Eger - napilap, 1934/2

1934-10-20 / 194. szám

Ä fi H 6 FILLfiB Eger, XJOV. évfolyam 194. szám * Szombat ♦ Trianon lő, 1934 október 20. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — POST A TAKAR ÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA 64 558. SZÁM. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR —EGYES SjZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP :: :: 10 FILLÉR. :: :: GYÖNGYÖSI ÚJSÁG Ma reggel Gömbös Gyula miniszterelnök elutazott Varsóba — Nem nézzük tétlenül a külföldi sajtó rágalom­hadjáratát — mondta az újságíróknak elutazása előtt Budapest, október 19. Vitéz Gömbös Gyula miniszter- elnök na reggel negyed nyolo órakor elutazott Varsóba Men- gele Ferenc követaégi tanácsos társaságában. Elutazása előtt fo­gadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát és a következők­ben nyilatkozott: Most érte el tetőpontját az a rágalomhadjárat, amelyet egyes körök indítottak Magyarország ellen. Nyugodt lélekkel hegyom el néhány napra az országot, hogy felkeressem a Magyaror­szággal szemben hagyományos barátsággal viseltető lengyel nem­zetet. Az igazság ki fog derülni s nekünk nem ketl tartanunk az igazságtól, mert tiszta lelkiisme­rettel állunk a világ közvélemé­nye előtt. Da nem nézzük tétle­nül sz ellenünk indított rágalom- hadjáratot és a magyar kormány külképviseleti szervei utján aaár megtette a szükséges lépéseket annak visszautasítására. A kor- mányelnők az egybegyűltek lel­kes éljenzésétől kísérve szállott be kccűjába. Lehet-e az egri bikavért a tokaji aszúval egy csoportban bírálni Rendezni kell már eggszer az egri bor helyzetét Eger, október 19. Nemrégiben közöltük a most lezárult Országos Mezőgazdasági kiállítás borbirálatainak eredmé­nyét, amely két kiváló egri ter­melőnek, Braun Károiynak és Gröber Jenőnek biztosított elő­kelő helyet a magyar borterme­lők között. Braun Károly ezüst érmet, Gröber Jenő oklevelet nyert a kiállításon, az egri bor tehát kétségkívül szépen szere­pelt az ország borai közt. Mégsem hagyhatunk figyelmen kívül egy körülményt, amely határozottan hátrányára volt az egri bornak és meggátolta azt, hogy elfoglalj a hely ét az arany­érmes díjazottak között. A díjazási sorrend olvasásá­nál nem kis meglepetéssel vet­tük észre, hogy az egri bort to­kaji aszúval és komlői, szek­szárdi, kecskeméii borokkal kö­zös alapon, közös csoportban bírálták. Meg kell állapítanunk, hogy ez a bírálati rendszer kez­detleges és helytelen. Nem lehet elvitatni, hogy a borfajták kü­lönbözősége ma nagyfontosságú kérdéssé nőtt, nemosak elvi szem­pontból, hanem azért is, mert a kiválóbb, nemesebb és nevssebb borok védeni akarják helyzetü­ket a piacon. Ilyen körülmények közt nem lehet azon a régi ala­pon mérlegelni a versenyző anyagot, hogy «es is bor, az is bor.* Az egri bikavér az egri szőlő­vidék különleges termése, EurŐ- paszerte ismert borfajta, amely ízban, színben különbözik min­den más bortól. Kétségtelen, hogy vannak közös szempontok a ke­zelés kérdésében, de véleményünk szerint lehetetlen, hogy például a fanyar, csersavas, kékesvörös bikavért a sűrű, édes, aranysár­ga asszűkkal mérjék össze. At­tól eltekintve, hogy ilyen össze­hasonlítások nesciak az egri bornak, hanem minden borfaj­tának árthatnak, az egri bikavér megérdemli, hogy külön csoport­ban díjazzák, mint ahogyan kü­lön csoportban kell bírálni a to­kaji borokat a a különböző bor­vidékek termését is. Természetesen súlyos hiba, hogy Egert nem lehet zárt bor­vidéknek nyilvánítani sokféle termése miatt s legtöbb helyen fennáll ez a nehézség, azonban nem is borvidéki alapon képzel­jük a borbírálat reformját, ha­nem olyan módon, hogy állítsa­nak külön csoportot az aszúk­nak, bikavéreknek, s osztályozva a könnyebb boroknak. Az illetékes tényezőknek min­denesetre törődniök kell a kér­déssel, mert a jelenlegi helyzet sérelmes. Úgy tudjuk, hogy a Szőlősgazdák Országos Egyesü­lete útján Braun Károly főjegy­ző konkrét javaslatot fog tenni az eddigi bírálati rendszer meg­változtatására. Egész Európa gyászától kísérve eltemették Sándor jugoszláv királyt Budapest, október 19. A gyászba borult jugoszláv fővárosban csütörtökön délelőtt az uralkodóknak járó külsőségek között adták meg a végtisztes- séget a tragikusan elhunyt Sán­dor jugoszláv királynak. Fekete drapériák, gyáezlobogők lengtek Balgrád házain s a gyászoló tö­megek százezres sorokban za­rándokoltak a király katafalkjá- hoz, amelyet állandó katonai díszőrség vett körül. Európa ál­lamfői vagy személyesen, vagy képviselőik utján vettek részt a temetésen e a belgrádi hatósá­gok széleskörű karhatalmi intéz­kedésekkel biztosították a teme­tés zavartalan rendjét. Amerre a király koporsója elhaladt a tö­megek térdet hajtva, némán üd­vözölték a gyászmenetet. A te­metés napján a magyar kormány elrendelte hogy a középületekre gyászlobogőt tűzzenek ki, A rá­dió három nyelven közölte a te­metés lefolyását. A holttestet a királyi család topolai temetkező helyén helyezték örök nyuga­lomra. Kevés pénz gyűlik össze Gyöngyösön a szegénygondozás céljára Új tagok a segélgüggi bizottságban Gyöngyös, október 19. i Gyöngyös város szegényügyi bizottsága az anyavároiháza nagytermében dr. Puky Árpád polgármester elnökletével ülést tartott. Az ülésen meleg szavak kíséretében elbuciűztatták a volt bizottsági igazgatót P. Herman Hermenegíidet s beiktatták az új igazgatót P. Dénesi. A bizott­ságot egyébként új tagokkal frissítették fel, akiktől remélik, hogy izívval-lélefekel dolgoznak a szegényügyért. Az új tagok: Bariska Mihály állampénztári főtanácsos, dr. 7remko Ferenc állatorvos, dr. Okolicsányi Béla orvos, Kovács Gyula ipartestületi elnök, dr. Kossá Lajos ügyvéd ét Bölakey Kováts László lap- szerkesztő. Október 23-án összeül a képviselőház. Budapest, október 19. A nyári szünet után a jövő A szegécygondoző nővérek főnöknője beszámolt az eddigi eredményekről a előadta, hogy a város közönségének szociális áldozatkészsége nem kielégítő, az adakozás csekély. Ezért sze­mélyes megkeresésekkel fogják az adakozást fokozni. A szegények minimális ellátá­sához havi 1500 Pj.szükségev, mig adakozásból csak havi 1000 P folyik be. Az állandóén ellá­tott szegények száma 120, az át­menetieké 80. A polgármester lelkes szavak­kal buzdította a bizottságot, hogy erős kézzel végezze fel­adatát, mert a kielégítő megol­dást az anyagiakon felül emel­kedő erkölcsi szempontok köve- | telik. hét keddjén délután 5 órakor ül öseze elsőízben a képviselőház. Ez az ülés formális jellegű lesz, amelyen azonban elterjedt hírek

Next

/
Thumbnails
Contents