyei közigazgatás nyugdíjazó bízott­Eger, október 27. Néhány nap óta erősen fog­lalkoztatják az egri iparostársa- dalmat azok a hírek, amelyek az OTI székház-terveivel kap­csolatban elterjedtek városszer­te. Ezek a hírek eredményezték az ipartestület szerda esti rend­kívüli közgyűlését, ahol Mis- kolczy István alelnök ismerteté­sében szőbakerült az egész kér­déstömeg. Úgy tudják az egri iparosok, hogy az OTI házvá­sárlása előtérbe került. A He­vesmegyei Takarékpénztár, mint erős pénzintézet magába olvaszt­ja az Egri, Pétervásárai és Ti­szafüredi Takarékpénztárakat a mivel két székházra nincs szük­sége, jelenlegi értékesebb szék­házát értékesíti és az Egri Ta­karékpénztár épületébe költözik tébe állította össze népét, kit sze­líd kézzel, kit kemény marokkal és az idők nemcsak azt mutat­ják, hogy kiváló mesternek bi­zonyult, hanem azt is, hogy ne­mes anyag került a kezébe. Ün­nep ez az orgona, mert mutatja, hogy Gyöngyös a mai nehéz időkben Istenhez folyamodik, ün­nep, mert példázza azt a har­móniát, amiben összeforr a pol­gárság és vezetője. Ma, Krisztus Király ünnepén, tömjén füstjében, gyertyák fé­nyében ezt hirdeti messze a Szent Bertalan templom űj orgonájá­nak szava. aágának elnökét, hogy érdek­lődjék a bizottság munkájáról, A főispán úgy nyilatkozott, hogy a bizottság november első nap­jaiban kezdi meg működését és tárgyalás alá veszi az alsóbb ha­tóságok végalbánásra vonatkozó javaslatait. Ilyen javaslat egye­lőre még nem érkezett a bízott* 8 ághoz. át. E felé a fölöslegessé váló székház íelé irányult, a hírek szerint, az OTI figyelme. Az iparosság a rendkívüli közgyű­lésen leszögezte álláspontját, a- mely szerint az ipari érdekek inkább az építkezést kívánják és sürgetik, mert helyénvaló, hogy az OTI építkezés formá­jában juttasson az iparosságnak azokból a jövedelmekből, ame­lyeket az az iparostársadalom befizetéseiből szerzett. Ezen a gyűlésen tehát kiala­kult egy álláspont, amelyet rész­letesen ismertettünk. A közér­dek kötelező szolgálata azonban arra indít bennünket, hogy he­lyet adjunk a másik álláspont­nak is, amely szintén komoly és megfontolandó érveket hoz fel — a házvétel mellett, ugyanak­kor kedvezőtlennek tartja az iparosság állásfoglalását a köz­érdek és — az iparosság érdeke szempontjából. Hosszas megbeszéléseket foly­tattunk Eger közgazdasági éle­tének szakértőivel és az így ki­alakult és összetevődött vélemé­nyek megmutatják a kérdés má­sik oldalát, amelyet el lehet vet­ni, vagy el lehet fogadni, azon­ban mindenesetre mérlegelni kell. A pénzintézetek fúziójáról or­szágos viszonylatban van sző, amiat ez a pénzügyminiszter több helyen elhangzott nyilatko­zatából ismeretes s ügy értesü­lünk, hogy az egri pénzpiac ren­dezése már előrehaladottabb stá­diumban van az ország többi részéhez képest, mert hiszen min­den társadalmi osztálynak érde­ke, hogy minél hamarabb nor­mális hitelélet alakuljon ki. Ezek között a törekvések között me­rült fel az a gondolat, hogy a székházzal rendelkező és a kon­centrációban résztvevő pénzin­tézetek a központosítás folytán feleslegessé váló székházukat értékesítsék, mert ezzel is na­gyobb pénzhitel áll a gazdasági élet rendelkezésére. Ezzel kapcsolatban körvona- loződott az a terv, hogy a szék- házat esetleg az OTI saját cél­jaira megvásárolja, annál is in­kább, mert építkezési szándé­kát kedvezőtlenül befolyásolta az a tény, hogy a város nem tud alkalmas telket díjmentesen ren­delkezésére boosájtani. Attól eltekintve, hogy a pénz­piac megfrissülése föltétlenül használ az építőiparnak, meri a megmozdult tőkék a tapasztalat szerint ingatlanvásárlásban szok­tak megnyugodni, ami házépí­tést, tatarozást von maga után, nem bizonyos az sem, hogy a székházépítéssel jobban jár az iparosság. Először is megállapít­ható, hogy az egri vállalkozó cégek nagyrésze éppen a köz­építkezéseken vérzett el. A ma- gánépítkezős mindig jövedelme­zőbb volt, mint a közmunka, ahol a vállalkozók erősen ver­senyeznek egymással. Valószínű, hogy építkezés ese­tén az OTI tőkeerősebb, olcsó fővárosi vállalkozónak adná a munkát s a vállalati összegnek Novemberben kezdi meg működését a vármegye nyugdíjazó bizottsága Az egri közgazdasági élet szakértőinek véleménye az OTI házvásárlásáról

Next

/
Thumbnails
Contents