Eger - napilap, 1934/2

1934-09-23 / 179. szám

1994, szeptember 23/ EGER-GYÖNGYÖSI ÚJSÁG YiiirnmiiifWiii7¥yi> itan/Nar *r i.m <^ai ísí'ií iám ítts^Km>matmsusa 4RS A hálózott reflexkapcsolású supert legelső­nek mi gyártottuk az egész világon, amikoh múlt évben kihoztuk a 7133. sz. kis supert. Ez évben a külföldi gyárak is erre a kapcso­lási rendszerre tértek át. Ezzel ismét bebizo­nyítottuk a magyar rádiótechnika fejlettségét Reflex-super rádióink: 7133-as Orion rádió 2 hullámhosszra . . Ára P315.- 303-as „ „ 3 „ . . „ P 345.­KAPHATÓ MINDEN ORION RÁDIÓKERESKEDŐNÉL véreink lókat szenvednek a bru­tális ellenséges megszállók ré­széről. Minden részvétünk és szeretetünk velük is van a ne­héz órákban. Erőnkhöz képest iparkodjunk is szenvedéseiket enyhíteni; mint a háborúban a megbombázott városok lakossá­gát is iparkodtunk megmenteni, veszteségeiket kisebbíteni alkal­mas rendszabályok áltál, úgy most is mindent elkövetünk, hogy ellenségeinket nemzetközi fórumok előtt bepanaszoljuk és megfékezésüket elérjük. A kor­mánynak kötelessége a légáré- lyesebb módon segítségre siet­ni és ezt a kérdést most már ál­landóan a Népszövetségen sző­nyegen tartani. Emellett azon­ban nemcsak az eddigi erővel, de sokkal nagyobb elszántság­gal és bátorsággal kell folytat­nunk a revíziós munkát éspedig most már a döntő ctatára kell felkészülnünk és az ország min­den erejét erre az egy csatára kell felhasználnunk. Elszakított véreinknek minden erejükkel ős tehetségükkel elszántan kell ne­künk segíteniük, kivenni részü­ket a felszabadító küzdelemből, mert nekik éppen olyan érde­kük, mint nekünk, hogy a rab­lók végre visszavonuljanak. A sajtónak egy psrcig sem Szabad ezt a kérdést úgy tér­Eger, szeptember 22. Városunk gazdasági helyzete szempontjából nem valami ked­vező képit nyújt az az össze­állítás, amelyet a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület jelentése foglal magában a megye nagyobb termelőhelyeinek gyüsnö’ci és zöldségkiviteléről. Ezt az össze­állítást az őszi alispán! jelentős is átvette s az ott foglalt ada­tokból megállapítható, bogy a folyó év első felében számba- vehető jelentékenyebb exportáló községek között Eger az utolsó­előtti helyet foglalta el. Az összeállítás szerint gyü­mölcs és főzelékfélékből a kivitel mélermázsánként a következő­képpen alakult: Gyöngyös 20.378, Hatvan 9.453, Hort—C<ány 3.752, Haves 2 370, Eger 2.342, Erdőtelek 1 064, A jóval kisebb lélekszámú Gyöngyös tehát majd a tízsze­reséi szállította külföldre gyü­mölcs és főzelékterméryainek, mint Eger, amely pádig a háború- előtti években különösen a gyű- mölcihivitel terén a vezető helyet foglalta el. — Kétségtelen az is, hogy az összehasonlítás az év végéig Gyöngyössel szemben még hátrányosabb helyzetben tünteti gyalni, ahogy eddig tárgyalta, vagyis lagymatag hangon, té­továzva, mert ez azt a látszatot kelti, hogy alkudni lehet velünk, hogy megijedtünk, hogy oly hit­ványak vagyunk, hogy ilyen alávaló eszközöktől engedjük magunkat visszakergetni a már elfoglalt állásokból, hanem egy­öntetűen egyforma eréliyel, bá­torsággal és elszántsággal kell megkutatnunk ellenségünknek, hogy nem ismernek bennünket, — pedig ismerhetnének ezer év küzdelmeiből. Mi soha semmi körülaréoyak között akaratunk­ból nem engedünk, tovább har­colunk a végső győzelemig, mert az ő megtorló és puiztító lépé­seikből arra a biztos megállapí­tásra jutottunk, hogy már roham távolságon vagyunk ős nem so­kára kitűzhetjük nemzeti lobo gőnkat a bástyákra, melybe be­fészkelték magukat. Elszakított testvéreinknek pedig minden mó­don tudomására kell adnunk, hogy bátran tartsanak ki igazsá­gunk mellett a küzdelemben, szenvedjenek büszkén közös har­cunkért, segítsenek nekünk azzal, hogy az esetleg mutatkozó feis- hitüeket kitaszítják maguk közül és türelemmel várják a mi győ­zelmünket, meg nem állítható erővel előretörő igazságunk ki­vívását. majd fel városunkat, mert tudva­levő, hogy a ctemegeszőllő ki­vitellel Gyöngyös már a múlt­ban is sokszorosan felülmúlta Egert, a csemegeszőllö pádig a mostani összeállításban még nem szerepel. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az exportképesség minden termelő helynek nemcsak meny- nyiségi és minőségi szempont­ból, hanem a piac szervezettsége szempontjából is legbiztosabb fokmérője, Egernek e tekintet­ben mutatkozó elmaradottsága gondolkozásra késztet mindenkit. — Miadenkit, aki e város adó­fizetőinek, föképen pedig a sok bajjal sújtott őstermelő lakossá­gának sorsával törődik. Ennek a lapnak hasábjain mindig azt hirdettük, bogy a termeléssel és értékesítéssel ősz■ szefüggő problémákon áll vagy bukik várounk gazdasági jó­léte! Nem akarunk most itt a bajok okainak feltárásával, sem pedig a szükséges teendők fel­tárásával foglalkozni, csak fel akarjuk ismételten hívni az arra illetékeseknek és a közvélemény­nek a figyelmét, hogy ezen a téren sürgős, erélyes és céltuda­tos intézkedésekre és állandó, tervszerű munkára van szükség! A gizdasági szakértők már számtalanszor megállapították ét a gyakorlati tapasztalatok is iga­zolták azt, hogy az összes ter­mészeti tényezők megvannak ah­hoz, hogy Eger elsőrangú gyü­mölcs és zöldség (főzelék) ter­melő területté váljék és ezzel pótolja azokat a hiányokat, ame­lyek a borértékesítés megrom­lása következtében előállottak. Ehhez a munkához azonban össze kell fogni az öeszes ter­melőknek és gyümölcsben, zöld- zégben csak a száliítőképas, egy­séges és itt bevált fajtákat sza­bad termelni. A msradiságra hajlamos régi gyümölcstermelőnek rá kell vég­re jönnie, hogy a gyümölcsfa- ápolásnak nem egyedüli eszköze ma már a balta! Az a balta, amellyel a gondozás hiányában elsatnyult fáit kivágja. A na­gyobb műveltségű termelőnek pedig — akik között pedig az értelmiségiekhez tartozók is szép számmal vannak — gondolja­nak arra, hogy saját érdekük­ben is, de elsősorban a köz ér­dekében cselekednek, ha a kis­embereket gyakorlati tanácsaik­kal, példaedásukkal oktatják. Síjnálatos jelenség ugyanis, hogy ezek a jobb termelők, kevés ki­vételtől eltekintve, csak azzal rődnek, hogy a maguk jobb ter­mését arárylag magasabb áron értékesítsék és a kisíerm siókban nemkívánatos versenytársakat látnak. A gazdakörökből vett értesülésünk szerint ez az egyik oka annak, bogy a termelés és értékesítés megszervezése végett termelőink még eddig nem tud­tak összefogni. De felvetjük itt ismét ezt a kérdést, lehetséges helyzet az, amikor a piackérdés évek huza­vonája óta nem tud rendezéshez jutni, lehetséges e, hogy a nagy­kereskedői körökben még min­dég olyan — valótlan — hírek vannak elterjedve, hogy az egri pircot nem érdemes felkeresni, mert itt ahány eladó, ennyiféle az áru és hogy itt az »idegen* kereskedőket ez itt már megte­lepedtek megverik?! Ezekbe az ügyekbe már az illetékes ható­ságoknak kellene beleszólni! A termelés és értékesítés ügyét a városi hatóságnak a legfonto­sabb várospolitikai ügynek kel­lene tekinteni — amint ezt Kecs­kemét és Gyöngyös példáján mindenki tapasztalhatja — és azzal ennek megfelelő agilitás­sal foglalkozni, akkor fokozato­san a mai bajokon is lehetne segíteni. Hovatovább betakarítják a termést, ismét egy évi munka, egy évi aggódás és reményke­dés következik. Ezeket a soro­kat azést Irtuk, hogy a téli és tavaszi hónapokat használjuk ki a cielekvésre, hogy egy év múlva kevesebb legyen a gond­ja és sóhajtása az egri polgár­ságnak! Sky. * A Kát. Legényegylet tánc­kurzusa a jövő héten megnyí ük. Beiratkozás minden este a Legényegyletben. * Ma este 9 tői éjfél után 2 óráig tánc a Koronában. »NEMZETI MUNKA A MAGYAR FÖLDÖN« Országos Őszi Budapesten, 1934 szeptember 29—október 8-ig a városligeti Iparcsarnok egész területén. 'Beléptidíj 60 fillér Félárú u tazás az ország bármely részéből! Olcsó vizűm! Heves vármegye gyümölcs­kivitelében Eger az utolsó- előtti helyre szorult Rendezni kell a termelést és a piacot

Next

/
Thumbnails
Contents