Eger - napilap, 1934/2

1934-09-30 / 183. szám

1934 szeptember 30. EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG. 5 »NEMZETI MUNKA A MAGYAR FÖLDÖN« Országos Őszi Budapesten, 1934 szeptember 29—október 8-ig a városligeti Iparcsarnok egész területén. ‘Beléptidíj 60 fillér Félárú utazás az ország bármely részéből! Olcsó vízum! bezményei választanak el ben- j Budapesti rádlŐ-mŰSOr. nünket. Trianonnal akkorát for- | Vasárnap, szeptember 30. dúlt fl viláff. ŰSV ezétfoizlott KŐSZENET feltűnő olció ár és felté­telek mellett, szállítással is, minden mennyiséget előjegyzésbe veszek, szá­raz és rövid tűzifa és faszénre is, 8—9—11 fill. — Közvetítőket msgas ja­vadalmazásra felveszek. — Szabad mér­leghasználat. Bővebb felvilágosítást ad Fehér József Eger, Kaszinó ucca 4. SZÍNHÁZ Heti műsor. Szeptember 29, 30, október I, 2, (szombat, vasárnap, hétfő, kedd) este 8: ördöglovas, operett. Székelybidy Adrien bemutat- bozáia. Október 3, szerda este 8: Fekete- szárú cseresznye, színjáték. Kardosa G. felléptével. Október 4, csütörtök este 8: Nagy kabaré-est. Búcsúelőadás. Délutáni előadások: Szeptember 30, vasárnap d. u. fél 4: Vadvirág. Október 2, kedd d.u. fél 4: Timosa. Oktober 3, szerda, d. u. fél 4: Vadvirág. Október 4, csütörtök, d. u. fői 4: 7imosa. — Az EGEH-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG kiadóhivatala: Líceumi Könyvnyomda. Telefonszáma 176. A modern fütőtechnika vívmá­nya a szab. ÚJ ÉVA kétaknás, barnaszéntűzelésü KÁLYHA. Sugárzó és cirkulációs fűtés. — Egyenletes meleg. Folytonos égés. Füst és szagmentes tüzelés. Egyed árusít ás és raktár: FARAGÓ cégnél, Eger, Dr. Kállay Z.-u. 7. Tel: 290, IRODALOM. Megjelent a Hóman- Szekfű: Magyar Történet teljes kiadása. Öl esztendővel ezelőtt tette le Hősnan Bálint éi Szekfű Gyula & Magyar Történet hatalmas építményének alapkövét a mű első kötetével. Azóta szakadat­lanul folyt a munka. A mű épült, szépült. Hol ez, hol amaz a rész­let került ki ez állványok alól. Az őstörténet, a törzsszervezet ás a keresztény királyság képe után egyra-másra bontakozott ki előttünk a XVI. és XVII. század, majd a rendiség kialakulásának kora, utóbb a XVIII., a XIX, és a XX. század. Az utolsónak ma- jj radt harmadik kötettel, a magyar nagyhatalom, a magyar renais­sance és Mohács történetével, most aztán befejeződött a nagy mű. Itt áll előttünk ez az opus magnum óriási arányaival, ter­vek, vázlatok gerendabálőzatá- bői teljes egészében kibontva, készen, szabadon. Hét kötetnek hét hatalmas pillére, mint friss, új híd köbe, betonba ágyazott tartószerkezete, köti össze új gon­dolatok egész sorának merész íveit. Semmi kétség, hogy a magyar történettudomány eddigi teljesít- isaőnye benne tetőződik. A XVIII. század derekáig, újabb történet- írásunk bölcsőjéig visszapillant­va, alig egy-kőt munkát említ­hetnénk, céljaiban, arányaiban hozzá foghatót, összefoglalás, számvetés s egyben nemzeti lelki- ismeretvizsgálat ez az űj Magyar Történet. Együtt van benne az utolsó harminc év megyar tör- ténethutatásának minden részlet- eredménye, megvizsgálva, lemér­ve és összegezve; együtt és egy­ségbe fogva, nem is egymásba illlesztve, hanem szervesen be­építve egy új, a mai ember lel- külatéhez, igényeihez és gond­jaihoz igazodó, nagyvonalú és világos szemléletbe. Az igazán nagy alkotások ér­tékét nem a koriár« van hivatva megállapítani. A legnagyobb al­kotások nem egy kornak szól­nak : megítélésük csak ember­öltők multáD, a történet távlatá- bm lehetséges. A kortárs elis­merheti nagyvonalúságukat, ma­gáévá teheti vagy ellenezheti faifogásukat, helybenhagyhatja vagy vitathatja részleteiket, s kell is, hogy ezt megtegye, de az egészről, arról, ami banne időt állő, dönteni az utókor tiszte, A Magyar Történet ezek közül a négy alkotások közül való. Amennyit a kortárs mondhatott róla, elmondotta már az egyea kötetek ismertelésével kapcsolat­ban a szakkritika, egy kérdés azonban van, amelyre a kortárs, s pedig tslán nem is a céhbeli tudós, tud a legjobban megtalál­ni, s ez: mekkora szolgálatot tett a mű a nemzetnek ? A jelen a múltból nő ki, a a jővó sok tekintetben úgy alakul, ahogy a ma nemzedéke a teg­napot látja. Ezért változik a múlt szemlélete nemzedékről nemzedékre, innen van, hogy a történetíró, látszólag szobája négy fala közé zárkózva, való­jában tslán minden más ténye­zőnél hatásosabban formálja az életet. Minden emberöltő a ma­ga gondjának ée feladatának szemszögéből kutatja át egyre tökéletesedő eszközökkel és mód­szerekkel a múlt idők homályát, fedez fel űj adatokat ■ randezi át a régieket a friss falfedezé­sek világánál, ragad ki űj kér­déseket s hanyagol el másokat, melyeket epéi szerinte túlzottan fontosnak tartottak, a folyton változó jelen céljaihoz és szük­ségleteihez igazodva. Ez az idő- ról-idöre bekövetkező irányvál­tozás a multizemléletben — ma­ga az élet, s ha egyszer meg nem történnék, elveszítenék ele­ven kapcsolatukat a múlttal, va­kon, tanácstalanul állnánk a jö­vővel szemben. A magyar történet utolsó nagy összefoglalásától három teljes évtizeden felül egy vesztett há­ború s annak szörnyű követ­máról holnapra a asilleanária multszemlélet sok-sok illúziója, mintha a múltba vezető hidat földrengés rázta volna meg. A katasztrófától elkábultan, régi valónkból kiforgatva, úgy érez­tük, elszakadt tőlünk, ami az imént még közvetlen közelünk­ben volt, szakadék szélén, ingó talajon állunk, a túlsó parton valahol, elérhatetlen messzeség­ben a múlt. A történettudomány­nak kellett jönnie, hogy új hi­dat verjen a régi és új magunk közé, kapesolatot teremtsen a régi szemlélet romjain több, mint ezer esztendő történetének ad­dig alig ismert vagy félreismeri mozzanataiból. A hídverőinek ez az életbevágóan fontos kez­deményezése ■ nagyszerű vég­hezvitele, sorsdöntő órában ez az önmagunkkal, múltúnkkal va­ló újra összekapcsolás, mely egy­ben a jövőt elzáró torlaszoknak is eltakarítását jelenti, Hőman ős Szekfű művének megbeciül- hstetlen érdeme, elvitathatatlan jelentősége. Az új híd áll, s a szörnyűsé­geket megért mai nemzedék há­lával gondol alkotóira, vala­hányszor merészen ívelő eresz­tékein hitet, erőt meríteni a múltból a jövőre, a mélység fö­lött áthalad. Könyvismertetés. Számol ástanítás. Bene Lajos, kir. s. tanfelügyelő, aki sokoldalú működése folytán nagy ismeretségnek örvsnd úgy is, mint népművelést szolgáld író, most adta ki a múlt évben megjelent Számolástanítás című könyvének folytatását. Az első rész az elemi iskola I. osztályá­nak tanítói részére adott útba­igazításokat. Ugyanezt teszi most a II. és a III. elemi iskolai osz­tályok érdekében. Valóban szük­séges, hogy a megjelent tanterv­nek sok esetben mellőzött, de fontos részleteire a szakemberek rámutassanak, hogy a tudásra érdemes magyar gyermek ns nélkülözze a gyakorlati és alaki képzésnek értékeit. A könyv Bu­dapesten, III. Áldás u. 9. szám alatt, a szerző kiadásában jelent meg. 7: Zenés ébresztő a Társadalmi Egyesületek Szövetsége által ren­dezendő Nemzeti Munkahét meg­nyitása alkalmából. 8 30: Refor­mátus istentisztelet a Kálvin-téri templomból. 9 35: Hírek 10: Egy­házi ének és szentbeszéd az Egye­temi templomból. 11.15: Evangéli­kus istentisztelet a Bécsikapu téri templomból. 12.20: Időjelzés-, idő­járás- és vízállásjelentés. 12.30: Közvetítés Szolnokról. Verseghy Ferenc szobrának leleplezési ün­nepségéről. 1.30 : A m. kir. Opera- ház tagjaiból alakult zenekar. 3: A m. kir. földművelésügyi minisz­térium rádiőelőadássorozata. 3.45: Losonczi Schweitzer Oszkár szalon­zenekara. 4.30 : »A Szepesség és a cipcerek.« Krisch Jenő dr. előadá­sa. 5: A m. kir. államrendőrség fúvószenekara. 6: »A kétlelkű em­ber.« Zágon István csevegése. 6.30: aradi Farkas Sándor és cigány- zenekara. 7.40: »Családi kör« Márai Sándor elbeszélése. 810: Sport- és lóversenyeredmények. 8.30: A bécsi rádióállomás műso­rának közvetítése. 10.15: Hírek. 10.30 : Csuka Béla gordonkázik, zongorán kíséri Ferencsik Jánes. 11.20 : Setét György szalon- és jazz- zenekara. Hétfő, október I. 6.45: Torna. Utána: Hangleme­zek. 9.45: Hírek. 10: »Lavater magyar elődje.« (Felolvasás.) 10.40: Tíz perc egészségügy. (Felolvasás.) 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. 12.05: Endre Béla vokálkvartettje. 1230: Hírek, 1.20: Időjelzés, időjárás-és vízállásjelentés. 130 : Virány László szalonzenekara. 2.40 Hírek, élel­miszerárak, piaci árak, árfolyam­hírek. 4: A rádió diákfélőrája. 4.45: Időjelzés, időjárásjelentés, hí­rek. 5: >A két Shakleton és a ma­gyarok.« Ifj. Hegedűs Sándor elő­adása. 5.35: Tntsek Piroska éne­kel zongorakísérettel. 6.10: Német nyelvoktatás. 6,40: Heinemann Ede jazzenekara. 7.15 : »Séta Tokióban.« Mécs Alajos űtilevele Japánból. 7.45: Bíró Sári zongorázik. 8.30: A m. kir. 1. honvédgyalogezred zenekara. 10: Hírek, időjárásjelen­tés. 10.15: A honvédzenekar műso­rának folytatása. 11.40: Rácz Béla és cigányzenekara. — A Daloló Szívek II. kötete, mely a vidéki költők verseit hoz­za, szervezés alatt áll. Vidéki írók küldjék be verseiket Szálay Ká­roly, Pápa, Zöldfa ucca 11. alá. Laptulajdonos: EGRI LAPKIADÓ SZÖVETKEZET. Felelős szerkesztéssel megbízott: Dr. Kapor Elemér. Felelős kiadó : Radii Károlg.

Next

/
Thumbnails
Contents